Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-24 / 8. szám
Paksi Hírnök 1995. február 24. 3 KANIZSAI GŐZÖS HELYETT IRÁNY A PESTI FÉKON? Jelenleg negyvennyolc munkavállaló él létbizonytalanságban. Lehet, hogy egy-két hónapig, vagy esetleg fél évig? A pénzhiány, az egyre növekvő kölcsönök, az egyre magasabb kamatokkal gyakran teszik nehézzé, esetleg lehetetlenné egy-egy kisebb üzem vagy gyáregység életét. Ebben a helyzetben a tulajdonosnak dönteni kell a lehetséges megoldásokról. A nagykanizsai Navotex munkaruházati leányvállalat úgy döntött, hogy eladja Pakson, a Petőfi utca 4. szám alatti varrodáját. Ezzel a lépéssel azonban negyvennyolc ember megélhetése vált kérdésessé. A Navotex igazgatóját, Nagyjánosnét arról kérdeztük: most hogyan tovább?- Kihelyezett varrodánk korábban Dunaszentgyörgyön működött és 1987 óta készülnek munkaruhák a paksi egységben. Induláskor kevés forgóeszköz állt rendelkezésünkre, de bíztunk a fejlesztés sikerében - kezdte bevezetőjében Nagy Jánosné. - A Navotex már évek óta hitelből gazdálkodik. Az emelkedő kamatok miatt rákényszerültünk, hogy a távolabbi egységeinket eladjuk. E lépés elkerüléséhez szükség lett volna legalább évi 20-25 százalékos termelésemelkedésre. Sajnos azonban három éve stagnált a gyár. A paksi részleg azért is drága, mert a szabványok és a kész ruhák oda-visszaszállítása jelentős többletköltséget emészt fel. A Navotex 1986-ban alakult leányvállalattá. A hazai megrendelők mellett német exportra is termelnek. A biztos külföldi jövedelem azonban nem társul tartós hazai bevétellel, több magyarországi gyár, üzem fizetésképtelen. A többmilliós kintlévőség megnehezíti a nagykanizsai Navotex életben maradását.-A paksi részleg megszüntetése vállalati szinten azonban nem jelent visszalépést - szögezte le Nagy Jánosné -, mert a bázishoz közelebb új varrodát kívánunk nyitni. Az igazgató a közelmúltban személyesen is felkereste a paksi varroda dolgozóit és elmondta: nem kívánják mindenáron eladni a részleget. Ha záros határidőn belül, ezt hat hónapra tervezték - nem akad jelentkező, aki a meghatározott vételárat biztosítani tudná, akkor a varroda megszakítás nélkül folytathatja munkáját. Jelenleg azonban negyvennyolc ember él létbizonytalanságban. Lehet, hogy egy hónapig, lehet, hogy kettőig vagy akár fél évig. Ezzel egy időben Dunaújvárosban a Fékon leányvállalata munkaerőgondokkal küzd. Több napilapban is megjelent hirdetésük, amelyben két-háromszáz varrónőnek kínálnak munkát. A Fékon vezérigazgatója szabadságát töltötte, így kérdéseinkre a gazdasági vezető, Hegedűs Katalin válaszolt. Elmondotta: a Fékon jelenleg privatizáció előtt áll, így felelőtlenség lenne a leendő tulajdonos nevében nyilatkozni. Lehetőségként azonban nem kizárt, hogy a paksi munkaerőt a jövőben a Fékon foglalkoztassa. Ez Hegedűs Katalin szerint kétféleképpen lehetséges. Vagy a paksi varrónők járnának Dunaújvárosba, vagy a Fékon szállítaná Paksra a női konfekció szabványait. Hegedűs Katalin azt sem tartja problémának, ha a dolgozók egy része nem szakképzett a nőiruha-varrásban, hiszen a fázismunkákat jelenleg is betanított munkások végzik a Fékon üzemeiben. KAPASZKODÁS FELFELE A PRIVATIZÁCIÓS LEJTŐN Integrátori szerepre törekszik a régióban a Paksi Agrárfejlesztő Rt., amely vállalkozik a gazdálkodók eszközellátására is. nálni”, hogy az bizonyos jog-Szakmai befektető és a cég menedzsmentjéből alakult konzorcium vásárolta meg idén januárban a Paksi Agrárfejlesztő Rt. kilencven százalékos részvénypakettjét, tíz százalék dolgozói részvényként maradt munkatársaink birtokában - mondotta Bányai Henrik vezérigazgató, aki néhány évvel ezelőtt vállalati biztosként került a Paksi Állami Gazdaság élére. A gazdaság privatizációja négy-ötéves folyamat eredménye, amely három szakaszra bontható. Az első szakaszban az állami gazdaság saját kezdeményezésre átalakítást hajtott végre. Az állami gazdaságnak maradt egy törzsvagyona, ez volt a kezdő helyzet - kommentálta az akkor történteket. Alapvető problémaként azonban felmerült, hogy az átalakulást úgy sikerült „megcsiszabályi előadásokat sértett, másrészt pedig a túlságosan nagy szétdarabolás nem tette lehetővé a racionális gazdálkodást. Időközben az Állami Vagyonügynökség államigazgatási körbe vonta a gazdaságot. Úgy érzem - folytatta a vezérigazgató -, hogy az azóta eltelt idő alatt a megtett intézkedések révén sikerült az újonnan alakult társaságok zömének gazdálkodását megerősíteni. Ebben a második szakaszban került meghirdetésre és kivásárlásra az állami tulajdonrész az állami gazdaság által alapított cégekből. A harmadik szakaszban megtörtént az állami gazdaság részvénytársasággá alakulása, a jogutód cég a Paksi Agrárfejlesztő Rt., amelynek százszázalékos tulajdonában van a Takarmánygyártó Kft. és az Autószolga Kft. A lajosmajori sertéstenyésztő kft.-nek nyolcvan százalékban tulajdonosa és a részvénytársaság beltag a Paksi Agrokémia Bt.-ben. A Paksi Agrárfejlesztő Rt. integrátori szerepre törekszik a régióban. Mezőgazdasági termékek, többek között napraforgó, kukorica, búza termeltetésével, felvásárlásával, forgalmazásával foglalkozik. A cég forgalmazza mindazokat az eszközöket, amelyekkel biztosítható a termelés. Gépek, alkatrészek, vetőmag, műtrágya. Mi vállalkozni kívánunk arra is, hogy ezekkel az eszközökkel a gazdálkodóknak a termelést meghitelezzük és majd a végtermék értékesítésénél kerül sor az elszámolásra. EÓRDÖGH GABRIELLA
