Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-03-03 / 9. szám
Paksi Hírnök 1995. március 3. 4 KÓRNYF7.FT. VÉDE1FM MÉRLEGEN A GÁZVEZETÉK PÉNZÜGYI FELTÉTELEI Megéri-e a városnak? A vélemények megoszlanak, mint abban a kérdésben is, hogy mennyire reális az a tanulmányterv, amelyet tavaly júniusban készített el a DDGáz a város földgázellátásáról. kezdő lépések Paks Önkormányzati Képviselő-testülete február 21-i ülésén a város fűtési energiaellátásának fejlesztési lehetőségeit tárgyalta. Két megoldás került szóba: az egyik a vezetékes gáz kiépítése, a másik a lakótelepen meglévő távfűtés bővítése az óváros felé. A költségek összehasonlítása alapján a képviselők a gázvezeték-építés lehetőségeinek vizsgálata mellett döntöttek. Az előzetes becslések szerint ez mintegy négyszázmillió forintos beruházást igényelne, míg a távfűtés bővítése másfél milliárd forintba kerülne. A gázvezeték kiépítésére Paksnak két irányból van lehetősége: a DDGáz dunaújvárosi átadó állomásától indulva Dunaföldvár, Bölcske és Madocsa érintésével még az idén elkezdhetnék a munkákat, vagy a Kalocsa-Geijen vezetékre csatlakozva. Ez utóbbi közel százmillió forinttal olcsóbb lenne, de á Duna alatti vezetéket valószínűleg csak 1997-ben építi mega Mól Rt. Ki építsen gerincvezetéket? Tavaly márciusban az országgyűlés törvényt alkotott a gázszolgáltatásról, ennek értelmében a vezetéképítés a gázszolgáltató feladata (lenne). Pirgi József, a DDGáz Tolna Megyei Igazgatóságának főmérnöke a testületi ülésen elmondta, hogy cégének jelen pillanatban nincs pénze fejlesztésre. A gázszolgáltató társaságok privatizáció előtt állnak, így a jövőbeni lehetőségekről nem tudott nyilatkozni. Marad hát az a megoldás, hogy az érintett települések önkormányzatai finanszírozzák a többszáz milliós beruházást, az így megépített vezetékrendszer pedig a szolgáltató - esetünkben a DDGáz Rt. - tulajdonába kerül. terv 3261 lakás, és 49 közületi fogyasztó bekötésével számol - és ez többek szerint: irreális. Az óvárosban élők között akad, aki gondolkodás nélkül áldozna két-háromszázezer forintot központi fűtésének gázra történő átállítására - kényelme érdekében. Egy másik bevezetné a gázt a telkére (ez mintegy hatvanezer forintba kerül), de a nemrégiben vásárolt szenes kazánját csak akkor cserélné le, ha az tönkremegy. Azok, akik áramdíjkedvezményük miatt villannyal működtetik központi fűtésüket, hallani sem akarnak gázról - és ez érthető. Akadnak szép számmal olyanok is, akik anyagi helyzetük miatt ekkora összeget nem tudnak ilyen célra fordítani. A képviselő-testület mindenesetre úgy döntött, hogy pontosan fel kell mérni az igényeket. Ez a felmérés nyilvánvalóan reálisabb lesz, mint a beruházás megvalósításában igencsak érdekelt DDGáz tanulmányterve.-Együtt könyebb - mondta Kiss József, Bölcske polgármestere - arra utalva, hogy számukra kedvező lenne, ha Paks is a gázvezeték megépítése mellett döntene. A madocsai polgármester, Szabó József is hasonlóképpen vélekedik, de elmondta, hogy a három település - Dunaföldvár, Bölcske és Madocsa - akkor is megépíti a vezetéket, ha Paks nem társul. Ebben az esetben 8 bar nyomású gerincvezetéket építenek, és így Paks számára az ebből az irányból való csatlakozás lehetősége megszűnik. Az ottani lakosság igényli ezt a beruházást. Dunaföldváron 3600 lakástulajdonos közül 1400 jelezte szándékát, Bölcskén négyszázhúszan ezerkettőszázból, Madocsán nyolcszáz lakott ingatlan van és háromszázharmincan kötnék be a gázvezetéket. Nagy Gábomé, Dunaföldvár polgármestere sem szeretné elengedni a mostani lehetőséget. Tíz évvel ezelőtt a település ötmillió forintért kiépíthette volna a gázvezetéket, az akkori vezetők másképp döntöttek. A szomszédos Kisapostagon azóta van gáz, Földváron nincs, és ez a helyzet bizony nem vonzza a befektetőket a városba, pedig igen nagy szükség volna az ipar fejlődésére.
