Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-24 / 8. szám
Paksi Hírnök 19Ö5. február 24. Költségvetés: mégis februárban TOVÁBBI VIZSGÁLATOK, TANULMÁNYOK / / // A GAZ BEVEZETESEROL Paks város költségvetésének tervezetét első ízben január 31-én tárgyalta az önkormányzati képviselő-testület. íz ülésen hozott döntések fif\ gyelembevételével a költségvetés átdolgozása megkezdődött. Mint azt előző számunkban hírül adtuk: a költségvetés véglegesítésének tárgyalására március közepén kétnapos ülésszakot javasolt Herczeg József polgármester, mert az időközben megjelent számviteli törvénymódosításoknak megfelelően új szerkezetben kívánták a költségvetést elkészíteni. A törvény változásainak értelmezése a különböző minisztériumok részéről nem egységes, eltérések vannak a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium véleményezésében, sőt a költségvetés elfogadásának határideje sem pontosan meghatározott a különböző értelmezések szerint. Mindezek alapján - biztos ami biztos - a polgármester azt javasolta, hogy a költségvetést még februárban fogadja el a képviselő-testület, ezért rendkívüli ülést hívott össze február 24-re. A bevételi előirányzatok a január 31-i ülés óta emelkedtek, mintegy 25 millió forinttal, ennek forrása olyan egyéb állami támogatások, mint a pinceveszélyhelyzet megszüntetése, a közalkalmazottak illetményalapjának emelése, a köztisztviselői törvény bevezetése és a kisebbségi önkormányzat támogatása. Ezzel összefüggésben a kiadási előirányzatokat a bevételi főösszeggel megegyezően tervezték. A város önkormányzatának L képviselő-testülete így február 24-én alkot rendeletet a település 1995. évi költségvetéséről. Éves munkatervének megfelelően február 21-én ülésezett Paks Város Önkormányzati Képviselő-testülete. Lejárt idejű határozatok végrehajtásáról számolt be Herczeg József polgármester, majd első napirendi pontként a város fűtési energiaellátásának fejlesztési lehetőségeit tárgyalták. Határozat született: a testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a gázvezeték kiépítéséről előzetesen tárgyalásokat folytasson a DDGáz Rt.-vel, valamint a vezeték megépítésében érintett Dunaföldvár, Madocsa és Számtalan biztonsággal öszszefüggő kérdés vizsgálata közül egyről, a radioaktív sugárzás állandó mérésének hazai rendszeréről kérdeztük dr. Rónaky József fizikust, a Paksi Atomerőmű Rt. balesetelhárítási vezetőjét.- Két, egymással szoros együttműködésben dolgozó rendszer létezik Magyarországon - mondta a szakember. - Ebből az egyik a Népjóléti Minisztérium által koordinált Országos Környezeti Sugárellenőrző Rendszer (OKSER). Ez a szervezet összesíti azon intézmények mérési adatait, amelyek egyébként is foglalkoznak a radioaktív sugárzások mérésével, mint például a Központi Fizikai Kutatóintézet, a PA Rt., az állategészségügyi állomások vagy a megyei ÁNTSZ-ek. Az adatokat a Frederic Joliot Curie Országos Sugárbiológiai Kutatóintézetben dolgozzák Bölcske polgármestereivel. Új alternatívaként a Duna alatt átvezetett Kalocsa-Geijen gázvezetékre való csatlakozás lehetőségét is megvizsgálják az év első felében. A testület a gazdasági bizottságot megbízta mindkét megoldás pénzügyi lehetőségeinek vizsgálatával és kidolgozásával, továbbá a lakosság körében végzendő felmérésről is döntöttek, amely a várható igényeket méri fel. A beruházás megvalósítására közalapítvány létrehozását javasolta a városépítő bizottság és elhangzott javaslat több beruházó esetleges versefel. Évente jelentést tesznek közzé, amely többek között tartalmazza a gammadózis, a levegő és talaj radioaktív szennyezettségét és a sugárzási háttér részletes mérési eredményeit. A rendszer egységes elvek alapján, összehasonlítható adatokat gyűjt össze.-A Nukleáris Balesetelhárító Bizottság, amely a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Főigazgatósága irányítása alatt működik, hozta létre a másik szervezetet - folytatta dr. Rónaky József. - A Sugárvédelmi Figyelő és Jelző Rendszer (SFJR) feladata, hogy nukleáris veszéllyel járó esemény esetén időben jelezze a háttérsugárzás szintjének növekedését. Ez egy távmérő rendszer, jelenleg 60 mérőállomással. Őtven állomást eredetileg a honvédség hozott létre, ezek helyőrségekben működnek ma is. Ennek megfelelően elnyeztetésére is. A testület mindkét javaslatot megfontolásra érdemesnek tartotta. A vagyonátadó bizottság döntése alapján a város önkormányzatának tulajdonába került a Hősök terén lévő szőlőfeldolgozó és borpince területe. Az épületek és egyéb létesítmények az Aliscavin Rt. tulajdonában vannak. A cégben többségi tulajdonos Paksi Dunámén ti Szövetkezet felajánlotta az önkormányzatnak, hogy a földterületért cserébe átad a városnak egy építési területté kialakítható belterületi szántóföldet a Fehérvári út végén, a gázcseretelep mögött. A testület határozatot hozott a területcsere elfogadásáról. Ezek után a testület a beruházások rendjéről, alapítványok létrehozásáról és az önkormányzati tulajdonában lévő bérlemények díjainak felülvizsgálatáról tárgyalt. sősorban az ország nyugati területén található nagyobb részük - mint a Varsói Szerződés idején a hadsereg zöme. A már működő szlovákiai atomerőmű, a bohunicei létezése indokolta további tíz mérőállomás telepítését az északi országhatár közelében, ezeket a Polgári Védelem üzemelteti. A Mohiban épülő erőmű miatt ebben a térségben a rendszer további fejlesztést igényel. A déli határ közelében nincs atomerőmű, Romániában a Bulgáriához közeli Dobrudzsában működik ilyen létesítmény, a volt Jugoszlávia területén pedig egyeden erőmű, egy blokkal létezik, Szlovéniában. Nukleáris vészhelyzetben az OKSER, a Sugárvédelmi Figyelő ésjelző Rendszer alárendeltségébe kerülne - mondotta dr. Rónaky József. SUGARZASMERESI RENDSZER HAZÁNK BIZTONSÁGÁÉRT A szlovákiai Mohiban épülő atomerőmű körül kialakult vitában felmerült a magyar ellenőrzés hiányának kérdése.
