Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-02-24 / 8. szám

Paksi Hírnök 1995. február 24. 3 KANIZSAI GŐZÖS HELYETT IRÁNY A PESTI FÉKON? Jelenleg negyvennyolc munkavállaló él létbizonytalanságban. Lehet, hogy egy-két hónapig, vagy esetleg fél évig? A pénzhiány, az egyre nö­vekvő kölcsönök, az egyre magasabb kama­tokkal gyakran teszik nehézzé, esetleg lehetetlenné egy-egy kisebb üzem vagy gyáregység életét. Ebben a helyzetben a tulajdonosnak dönteni kell a lehetséges megoldásokról. A nagykani­zsai Navotex munkaruházati leányvállalat úgy döntött, hogy eladja Pakson, a Petőfi utca 4. szám alatti varrodáját. Ezzel a lépéssel azonban negyvennyolc ember megél­hetése vált kérdésessé. A Na­votex igazgatóját, Nagyjános­­nét arról kérdeztük: most ho­gyan tovább?- Kihelyezett varrodánk ko­rábban Dunaszentgyörgyön működött és 1987 óta készül­nek munkaruhák a paksi egy­ségben. Induláskor kevés for­góeszköz állt rendelkezé­sünkre, de bíztunk a fejlesztés sikerében - kezdte bevezető­jében Nagy Jánosné. - A Na­votex már évek óta hitelből gazdálkodik. Az emelkedő kamatok miatt rákényszerül­tünk, hogy a távolabbi egysé­geinket eladjuk. E lépés elke­rüléséhez szükség lett volna legalább évi 20-25 százalékos termelésemelkedésre. Sajnos azonban három éve stagnált a gyár. A paksi részleg azért is drága, mert a szabványok és a kész ruhák oda-visszaszállí­­tása jelentős többletköltséget emészt fel. A Navotex 1986-ban ala­kult leányvállalattá. A hazai megrendelők mellett német exportra is termelnek. A biz­tos külföldi jövedelem azon­ban nem társul tartós hazai bevétellel, több magyaror­szági gyár, üzem fizetésképte­len. A többmilliós kintlévőség megnehezíti a nagykanizsai Navotex életben maradását.-A paksi részleg megszün­tetése vállalati szinten azon­ban nem jelent visszalépést - szögezte le Nagy Jánosné -, mert a bázishoz közelebb új varrodát kívánunk nyitni. Az igazgató a közelmúltban személyesen is felkereste a paksi varroda dolgozóit és elmondta: nem kívánják min­denáron eladni a részleget. Ha záros határidőn belül, ezt hat hónapra tervezték - nem akad jelentkező, aki a megha­tározott vételárat biztosítani tudná, akkor a varroda meg­szakítás nélkül folytathatja munkáját. Jelenleg azonban negyven­­nyolc ember él létbizonyta­lanságban. Lehet, hogy egy hónapig, lehet, hogy kettőig vagy akár fél évig. Ezzel egy időben Dunaúj­­városban a Fékon leányvál­lalata munkaerőgondokkal küzd. Több napilapban is megjelent hirdetésük, amely­ben két-háromszáz varrónő­nek kínálnak munkát. A Fékon vezérigazgatója szabadságát töltötte, így kér­déseinkre a gazdasági vezető, Hegedűs Katalin válaszolt. El­mondotta: a Fékon jelenleg privatizáció előtt áll, így fele­lőtlenség lenne a leendő tulaj­donos nevében nyilatkozni. Lehetőségként azonban nem kizárt, hogy a paksi munkaerőt a jövőben a Fékon foglalkoztassa. Ez Hegedűs Katalin szerint kétféleképpen lehetséges. Vagy a paksi var­rónők járnának Dunaújváros­ba, vagy a Fékon szállítaná Paksra a női konfekció szab­ványait. Hegedűs Katalin azt sem tartja problémának, ha a dol­gozók egy része nem szak­képzett a nőiruha-varrásban, hiszen a fázismunkákat jelen­leg is betanított munkások végzik a Fékon üzemeiben. KAPASZKODÁS FELFELE A PRIVATIZÁCIÓS LEJTŐN Integrátori szerepre törekszik a régióban a Paksi Agrárfejlesztő Rt., amely vállalkozik a gazdálkodók eszközellátására is. nálni”, hogy az bizonyos jog-Szakmai befektető és a cég menedzsmentjéből ala­kult konzorcium vásárol­ta meg idén januárban a Paksi Agrárfejlesztő Rt. ki­lencven százalékos részvény­­pakettjét, tíz százalék dolgo­zói részvényként maradt munkatársaink birtokában - mondotta Bányai Henrik ve­zérigazgató, aki néhány évvel ezelőtt vállalati biztosként ke­rült a Paksi Állami Gazdaság élére. A gazdaság privatizációja négy-ötéves folyamat ered­ménye, amely három szakasz­ra bontható. Az első szakasz­ban az állami gazdaság saját kezdeményezésre átalakítást hajtott végre. Az állami gazdaságnak ma­radt egy törzsvagyona, ez volt a kezdő helyzet - kommen­tálta az akkor történteket. Alapvető problémaként azon­ban felmerült, hogy az átala­kulást úgy sikerült „megcsi­szabályi előadásokat sértett, másrészt pedig a túlságosan nagy szétdarabolás nem tette lehetővé a racionális gazdál­kodást. Időközben az Állami Va­gyonügynökség államigazga­tási körbe vonta a gazdaságot. Úgy érzem - folytatta a ve­zérigazgató -, hogy az azóta eltelt idő alatt a megtett intéz­kedések révén sikerült az újonnan alakult társaságok zömének gazdálkodását meg­erősíteni. Ebben a második szakaszban került meghirde­tésre és kivásárlásra az állami tulajdonrész az állami gazda­ság által alapított cégekből. A harmadik szakaszban megtör­tént az állami gazdaság rész­vénytársasággá alakulása, a jogutód cég a Paksi Agrárfej­lesztő Rt., amelynek százszá­zalékos tulajdonában van a Takarmánygyártó Kft. és az Autószolga Kft. A lajosmajori sertéstenyésztő kft.-nek nyolc­van százalékban tulajdonosa és a részvénytársaság beltag a Paksi Agrokémia Bt.-ben. A Paksi Agrárfejlesztő Rt. integrátori szerepre törekszik a régióban. Mezőgazdasági ter­mékek, többek között napra­forgó, kukorica, búza termel­tetésével, felvásárlásával, for­galmazásával foglalkozik. A cég forgalmazza mind­azokat az eszközöket, ame­lyekkel biztosítható a terme­lés. Gépek, alkatrészek, vető­mag, műtrágya. Mi vállalkoz­ni kívánunk arra is, hogy ezekkel az eszközökkel a gaz­dálkodóknak a termelést meghitelezzük és majd a végtermék értékesítésénél ke­rül sor az elszámolásra. EÓRDÖGH GABRIELLA

Next

/
Thumbnails
Contents