Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-09-02 / 28. szám
Paksi Hírnök 1994. szeptember 2. Kár, pótlás nélkül RÁKOSI GUSZTÁV Valószínűleg befektetési alapokat hoznak majd létre, ha megalakul az új privatizációs szervezet az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. utódjaként. Minderről az új privatizációs törvény keretében előreláthatóan szeptember közepén dönt majd a parlament. Tíz, hozzávetőlegesen egyforma értékű alap létrehozásáról szivárogtak ki információk, azt azonban még nem tudni, hogy az alapok portfolióját mely cégekkel töltik majd fel. Úgy hírlik valamennyi alap részvényeinek egynegyede plusz egy szavazatnyi részvény az új állami vagyonkezelő szervezet tulajdonában marad, tíz-tizenöt százalékot szétosztanak a két társadalombiztosítási önkormányzat között, s a többit jegyezhetnék magánszemélyek, kárpótlási jegyért is. Tartalék földterület már alig akad, s az a kevés is, ami kárpótlásra kijelölhető, a még talpon lévő, de amúgy is sok sebből vérző mezőgazdasági nagyüzemek létét kérdőjelezheti meg. A törvény azonban kötelező érvényű, s a kárpótlásra jogosultak kárpótlásban kell hogy részesüljenek. Hogy mennyi a kintlévő jegy nem tudni, s a közel félmillió igénylés - ami a Kárrendezési Hivatalnál feldolgozás alatt áll - értéke sem ismert még. Milliárdos tételekről lévén szó, a törvénybe vetett bizalmon túl az igazságosság kérdése sem közömbös, hiszen ha már elkezdődött a kárpótlás, be is kell fejeződnie úgy, hogy minden jogosult megkapja a jussát. 4 Nem nehéz megjósolni a kárpótlási jegy sorsát: ha minden úgy alakul, ahogy a szocialista-szabaddemokrata koalíciós kormány terveit sejtjük, egy-másfél év múlva a folyamat befejeződik, és a jegy eltűnik a történelem süllyesztőjében. Lesz, aki elégedetten, mások haraggal emlékeznek majd rá. Hogy célját elérte-e, ma még nem mondható meg teljes bizonyossággal. Modem handlé: - Kárpótlási jegyet veszek! KI KÁRPÓTOL MAJD A KÁRPÓTLÁSI JEGYEKÉRT? Mélypontra zuhant a kárpótlási jegy árfolyama augusztus 26-án a Budapesti Értéktőzsdén. Ezer forint névértékű papírért mindössze négyszázharmincöt forintot adtak, s bár üzletkötések voltak, gyaníthatóan nem az alanyi jogon kárpótoltak szerepeltek eladóként. Az árfolyamesés oka a jegy jövője körüli bizonytalanság. A privatizációs kormánybiztos szerint fontos feladat, hogy a kárpótlási jegyek tulajdonosai megfelelő vagyonhoz jussanak, ám ennek módjáról keveset tudni. Az ÁVÜ Tolna Megyei Ügyfélszolgálati Irodájának vezetője, Nászainé Hábel Klára a Hírnök kérdésére elmondta, hogy jelenleg Pakson és környékén nincs olyan privatizációs pályázat meghirdetve, amelynél kárpótlási jeggyel lehet fizetni, sőt ilyen az új privatizációs törvény megszületéséig nem is várható. Az iroda vezetője úgy vélekedett, hogy a törvény hatályba lépését követően felgyorsulnak majd a folyamatok, és — néhány véleménnyel ellentétben- a technikai jellegű előkészítés a magánosításra kijelölt cégek pályázati kiírásával kapcsolatban rövid idő alatt lezajlik majd. Addig is marad a bizonytalanság. A Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal sem tudott „információáradattal” szolgálni. Jelenleg annyi bizonyos csupán, hogy környékünkön a kárpótlásra még kijelölhető földterületek a volt Paksi Állami Gazdaság - ma Paksi Agrárfejlesztő Rt. - kezelésében vannak, az árverések meghirdetésének időpontja és a föld mennyisége még nem ismert, mint ahogy a várható igény nagysága sem becsülhető meg. Vannak persze, akik már földhöz vagy állami tulajdonú cégek vagyonához jutottak már a kárpódási jegy felhasználásával. Sokan kevéshez saját jogon, kevesen sokhoz vásárolt jegyekkel. Hol végződik ez utóbbinál a tisztességes üzlet és hol kezdődik a spekuláció - nehéz eldönteni. Loparits Pál a getjeni Antisorghum Kft. ügyvezető igazgatója és résztulajdonosa társaival együtt a kft. törzstőkéjének állami tulajdonban lévő részét megvásárolta. A vételár húsz százalékát kárpótlási jeggyel fizették, a jegyek nagyobb részét vették, napi árfolyamon, tehát névérték alatt, ugyanakkor az ÁVÜ száznegyven százalékon fogadta el. így az érték harmadáért jutottak tulajdonhoz, csakhogy - mondja az ügyvezető igazgató - ki garantálja, hogy a növénytermesztéssel foglalkozó cég megvásárlása valóban jó üzlet? A mezőgazdaság helyzete ugyanis katasztrofális, ha nem történik javulás a befektetés elveszik. Loparits Pál és társai éltek a kárpótlási jegy által nyújtott lehetőséggel, ám szerintük az agrárágazat ellehetetlenülését elsősorban a kárpótlás okozta. A kör tehát bezárult. Vagy mégsem? Hamarosan - talán még szeptemberben - kiderüli?).
