Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-09-09 / 29. szám

1994. szeptember 9. Paksi Hírnök falvaiból, sőt határainkon túl­ról is szívesen látogattak az emberek. Máriapócs elsősor­ban a magyarországi görögka­tolikusok kegyhelye volt. A zarándokhelyeken kívül még több település viseli a Mária nevet. Ez adódhat ab­ból, hogy így hívták az ott élő úrnőt, aki a települést alapí­totta, valamint szerepet játsz­hatott a névadásban az a mo­mentum, hogy az illető tele­pülés a zarándokhely felé ve­zető úton található. Hazánkban épült templo­mok nagy többségét is Mária tiszteletére szentelték fel. Ilyen például a Mátyás-templom, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek. Tolna megye búcsújáró he­lye a szekszárdi Remete-ká­polna, ahova Kisboldogasz­­szony tiszteletére gyűlnek ösz­­sze, szeptember kilencedikét követő szombat, vasárnapon. Régebben gyakran előfor­dult, manapság már csak külföldön divat, hogy a Mária nevet férfiak is viselik. A szer­zetesek között természetes, hogy akinek a Boldogságos Szűz Mária a védőszentje, az viseli a nevét. A polgárok kö­rében a katonaság alól való kibújás eszközévé vált a női keresztnév viselése. Nem feledkezhetünk meg az idők folyamán kialakult be­cenevekről sem. Sík Csaba Mária kötetében összesen száztizenötöt gyűjtött össze, íme néhány: Márinkó, Mári, Marcsi, Maca, Mari, Márinka stb. E név néhány alakja ön­állósult a magyarban, mint például a Mariann, Marietta, Marita, Mia és az eredeti héber Miijam is. Sőt, a Mária ke­resztnév már vezetéknévként is anyakönyvezhető. Ahogy a korszakok változ­tak, úgy változott a Mária név „népszerűsége” is. Városunk­ban az 1888 és 1987 közötti adatok szerint 1904-ben kez­dett emelkedni a Máriák szá­ma. 1951-ben 134 leány gyermek közül 36-an kapták ezt a nevet. A hatvanas évektől a tendencia ismét csökkenő, a nyolcvanas években pedig számuk már öt alá esik. Tanítói-tanári vezénylettel felkerekedtek általá­nos, közép- és főisko­lások, egyetemisták fel­fedezték szűkebb pát­riájuk, vagy az ország vala­milyen szempontból értékes, tanulságos színterét. Kirándultunk mi is, elhagy­va a Hullám vendéglőt elin­dultunk a barokk stílusú Szent Vendel-kápolna felé, melyet Hafner János uram épített, 1746-ban. Vessünk pillantást a kuruc generális Vak Bottyán mellszobrára a gimnázium ud­varán, majd a régi nemesi kú­riák hangulatát idéző Deák Fe­renc Általános Iskola épületére és gondolkozzunk el: vajon mikor nyertek eleink utoljára vizet az iskola előtti utcafron­ton álló öntöttvasból készült nyomókútból? Minden kor rajta hagyja névjegyét egy-egy település ar­culatán. Klasszikus példa erre nált autók eladásával foglal­kozó céget takar az előkelő autómárkára utaló reklám... Az ablakokból kék fények villannak, kezdődik a tévé hír­adó, jönnek a Szomszédok. A paksi várostervezőket dicsérő, sugárútszerűvé szélesedő Tol­nai út teljesen kihalt. Sok paksi szerint ezt az út­vonalat tavasszal, rügyfakadás után kell felkeresni, megnézni, amikor virágba borulnak a fák, a bokrok, az ágyások. Ami, most szeptemberben is szép, jó hangulatú ez a széles útvonal. Az errefelé élők, la­kók testvériesen együtt élnek a természettel, a környezetük­kel. Csak képzeletben tudunk bepillantani a vidéki régi föld­szintes kúriákat, nemesi por­tákat idéző udvarokat elfedő kerítések mögé. A városi óvo­da gyönyörű műemlék jellegű épületét követi a nevében kül­lemében egyaránt régi hangu­tatálni, hogy a zöld növényzet, a természettel való együttélés tekintetében nincs különbség a régi és új házak arculata, közveden környezete között. Különlegesen szép termé­szeti látnivalók, például a Ru­haipari Szövetkezettel szem­ben a csodálatos szomorúfűz­­fa-együttes. A közeli házak előtt ülőpadok, innen rend­szeresen, hosszasabban lehet gyönyörködni ebben az irigy­lésre méltó látványban az erre­felé lakóknak. Irodalom, zene, képzőmű­vészet. A három művészeti ág között talán legtöbben a festé­szetet művelik a legnagyobb hatásfokkal Pakson, ami ennyi környezeti szépség, látnivaló után talán nem véletlen. Lát­hatók a Paksi Képtárban a festők ecsetjére kívánkozó, itt a Tolnai úton is megrökítésre méltó formák, hangulatok is, magyarázva, érthetővé téve a SZÍNES, ŐSZI ANZIKSZ A TOLNAI ÚTRÓL Valamikor még az ántivilágban, amikor még nem volt olyannyira világutazó a magyar ember mint manapság, sok helyütt élt egy szeptemberi iskolakezdési hagyomány az új Pakson az Atomerőmű Műszaki Szakközépiskola, amelyet zárt függőfolyosó köt össze a BME Energetikai Főis­kolai Szakkal. A modem, a nukleáris energiát felfedező, használó mai és jövő századot stílusában kifejező épület­­együttesben az ország minden részéből idesereglett fiatalok ismerkednek az atomenergia titkaival. A Dózsa György útról az újvárosrészi lakótelep és az atomerőmű felé haladva a Tolnai útra térve - más, új világ tárni elénk: a város me­gint csak egy sajátos arcát mu­tatja. Ne szóljunk most részle­tesebben a burjánzó reklámer­dőről, illetve csak egyről, a Lancia gépkocsit reklámozó feliratról, melyet közelebbről szemrevételezve kiderül: hasz­latot felidéző Gazdaudvar, a bejáratánál a kiállított eredeti szekérrel, amelynek oldalán pompáznak a színes virágok. A Duna-parti város egykori hangulatát, a régi paraszti-pol­gári porták, udvarházak em­lékét idézi a porták, házak látványa. Ma is érzékelni: tisz­tes jólétben, szorgalomban él­­tek-dolgoztak egykor itt a régi sváb, magyar lakosok, parasz­tok, iparosok, halászok, keres­kedők. A házak előtti parkok, sövények: bokrok, virágágyá­sok, szilvafák szinte mediter­rán, de legalábbis délies han­gulaton kölcsönöznek a porta­bejáratoknak, az út két olda­lán. A magas kerítésű porták mellett modem, alacsony ke­rítésű villák, emeletes ikerhá­zak sorjáznak és öröm kons­városban élők szépérzékét, természetszeretetét, kömye­­zetalakító-szépítő igényét, ké­pességét. A régi és új házak előtti ker­tek mentén továbbhaladva érünk a Tolnai út végén talál­ható Kurta kocsmához, ahol finom zsíroskenyeret is kapni. A Tolnai út néhány foghíj­telkén új házak épülnek, man­zárd szobákkal. Ä házak előtt spárgákkal kifűzőtt új ágyások születnek, látszanak másutt a friss locsolások. Itomerőműi buszjárat húz M el a PA Rt. felé, a Volán­­/4 centrumba begördül a i késői járat. A vasút­állomáson pihennek a piros szerelvények, az utolsó vonat este nyolc után érkezett, a legközelebbit most már csak hajnalban várják.

Next

/
Thumbnails
Contents