Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-11-18 / 39. szám
1994. november 18. Paksi Hírnök JÓ NAPOT! MI ÚJSÁG? RÁKOSI GUSZTÁV Mi foglalkoztatja mostanában a leginkább? - kérdeztük Tárnái Antalt, a PA Rt. műszaki ellenőrét. NEM FOG MÁR BÉKÁI A TÖMPÉKBŐL LETT1ÄRNAI Csak a politika nem, egyébként sok minden: a munkahelyem: az atomerőmű, az időjárás, a horgászat és a bor. Az egyik hordóban még forr, alig tudok vele mit kezdeni. Mint született kömlődi, annak is örülök, hogy végre van a faluban újra futballcsapat.-Pakson élsz, de erős büszkeséget érzek hangodban, amikor arról beszélsz, hogy Dunakömlődön születtél.-Igen, édesapám családja tősgyökeres kömlődi. Nagyapám magyarosított Tumpekről Tamaira, így a család megúszta a kitelepítést 46-ban. Édesanyám családja épp a kitelepítettek helyére került, Endrődről. Én Kömlődön nőttem fel, nagyon gyakran visszajárok, pincém és présházam ugyanis Kömlődön található, bár a szőlőm Vácikában van.-Pakson és környékén hagyomány, hogy a pincét nem a szőlő mellé építtetik. A te pincédnek is hasonló a története? — A valamikori sváb pincéket tönkretették, sokáig szeméttárolásra használták, 1985-86-ban a megmaradt pincelyukakat kezdték kitisztítani, ajtókat tettek rájuk. Először a bérleti jogot szereztem az egyik pincére, amit 90-ben aztán az önkormányzat eladott, és így tulajdonos lettem. A vásár egyik feltétele volt, hogy tíz éven belül présházat kell építenem. Egyetlen régi présház maradt meg, ennek mintájára eredeti sváb stílusban építettem fel az enyémet, ma hat hasonló présház áll a kis pincesoron.-Mikor találnak otthon, hiszen horgászol is, ami szintén időigényes szenvedély?- Hetente alig félórát.- Gyerekkorodra emlékezve, milyen volt akkoriban Kömlődnél a Duna? Emlékszel-e az- • óta kiveszett halakra?-Amíg nem épült meg a gát, árvizek után visszamaradtak a mocsaras, lápos területek, kedvenc horgászhelyünk volt a két nádas, egy kicsi és egy nagy Rengeteg csíkhalat, compót fogtunk. Ma már elvétve sem lehet ezekkel találkozni. Kömlődön hagyománya volt a békázásnak is. Most is kicsordul a nyálam, amikor a paprikás lisztben megforgatott, kisült békacombra gondolok. Ez is a múlté, a kecskebéka védett állat, nem szabad megfogni. Pedig hogy értettük a békafogást: lepkét utánzó tarka rongyot tűztünk a horogra, ezt lóbáltuk a béka előtt, míg rá nem harapott.-Kinek adod tovább a hólabdát?-Kovács András szobafestőnek. Segíteni akarnak HORVÁTH MARGIT \\ /illy ®ran^t; Hungária Ala- Jj pítvány 1992. december 20-án alakult Budapesten. Célja a munkanélküliség csökkentése, a hátrányos helyzetű, szakképesítés nélküli munkavállalók oktatása, a kisnyugdíjasok és öregek segítése. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Tamási Erzsébet adott megbízást egy paksi klub szervezésére, mely idén február 9-én alakult meg. Tizenkilenc tagja között ápolónő éppúgy található, mint óvónő, vagy „csak” segíteni szándékozó ember. Bárkivel és bármikor előfordulhat, hogy gyermeke, közeli hozzátartozója hoszszabb időre beteg lesz, illetve a kórházi ellátás után otthoni ápolásra is szüksége van. A klub ilyen esetekben kíván segítséget nyújtani. Felmerül a kérdés, és mindezt mennyiért? A fizetendő összeget az élethelyzet határozza majd meg. Lesz, aki teljes, lesz, aki csökkentett térítést fizet majd, de lesznek olyanok is, akik ingyen vehetik igénybe a szolgáltatást. A klub kérése: biztosítsa az önkormányzat a klub szakképzett ápolónőjének fizetését. Döntés ez ügyben még nem született. A klub működéséhez szükség lenne egy lakásra, ahol az idős, esetleg elfekvő betegeket gondozhatnák, akik így nem a kórházban vagy egy szociális otthonban töltenék életük utolsó szakaszát. Helyiségre, ahol tárolhatnák a gyógyászati segédeszközöket. A klub címe: Paks, Vadász u. 59., telefon: 310-649 OTP-számlaszám: 843-001267-2
