Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-03-03 / 9. szám
1995. március 3. Paksi Hírnök MAGYAR NUKLEÁRIS TÁRSASÁG: NINCS OK A TILTAKOZÁSRA! Megfélemlített emberek állásfoglalásának semmilyen ügyben nincs bizonyító ereje - mondta Szatmáry Zoltán, a Magyar Nukleáris Társaság elnöke. A polgármester asszony is szeretné, ha Paks részt venne a programban. Együttműködési megállapodást javasol a négy érintett település összefogására. Gazdasági társaságot lehetne létrehozni a tervezés és a kivitelezés megvalósítására. Aggodalmai is vannak persze: Dunaföldvár hasonlóan Bölcskéhez és Madocsához költségvetéséből nem tudja finanszírozni ezt a beruházást. A belső hálózat megépíthető a lakossági hozzájárulásokból, a gerincvezeték azonban nem. Ehhez Dunaföldvámak 42 milliót, Bölcskének húszmilliót, Madocsának 18 milliót kellene előteremtenie. Talán lehetne erre befektetőket találni, ám a DDGáz privatizációja körüli bizonytalanság elriasztja a tőkével rendelkezőket. Hitelt felvenni pedig felelőtlenség, hisz az az önkormányzatok végleges eladósodását jelentené, amelynek végén a működőképesség elvesztése áll. Pályázatokkal is lehet próbálkozni, hiszen voltaképpen környezetbarát megoldásról van szó. Igaz a háztartások által a kéményen keresztül a levegőbe engedett szennyező anyagok mennyisége látszólag nem számottevő, ám sok kicsi sokra megy. Vitathatatlan, hogy környezetvédelmi szempontból a gázfűtés jóval előnyösebb, mint a szén vagy az olaj, ezért például a Területfejlesztési Alap pénzzel is támogatja a gázvezeték-építéseket. A szándék tehát adott. Paks önkormányzata is a téma sokirányú vizsgálata mellett döntött és májusban, júniusban valószínűleg határozat is születik majd e kérdésben. A helyi lakosság döntését bizonyára befolyásolja, hogy milyen hitelek felvételére nyílik lehetősége a gáz bekötése kapcsán. Hegedűs Zsigmondné, az OTP paksi fiókjának vezetője elmondta lapunknak: örömmel vennének részt a beruházás pénzügyeinek bonyolításában. Közterületi közműhitelt tudnak biztosítani. Ezt a hitelformát egyszerűsített eljárással intéznék, hasonló módon, mint azt az önerős telefonhálózat fejlesztésénél tették. így szinte minden leendő gázfogyasztó hozzájuthatna ahhoz a mintegy hatvanezer forintnyi összeghez, amely fedezné a fejlesztési hozzájárulást és a bekötés közvetlen költségeit - igaz az érvényes üzleti kamatokkal terhelve. Társasházi lakóközösségek együtt is felvehetik a hitelt, a törlesztést persze egyenként fizetik majd. A további korszerűsítésre (kazáncserére, gázbojlerek, konvektorok vásárlására, központi fűtés kialakítására) is felvehető hitel, bár ez már bonyolultabb, hiszen megfelelő fedezet szükséges hozzá. RÁKOSI GUSZTÁV A mohi atomerőmű elleni tiltakozás céljából szervezett aláírásgyűjtésről mondott ezzel véleményt azon a sajtótájékoztatón, amelyet február 23-án tartottak Budapesten, a Műszaki Egyetemen. A tájékoztató célja az volt, hogy a szakemberek nézetei is nyilvánosságot kapjanak, mert - mint Szatmáry Zoltán elmondta - a mohi atomerőmű befejezésével kapcsolatban az elmúlt hetekben megjelent híradásokban és véleményekben erős volt az ellenzők túlsúlya, ez pedig egyik félnek sem érdeke. A Magyar Nukleáris Társaság szerint a kormánynak nincs oka ültakozni a mohi atomerőmű ellen. A Mohiba tervezett WWER 440/V-213 típusú reaktorok lényegében ugyanolyanok, mint a Pakson működők, ezek biztonsága pedig megfelel a nemzetközi normáknak. Alapvetően különböznek a csernobili reaktoroktól, még egy esetleges baleset esetén sem juthat el nagy távolságra radioaktív szennyezés, mivel azt a lokalizációs torony meggátolja. A szlovák beruházók ígérik, hogy Mohi üzembe helyezése után leállítják a bohunicei atomerőmű két V-230 típusú reaktorát, amelyekben nincs lokalizációs torony, ezért ez a megoldás környezetvédelmi szempontból előnyös. Más lesz a helyzet, ha a mohi atomerőmű elindul, és Bohunice I—II. blokkjait nem állítják le.-Az eddig összegyűjtött tiltakozó aláírásoknak sem jogi, sem politikai érvényük nincs - folytatta Szatmáry Zoltán -, mert az aláírásra félrevezető propagandával bírták rá az embereket. A tiltakozás alapmotívuma szerint Mochovce egyenlő Csemobillal. Az antinukleáris mozgalmak első számú módszere a félelemkeltés. Az atomenergia felhasználása igen bonyolult műszaki kérdés, így ebben laikus emberek véleménye nem lehet perdöntő. Különösen igaz ez akkor, ha a közvélemény tájékoztatása egyoldalú, tudatosan elhallgatják az egyéb energiatermelési módok kockázatait, ezek pedig jóval nagyobbak, mint az atomerőművekéi. Marx György professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Környezetfizikai és Sugárvédelmi Bizottságának elnöke a „tudományos lelkiismeretre” hivatkozva kezdte előadását. Mint elmondta, nehéz lenne őt azzal gyanúsítani, hogy az „atomlobbyhoz” tartozik, mert pályája során, soha semmiféle anyagi juttatást nem kapott az energiaipartól. Tudósként az a dolgom - mondotta -, hogy szóljak, ha úgy érzem, hogy ez etikai kötelességem. Csemobilban a reaktor túlhevült és még erősebben kezdett dolgozni - ez okozta a robbanást. Pakson és az épülő mohi erőműben - és ilyen a világ erőműveinek kilencvenkilenc százaléka - hasonló esetben a lassítóvíz elforr és a reaktor leáll. A Paksi Hírnök kérdésére Szatmáry Zoltán elmondta: a kormány sajnálatos módon nem vette figyelembe a Magyar Nukleáris Társaság véleményét a mohi atomerőművel kapcsolatos álláspontjának kialakításánál. AZ ENSZ ÁLTAL KÖZZÉTETT STATISZTIKA adatai alapján az atomipar évente tizenötezer áldozatot követel azért, mert sugárzó anyagokkal dolgozik, a szénipar - mert radioaktív anyagokat bocsát ki a légkörbe - ennek négyszeresét, hatvanezret, a foszfátipar százötvenezret, az orvosi sugárvizsgálatok pedig százhatvanezret. Biztonsági és környezetvédelmi szempontból az atomerőművek közvetlenül a gázerőművek után következnek, megelőzve a geotermikus, az olajjal és szénnel üzemeltetett erőműveket. Csemobilban, a robbanáskor harmincegy ember vesztette életét, a késői áldozatok száma - Marx György számításai szerint -harmincezer. Nukleáris katasztrófa mindeddig ez az egyetlen történt a világon, ugyanakkor a szénipari hétévente követel ugyanennyi áldozatot. A légköri atomfegyverkísérleteknek pedig másfél millió áldozata van.
