Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-08-12 / 25. szám
Paksi Hírnök 1994. augusztus 12, A húsipar nem nyereséges Kerekes Melinda Mint ismeretes, több húsipari üzem emeli a szarvasmarha-tőkehús árát. Bálint Mihály, a Szekszárdi Húsipari Rt. kereskedelmi igazgatójától megtudtuk: ők is kénytelenek ezt a lépést megtenni. Ennek oka a termelési költségek és a felhasznált áruk árainak emelkedése. Mindezzel együtt a húsipar még mindig nem nyereséges vállalkozás. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy nincsen elegendő élő állat, s így a vágóhíd kapacitása kihasználatlan. S mivel néhány évvel ezelőtt fizettek a termelőknek, hogy vágják le az állataikat, mert túltermelés volt, most hiába kérik őket a termelés újraindítására, hoszszú időbe telik, amíg az állatállományt felnevelik, árra a kérdésre, hogy miként alakulnak a közeljövőben az árak, elmondta: mivel az élő állat kilónkénti ára a 110-115 forintról 130-140 forintra emelkedett, a tőkehús árának 10 százalékos emelése indokolt. Majd hozzátette: általában az élő állat kilónkénti árának duplája a tőkehús ára. S hogy ennek okát megértsük, Bálint Mihály kifejtette: a feldolgozás során az élő állat súlyának csak alig több mint 40 százaléka hasznosítható tőkehúsként, a fennmaradt rész feldolgozása, esetleges megsemmisítése is a vállalatokat terheli. Természetesen a szarvasmarha-tőkehús árát aztán követi a többi húskészítmény árának növekedése is, s egészen bizonyos, hogy a sertéstőkehús árának kiigazítására is sor kerül. Kérdésünkre, hogy mostanság a felvágottak árai is emelkednek-e kiderült, hogy ettől egyelőre nem kell tartanunk. (5 CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK A HÚSOS KOCSI HAJNALI NÉGYKOR JÁR Kovács Ferenc és neje hentesüzletet működtet a Dózsa György úton. Mióta az eszemet tudom - mondja - húst árusítottak ebben a boltban. Kaposvárra kerültem 1976-ban, ott elvégeztem a szakmunkás, képzőt. De sajnos a tervezett határidőre nem készült el a szekszárdi kombinát, így csak Budapestre vagy Szegedre mehettem volna dolgozni. Nem volt kedvem a munkásszálláshoz, az utazásból is elegem volt, itthon maradtam. A tízes számú ABC-ben kaptam munkát, ahonnan 1978-ban a Paksi Állami Gazdaságba kerültem. Amikor megüresedett egy hely a kényszervágóhídon, elvállaltam az állást. Ott már önállóan dolgoztam, igaz ha többemberes munka adódott, akkor édesapám, illetve a két tapasztalt nyugdíjas mester, Ackermann Ferenc és Hum Mihály segítettek.-Később a munkanélküliek keserű sorsára jutott. Mihez kezdett?-A gazdaság beindította a piactéri hatósági húsboltot, ott vállaltam munkát. Iszonyú rosszul kerestem. Volt hónap, hogy csak százegy forintot, de az is előfordult, hogy csak a családi pótlékot vittem haza. A városi tanács gazdasági osztályvezetőjével megbeszéltem: szeretném kibérelni az üzletet, mondják meg, menynyibe kerül, kifizetem. Meghallgatott, és azt mondta, hamarosan értesíteni fog. Az értesítés elmaradt, egy hónap múlva viszont kiadták az üzletet a gazdaságnak. Arról beszélnek, hogy Pakson 1990- ben jelent meg a munkanélküliség. Egy biztos: én már nyolcvanhatban munka után kilincseltem.- Mikor indult a saját üzlet?- Két és fél éve családi vállalkozásként. Sok állandó vásárlónk van az ó- és újvárosból, de a Paksra látogató külföldiek is visszatérnek.-Mi a biztosíték a minőségre?- Szombaton és vasárnap soha nem marad a hűtőben hús. Ha észreveszem, hogy csökken a vásárlói kedv, kevesebbet rendelek. A hétfő szünnap, kedden hajnali négykor az üzlet előtt a hűtőkocsi. Felveszi a rendelést, és aznap délelőtt megérkezik a hétfői vágásból az áru és biztos, hogy szerdára elfogy. Ugyanez történik csütörtökön és a pénteki zárásra üres az üzlet, szarka József A bárd fontos eszköz a húsboltban. Már egy jó ideje segíti a vásárlókat abban, hogy szeletet vegyenek és ne kilót. Fotó: Izsó Szilvia
