Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-09-09 / 29. szám
Paksi Hírnök 1994. szeptember 9. Név és a történelem HORVÁTH MARGIT Mária személye, élete, a sorsával kapcsolatos történetek a mai napig állandó témát szolgáltatnak a művészeknek. Alakja a festészetben, szobrászatban éppúgy jelen van, mint a költők gondolataiban. Giottótól Picassóig, Villontól József Attiláig sokan életre keltették alakját. A templomokat ismert és névtelen művészek díszítették freskókkal, szárnyas oltárokkal, örök emléket hagyva az utókornak. A festmények mellett elmaradhatatlan a Máriát ábrázoló szobor. Ezek közül egyik legismertebb Michelangelo Piétája. Mária a népköltészetben is jelen van. Balladák, versek, mondókák és népdalok örökítik meg nevét az egyszerű gyerekdaltól - „Kis kacsa fürdik...” - Szegszáli Mariska szívszorongató balladájáig. Történelmünk egyik legrégibb Máriával kapcsolatos emléke az Ómagyar Máriasiralom. Neves történelmi személyiségek is viselték e nevet, a magyarok közül öszszesen tizenhármán. Közéjük tartozott a XII. században II. László leánya és IV István felesége, a XII. században IV Béla felesége, valamint a magyar Anjouk ősanyja, aki V István és Kun Erzsébet leánya volt. A XIV században Mária magyar királynő, Nagy Lajos leánya. A XVI. században II. Lajos magyar király felesége, a XVII. században Mária Anna magyar királyné, német-római császárné. A XVIII. században Mária Terézia Magyar- és Csehország királynője, később német-római császárné. Az ókori kultúrában a név sokkal többet jelentett, mint a mai társadalomban. Ma csak egy két-három szóból álló kódsor az, amit egy ember névként kap és gyakorlatilag semmiben sem jellemző rá. Az ókorban személyre szabott nevet kapott mindenki, vagy születési, vagy bármilyen életeseményével kapcsolatban. Ilyen volt például Mózes. Nevének jelentése „a vízből húztam ki”, megemlékezve arról, hogy a fáraó lánya találta meg a Nílusban. Ebből a kultúrából ered a Mária név is, amelynek jelentése annyi „ellenálló, lázadó”. Ez a névadás Mózes nővérére utal, aki a pusztai vándorlás során fellázadt öccse ellen. A zsidók a Mária nevet Mirjamnak mondták, majd a mindennapi nyelvhasználat során alakult ki mai alakja. A magyarok először „maija”, majd Márija alakban ejtették. Az elsőt örökíti át a mai Hajdú- Bihar megyében lévő helység Kismarja és Nagymaija. A települések a templom védőszentjéről kapták nevüket. A katolikus vallás sok Mária-ünnepet ismer, ezek Mária életének különböző momentumaira emlékeznek. Augusztus 15-én Nagyboldogasszony, szeptember 8-án Kisasszony napja, valamint Gyümölcsoltó Boldogasszony, Gyertyaszentelő Boldogasszony és Sarlós Boldogasszony napja. A Mária-ünnepek közül a legkiemelkedőbb Magyarország Nagyasszonyának ünnepe, szeptember 12-e. Ekkor emlékeznek meg arról, hogy Szent István király 1038-ban felajánlotta a koronát a Boldogságos Szűz Máriának, aki azóta Magyarország védőszentje. A Mária-ünnepekhez időjóslások és babonák is fűződnek. Ilyen például az a babona, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a medve kibújik a barlangjából és ha meglátja az árnyékát, megijed és visszabújik, akkor a tél még sokáig fog tartani. Mária iránti tisztelet megnyilvánulása a zarándoklat is. Hazánk két legfontosabb búcsújáró helye Máriapócs és Máriagyűd. Ez utóbbi kegyhelyre nemcsak a magyar katolikus falvakból, hanem Dél- Dunántúl német és horvát MÁRIA VOLT, CSAK EGY SZÉP NŐI NÉV...
