Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-01-13 / 2. szám
1995. január 13. Paksi Hírnök m Kicsiny szobám falát bámulom. Egyedül. Körülölel a félhomály. Az utcáról beszűrődő zajok, felvillanó fények jelzik, hogy odakint emberek vannak. Élik mindennapi, rohanó életüket. Az ablakon kinézve a szemközti parkban ölelkező szerelmespárok és kutyát sétáltatok látványa tárul elém. Szinte magam előtt látom az esti csúcsforgalom mi| att káromkodó autósokat, amint órájukra nézve homlokukat törölgetik idegességükben. Visszafekszem az ágyamra, amelyet már évek óta csak magammal osztok meg. A hamutartóban éppen elhamvadni készülő cigaretta parázslik. Füst lengi be az amúgy is rossz levegőjű szobát. Magnó kattan és édes-bús lágy zene akkordjai csendülnek fel. Átjár a zene. Elmerengek, s lelkem messze jár. Boldogságról álmodik, hitegetvén gazdáját. Már rég csöndbe burkolózok, amikor arra figyelek föl, hogy lejárt a kazetta. Visszarángatom magam a földre. Elkergetem a színes képeket. Az összegyűrt cigarettásdoboz a földön fekszik. A félig üres vodkás üveg felé indulok és magamhoz veszem. Jólesne egy kis szédülés. Meghúzom az üveget és összerázkódom. Brrr... Keserű íz költözik a számba. Néhány perc múlva langyos zsibbadás járja át ereimet, így sokkal jobb... Újabb magányos óráim egyikét élem át. A telefon némán és süketen néz vissza rám az íróasztalról. Senki LELKISEGELY SZOLGÁLAT sem hív. Múltkor a telefonkönyvet lapozgatván szemembe tűnt egy lelkisegély szolgálat hívószáma. Nem tudom miért, de megjegyeztem. Ilyen hülyeséget! Csak nem képzelik, hogy egy vadidegen emberrel fogok beszélgetni? Mit tudna ő rajtam segíteni? Fapofával végighallgatna, jó éjt kívánna, s aztán letenné a kagylót. Azért kíváncsi lennék, ugyan mit is tudna nekem mondani? Ölembe rántom a telefont és tárcsázom a számot. Kezemben remeg a kagyló, tenyeremen izzadtság cseppjei folynak. Hát ez röhej! Miért izgulok, hiszen nem is lát?! Épp hagynám a fenébe az egészet, amikor a vonal másik végén megszólal egy hang. Én hallgatok, mint a csuka. Rövid noszogatás után kinyitom a számat. Mit is akartam mondani? Végül beszédbe elegyedünk és belőlem ömlik a szó. Aztán vége szakad a szózuhatagnak. Nem tudom, mennyit beszéltem, 10 percet, fél órát? Megkönnyebbültem. Olyan üresnek érzem magam. Az idegen hang szeretetet táplál belém. Elhiteti velem, hogy fontos vagyok a világban és én elhiszem neki. Magam előtt látom puha, hosszú haját, kedves csillogó szemeit és mosolygós arcát. Szépnek találom, így látatlanban is. Mielőtt elbúcsúznánk megígérteti velem, hogy még felhívom. Aztán kattan a vonal, s újra csend van. Kábultan ülök ágyamon és nem értem, mi is történt velem. A fejem kitisztult, nyomasztó gondolataim elmúltak. Ebben a varázslatos állapotban eldőlök ágyamon és lassan lehunyom a szemem. Még egypár gondolat átcikázik agyamon, végül elnyel egy mély, fekete álomtenger... PRÉHÁZI ILDIKÓ ' \ Ielkisegély szolgálat. Eltűt nődtem, vajon mit is takar ez a kifejezés? Miben tudnak segítséget nyújtani a vonal másik végén állók és egyáltalán kinek jut eszébe igénybe venni szolgáltatásaikat? Szekszárdon több segélyszolgálat működik. Ezek közül az egyik a Babits Mihály Művelődési Központban székelő „Őszinte szó lélekvédő szolgálat”, amely egyben „Ifjúsági információs és lelkisegély szolgálat is. A vonal másik végén éppen szolgálatban áló Bodony Ivánt kérdeztem szolgálatuk alakulásáról és céljáról.- Szervezetünk 1989 óta működik. Pályázatokból, valamint a szekszárdi önkormányzat segítségével próbáljuk fenntartani magunkat. Fordulnak ide tanácsért személyesen vagy telefonon, munkanapokon 17.30- 19.30-ig. Mindazokhoz szólunk, akik gondjaikká nem tudnak egyedül megbirkózni. Pszichológus és pszichiáter szakemberek nyújtanak segítséget munkánkban. Korunk hívta életre ezeket a szolgálatokat. A munkanélküliség, a kilátástalanság sok embert sodor a kétségbeesés szélére. Az egyik legnagyobb probléma a magányosság és gyakran az is segítség, ha itt elmondhatják bajaikat. Úgy érezzük, hogy szükség és igény van ránk. Az S. O. S. Lelkisegélyszolgáat az előző folyamat eredményeként jött létre. Dittert Jenőné szolgálati vezető elmondása szerint 1990 októberétől működik a telefonvonal, amelynek érdekessége, hogy díjtalanul® hívható, szerdától vasárnapig és ün- 18—6 órág. nepnapokon S. 0. s.
