Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-10-21 / 35. szám
Paksi Hírnök 1994. október 21. ÓD TELJES ESÉLYEGYENLŐSÉG NEM LÉTEZIK EÖRDÖGH GABRIELLA Mindig falusi iskolákban tanítottam - vall pedagógusi pályájáról Miszler Jánosné, akit újabb öt évre a dunakömlődi iskola igazgatójává nevezett ki az önkormányzat. Kábeltévé Bölcskén? A hírközlési lehetőségek fejlődése során mára már szinte természetessé vált, hogy láthatjuk a külföldi műholdas csatornák műsorait. Vannak, akik parabolaantenna segítségével, mások kábeltévén fogják ezeket az adásokat. Utóbbi kivitelezését vette tervbe a bölcskei önkormányzat, egy kábeltelevíziós rendszerek üzembe helyezésével foglalkozó kft. közreműködésével. A jelentkezők szeptember harmincadikáig jelezhették antennavételi szándékukat. Lapunk értesülése szerint az alapfeltételben szereplő háromszáz igénylőt már regisztráltak a bölcskei polgármesteri hivatalban. Közeljövőben várható az a megbeszélés, ahol a kivitelező személyesen tájékoztatja az igénylőket a munkálatok megkezdéséről és azok időtartamáról. Az eredetileg szeptemberre tervezett beruházás a jelentkezések elhúzódása miatt csak egy későbbi időpontban veszi kezdetét. A bölcskei kábeltévérendszer kiépítéséhez szükséges lakásonkénti hozzájárulás mértéke tizenötezer forint, melynek első részletét a munkálatok megkezdésekor, a fennmaradó összeget pedig átadáskor kell fizetni. Mindezek fejében az igénylők tizenkét műholdas csatorna adásait nézhetik majd. inna 1979-ben költözött l\ Paksra Hőgyészről, férjét kísérve, aki a Gemenc Volán műszaki osztályvezetője. Két gyermekük már itt született és a biológia-földrajz szakos tanárnő Dunakömlődre került tanítani. A kömlődi iskola 1989- ben önállóvá vált, Miszler Jánosné azóta az intézmény vezetője és hozzá tartozik az óvoda is. Pályám kezdetén - mondta az igazgató - a gyönki általános iskolából a szülők, mert a település régen járási székhely volt, gyermekeiket jogásznak, orvosnak vagy hivatali pályára szánták. Később Zombán tanítottam, ahol a háztáji gazdaságokban bőven volt tehén, disznó, a szülők Palánkra küldték gyermekeiket, ezzel kötve őket továbbra is a földhöz, mezőgazdasághoz. Dunakömlődön sok az alacsony iskolai végzettségű szülő, ezért hogy gyermekeik többre vigyék mint ők, jobbára szakmunkásképzőbe kerülnek. Az idén végzett osztályból hárman tanulnak tovább gimnáziumban Pakson, illetve Tolnán, egy tanulónkat szakközépiskolába vették fel, a többiek pedig a szakmunkásképzőket választották. Itt egy-egy osztály van évfolyamonként, általában tizenkét gyermekkel, a paksi iskolákban több párhuzamos osztály is van, ahol az „A” osztályba „gyűjtik” többnyire a jobb képességű tanulókat, így ezen osztályokból a továbbtanulók száma is nagyobb lesz, nívósabb középiskolába kerülhetnek, mondjuk Pécsre, Mohácsra, vagy Balatonalmádiba az angol tannyelvű gimnáziumba. A másik probléma: a közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a szülő a településen belül abba az általános iskolába írassa be a gyermeket, amelyikbe akarja. A mi iskolánk a tagozatok számában nem veheti fel a versenyt például a Móra Ferenc iskolával, így több szülő Dunakömlődről oda járatja a gyermekét. De - védte meg a mundér becsületét az igazgató - iskolánkban olyan pedagógus is tanít, aki kisgyermekként ide járt, a Vak Bottyán Gimnáziumban érettségizett, s a tanárképző elvégzése után visszajött régi iskolájába. Vagy az igencsak felkapott Energetikai Szakképzési Intézet környezetvédő szakára is jár itt végzett gyermek, sőt, idén fejezte be a menedzserasszisztensi szakot egy kislány. Az esélyegyenlőségről szólva: ez igen bonyolult probléma. A gyermek képességei, a családi háttér, a motiváció különbözőségei miatt teljes esélyegyenlőség nem létezik. A pedagógus feladata, hogy a gyengébb képességű gyermeket is felzárkóztassa. Minden gyermek egyéniség, nekünk pedagógusoknak az a dolgunk, hogy azt ki tudjuk bontakoztatni, a gyermek érdeklődését abba az irányba vigyük, hogy ő akarjon valamit, akár fizikaversenyen részt venni, akár könyvtárban búvárkodni, tehát kinyitni a szemét a világ megismerésére.
