Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-07-08 / 20. szám

1994. július 8. Paksi Hírnök m Semmi nem kötelező, csináld, amihez kedved van Kis fazekasok vaddisznólesen Az egész úttörősdiből a legjobban a táborozá­sokat szerettük. Jó volt epy-két hétig távol lenni az anyai gondoskodástol, és természetesen a szigortól. Jó volt éjszakákon keresztül nem aludni, beszélgetni hajnalig. Jók voltak azok a kimerítő akadályversenyek, s a számháborúkat sem lehet elfelejteni. A reggeli tornát és zászló­felhúzást a gyakorlott táborozó ügyesen el tudta bliccelni, s ettől amolyan emberi lett a dolog. Jó lenne, ha a gyerekek manapság is járhat­nának táborokba. Sajnos azonban sok szülő nem engedheti meg magának, hogy a csillagá­szati összegeket kifizesse, s inkább a nagyszü­lőknél, rosszabb esetben a lakásban tölti a gye­rek a nyári szünetet. Nem így Pakson, ahol az egykori cseresz­nyéspusztai iskolát - miután iskolaként már nemigen volt célszerű üzemeltetni - táborrá alakították át. A kezdeményezés a volt pusztai tanítóktól származott, amely aztán támogatást nyert. Az önkormányzat évről évre mindig köl­tött egy kicsit az egykori iskola épületére, s las­sacskán mosdókat, hálókat alakítottak ki. A tábor azóta is a paksi önkormányzat tulajdona, de a Móra Ferenc Ál­talános Iskola keze­lésében van. így te­hát a gyerekek által befizetett összegen túlmenő kiadásokat is, úgy mint villany, víz, az iskola állja. A gyerekek így szinte jutányos áron tudnak táborozni, hiszen fe­jenként és naponta csupán 200 forintot kell fizetniük. Ennek fejében napi ötszöri étkezés jár, amit minden gyakorlott és gyakorlatlan házi­asszony tud, hogy nem ennyibe kerül. Mint azt Weisz Jó­­zsefné, a tábor veze­tője elmondta, az is­kola igazgatónője ki­jelentette: a táborban nem szeretne éhező gyereket látni. Ennek megfelelően bőséges az ellátás, s nem­egyszer előfordul, hogy a gyerekek még a le­fekvés előtt is eszegetnek egy kicsikét. A sokéves tapasztalat azt is megmutatta, hogy felesleges a gyerekeknek olyan ételt ké­szíteni, amit nem szeretnek; úgysem eszik meg, ezt figyelembe véve a táborvezetők olyan enni­valókat rendelnek, amit a gyerekek szívesen esznek. Rendszeresen kapnak gyümölcsöt, zöld­séget is. A jó tábortűz mellett pedig elenged­hetetlen a szalonnasütés. Az előkészületekben, a nyársak kifaragásában, a szalonna felvágásá­ban minden évben a szülők segítenek. S mi­közben a szalonna serceg, a gyerekek műso­rokkal szórakoztatják egymást. Ilyenkor bemu­tatják azokat a jelmezeket, amelyeket a tábo­rozás folyamán készítettek, azokból az anya­gokból, amelyek rendelkezésükre állnak. Persze a jó hangulatú tábornak hamar híre kelt. A gyerekek versengenek, hogy vala­mennyien mehessenek. Éppen ezért előzetes felmérést készítenek a táborvezetők, amelyből kiderül, hogy hány gyerekre számíthatnak. S bár a tábor 80 férőhelyes, előfordult már, hogy pótágyakat kellett kivinni, mert többen jelent­keztek. A gyerekek többnyire alsó tagozatos diá­kok, azonban előfordul, hogy az idősebb test­vérek is velük tartanak. A gyerekekkel öt ne­velő foglalkozik, s négy állandó konyhai alkal­mazott látja el őket. A nevelők a gyerekekkel közösen alakítják a tanította őket korongozni. A szerda délutáni úszás és az éjszakai vaddisznóleső portya is elengedhetetlen része a táborozásnak. Egy-egy ilyen portyán - vaddisznót még nemigen lehe­tett látni - mondja Bencze Barnabás tanúr úr -, de a gyerekek nagyon izgatottan osonnak fától fáig, s bár nagyon „félnek”, mégsem mu­lasztanák el az éjszakai kiruccanást. Ennek következtében - mint azt Weisz Jó­­zsefné mosolyogva hozzátette - előfordult már, hogy a gyerekek álmosan mentek haza, s ugyancsak nehezen lehetett a szülőkkel megér­tetni, hogy a gyerekek a táborba nem pihenni, hanem kikapcsolódni jönnek. A tábor nagy előnye, hogy közel van Paks­­hoz. Éppen ezért azok a gyerekek, akik még nem töltöttek hosszabb időt a szüleik nélkül ki­próbálhatják magukat. S persze, ha valami probléma adódik, akkor azonnal értesíteni lehet a szülőket, hogy jöjjenek a gyerekért. Előfordult már, hogy a gyerekeket annyira lekötötte a foglalkozás - meséli Weisz Józsefné hogy a látogatóba érkezett szülőket szinte köszönésre sem méltatták. programokat. Semmi sem kötelező, mindenki azt csinálhatja, amihez kedve van. Termé­szetesen vannak, azért hagyományos, minden évben megrendezett foglalatosságok. Ezek közé tartozik a kézműves foglalkozás is. A gyerekek tavaly gyöngyöt fűztek, idén egy fazekas mester A tábor persze akkor sem áll üresen, ha már a helybéli gyermekek kinyaralták magukat, s így rendszeresen zenei tábort tartanak az egy­kori pusztai iskola épületében, amelyből egy kis jóindulattal valóságos gyermekparadicsomot varázsoltak. Nemes

Next

/
Thumbnails
Contents