Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-11-18 / 39. szám
Paksi Hírnök 1994. november 18. OS Fehér elefánt EÖRDÖGH GABRIELLA íz európai hírű paksi löszfaj\ lat vizsgálták az elmúlt héten Svájcból érkezett kutatók, Fredrich Heller profeszszor vezetésével, aki a Swiss Federal Institute of Technology munkatársa. A nyolcszázezer évesre becsült löszfal vizsgálatára a svájciak Pécsi Márton professzor, az MTA Földrajzi Kutató Intézet vezetőjének meghívására érkeztek. Jelenleg a löszréteg kormeghatározása folyik mágneses vizsgálatok alapján. A kutatók összehasonlító módszert alkalmaznak, mivel ilyen vagy hasonló korú löszfal található Kínában, Tádzsikisztánban. A kutatási programban Paks kulcsfontosságú szerepet játszik - szögezte le Heller professzor -, a kutatások egymillió évre nyúlnak vissza, amikor a Földön a felmelegedést a lehűlés követte. Vizsgálatuk átfogja az északi féltekét, az Északi-sarktól az Egyenlítőig, mivel Grönlandon is izotópgeológusok vizsgálják a jégtakarót. Ebben a témában 1995 tavaszán Berlinben konferenciára gyűlnek össze a nemzetközi szaktekintélyek, akiket a szaknyelv negyedkori kutatóknak nevez és akik a konferencia befejeztével Paksra látogatnak a helyi löszfal megtekintése céljából. Kérdésemre, hogy milyen volt e táj - mondjuk négyszázötvenezer évvel ezelőtt, a svájci professzor úgy válaszolt: Egy folyó volt itt akkor is, minden bizonnyal, igaz, medre nem ott haladt, ahol a mai Dunáé. Közel-távol hatalmas síkság L terűit el, s a mai Finnországra jellemző időjárást képzeljünk a tájra, nem volt ritka látvány errefelé a hideg időt kedvelő fehér elefánt. Jó dolog, ha szereti az ember az állatokat, hiszen ez azt jelenti, hogy együtt él a természettel. Wáyer Ferencnek köszönhetően Pakson is jelen van egy kis egzotikum. Több mint ötven papagájról van szó! Sándor-papagájok, rozellák, nimfák élnek és szaporodnak a Vörösmarty utcában, Ausztrália, India, Dél- Amerika madarai békésen megférnek egymással, jóllehet már itt születtek.-Az egzotikus madarakkal 1962-től foglalkozom -napraforgómagot is. Ausztráliában ritkítják őket a farmerek, hiszen a gyümölcsültetvényekben károkat okoznak. Viták folynak ma is a hatóságok és az ültetvényesek között arról, hogy mi legyen a sorsuk, hiszen az okozott kár nagyban megtérül, mivel súlyuk többszörösét veszik fel kártevő rovarokban. tenyésztő teheti, ellátogat az ilyen rendezvényekre. A világ szinte minden tájékáról érkeznek madaraikkal. Jómagam is beneveztem és továbbra is benevezek ezekre a kiállításokra, ahol csereberélünk is.- Van valamilyen egyesületük?- Érdekképviseletünk van, szakcsoportjaink vannak. MaA VEREB IS MADAR, DE: A PAPAGÁJ, AZ MÁS! mondja Wáyer Ferenc -, még a hatvanas években díszhalaim is voltam, azonban a papagájok jelentették már akkor is számomra az igazi kikapcsolódást és ma is ezek jelentik a „pihenést”. Jelenleg ötvennyolc madár színesíti napjaimat.-Mondana valamit a fajtákról?-Az ausztrál papagájok gyúmölcsevő madarak, de elfogadják a gabonaféléket és a- Hány alfaja van ezeknek a madaraknak?- Több mint háromszázötven. Van miből válogatni a tenyésztőknek. Természetesen arra törekszünk mindanynyian, hogy az Európában kevésbé ismert fajtákat szerezzük be. Folyamatosan látogatjuk a kiállításokat. Nemrégiben Szegeden tartottak egy nemzetközi kiállítást, több tízezer madarat tekinthettek meg az érdeklődők. Amelyik gyarországon, külföldön is folyamatosan tájékozódunk. Információkat szerzünk be egész Európából. Magam is részt vettem több külföldi madárkiállításon.-Mit tenne, ha egy napon meg kellene válni a madaraitól?-El sem tudom képzelni, hogy mit tennék, hogy mi lenne velem. Ez az egyetlen szenvedélyem, és nem tudok, nem akarok lemondani róluk. SZARKA JÓZSEF
