Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-02-24 / 8. szám

1995. február 24. Paksi Hírnök 1 SZAPORODÓ KÉRDŐJELEK A PRIVATIZÁCIÓ KÖRÜL Az Antall-kormány privatizációs politikája és az elhibázott kárpótlás lerombolta a hitet. A tavalyi választásokon hatalomra került új kormány változásokat ígért, ám ebből eddig keveset valósított meg. Nem készült el a múlt év őszére jelzett pri­vatizációs törvényről szóló előterjesztés, legkorábban csak március­ban kerülhet az országgyű­lés elé. Az időeltolódás súlyos mulasztás - állapította meg a képviselő és hozzátette: az üzleti élet biztonsága csökkent, destabilizálódott a gazdaság. Jól példázza ezt a HungarHotels priva­tizációjának ügye. Az ál­lami vagyon eladásánál több megoldás létezik, ám azok eredményességét csak egy esetben lehet bi­zonyítani: a megvalósított­­nál. Azzal, hogy a Hom­­kormány belenyúlt a Hun­garHotels privatizációs fo­lyamatába, tovább rontotta az üzleti élet klímáját. Az utóbbi hetek politikai történései is kedvezőtlenek - folytatta Tardos Márton. - Békési László akkor „tá­vozik” a pénzügyminiszte­ri posztról, amikor Ma­gyarország megítélése egyébként is jelentősen romlott. A nemzetközi pénzpiacon is totális a za­var, a világon kevés a sza­bad befektető, Kelet-Euró­­pa pedig „kiment a divat­ból”. Mi voltunk a „gyöngy­szeme” ennek a térségnek, mára azonban a fizetési de­ficit miatt ezt a pozíciót el­vesztettük. Lengyelország és Csehország jobban ke­zeli ezeket a kérdéseket. A hazai zavar feloldására reményt adhat Bokros La­jos pénzügyminiszterré és Surányi György jegybanki elnökké való kinevezése, az ő személyük biztosíték lehet a helyzet javítására. Másodlagos kérdés, hogy a privatizációt a jövő­ben tárca nélküli miniszter vagy a pénzügyminiszter irányítja - mondotta Tar­dos Márton -, a lényeg, hogy szakember kezében összpontosuljanak a folya­matok. Depolitizált, csak törvények és a parlament által ellenőrzött magánosí­tás lehet sikeres, a társadal­mi nyilvánosság elenged­­heteden. A privatizáció, a kárpót­lás természeténél fogva igazságtalan, ezért a koc­kázatvállalást kell az állami vagyon eladásánál előny­ben részesíteni, vagyis a készpénzfizetést a külön­böző hitelkonstrukciók „műpénzeivel” szemben. Jó néhány olyan eset tör­tént, hogy például egzisz­tencia hitelből vásároltak állami céget, kimentettek amit lehetett, majd csődöt jelentettek. A még priva­tizáció előtt álló nagyválla­latok esetében - Mól Rt., MVM Rt., Matáv Rt. - ezt feltétlenül el kell kerülni - fejezte be előadását Tardos Márton. Rákosi Gusztáv Talpra állítani a mezőgazdaságot MÁRMAROSI MIKLÓS Beszélgetőpartnerem Lengyel Loránd, aki maga is okleveles mezőgazdász, falugazda Madocsán, Bölcskén, Né­­metkéren. Huszonöt évet töltött el terme­lőszövetkezetekben, állami gazdaságok­ban vezetőként. Csaknem 100 hektáron maga is gazdálkodik, saját környezetében is tapasztalta a mezőgazdaság földrengés­­szerű hanyaúását. Optimizmusa a mező­­gazdaság ismételt talpra állításában azon­ban sokak számára lehet példa, amelyet saját gazdaságában szeretne bizonyítani.-Évtizedeken keresztül az agronómus gondolkodott a parasztok helyett is, most, hogy magukra maradtak nem tud­nak mit kezdeni magukkal, szakmailag bizonytalanná váltak. A termelőszövetke­zeteknek azért sincs vagyonuk, mert a megtermelt jövedelmet saját létfenntar­tásukra használták fel. Tőkeszegények lettek, ezért sem tudnak most sikerrel pályázni az élelmiszeripari privatizáció­ban. Ellentétes feladatokat kell a szövet­kezeteknek megoldaniuk. Racionálisan gazdálkodni, ugyanakkor szociális fel­adatokat is felvállalni. Nem az a kérdés: legyen, ne legyen, milyen szövetkezet le­gyen, hanem a fő kérdés: megfelelni a mindennapi piaci kihívásoknak. Bizonyíték erre a sok családi vállalko­zásból alakult kft., bt., amelyek ma már milliárdos üzleteket bonyolítanak le kele­ten és nyugaton, ott, ahonnan a régi típu­sú szövetkezetek kiszorultak...- Magyarország klimatikus viszonyai kiváló lehetőséget biztosítanak a zöldség és gyümölcs termeléséhez - mondja Len­gyel Loránd. - Pakson is jó adottságokkal lehetne zöldséget, gyümölcsöt termelni, baromfit nevelni, elhagyott birkahodá­­lyokban tojást termelni. A falugazda azért is van, hogy tanácsaival, példájával segít­se a hozzá forduló termelőket. Sajnos na­gyon kevesen keresik fel ilyen céllal. So­kak számára a legmagasabb „szakmai” folyóirat a tévé-rádióújság...-A keleti piacok összeomlása - amely­be mi is belesegítettünk - magával rántot­ta a hazai gazdaságot is. Hiba volt a Nyu­gat segítségét várni, hogy az majd meg­­oldjaami gondjainkat is... Nagy tragédiánk, hogy a mezőgazda­sággal foglalkozók nem képesek az önszerveződésre, nehezen jönnek létre civil szerveződések, amelyek össze­fognák a szétzilálódott mezőgazdaságot. Az átláthatatlan privatizáció aláásta az emberek bizalmát - mondta Tardos Márton, az SZDSZ ország­­gyűlési képviselője, a parlament’gaz­dasági bizottságának elnöke Pakson, a Liberális Klub rendezésében tartott előadásán február 16-án, a Városi Mű­velődési Központban. Ha minden a legnagyobb rendben tör­tént volna a magánosítás folyamatá­ban, akkor is gyanú ébredt volna az emberekben - folytatta -, hiszen, ha a „közöst” eladják, a kétkedés megje­lenik. A magyar társadalom 1989-lin egyértelműen hitet tett a rendszer­­váltás mellett és egyetértett a magán­­tulajdon elsődlegességével is.

Next

/
Thumbnails
Contents