Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-05-27 / 14. szám
1994. május 27. 11 PAKSI HÍRNÖK Háttér-diagnosztika Egészségügyi vállalkozás Az egészségügyi szolgáltatásban rengeteg tisztázatlan probléma vár megoldásra. Egyik a finanszírozás. Ha például valakinek fogpótlásra - protézisre - van szüksége, szakorvosi rendelőben csináltatja meg. Pár ezer forintért megkapja a protézisét, amire igaz néhány hetet, hónapot kell várni. Ám, ha e szolgáltatást magánpraxist folytató orvosnál veszi igénybe - azonos minőséget feltételezve - egy-két hét alatt készül el a pótlás, igaz, több tízezer forintért. Sem a munkaráfordítás, sem az anyag nem drágább, mint a szakorvosi rendelőben, csak a TB a magánpraxishoz nem ad hozzájárulást. Akkor sem, ha a szolgáltatást igénybe vevő szabályos TB-kártyával rendelkezik. Az országban egészségügyi vállalkozások jöttek létre speciális feladatok - plasztikai műtétek, prosztatadaganatok, aranyér stb. lézeres gyógyítására. E műtétek egyszerűbbek, kevésbé veszik igénybe a beteget, hamarabb bekövetkezik a gyógyulás, tehát társadalmilag is hasznos a lézeres gyógyítási mód. Igény lenne rá Pakson is, de az ára miatt csak kevesen kérik ezt a szolgáltatást. A berendezések, kisegítő felszerelések, több milliós beruházást igényelnek és a kezelések, műtétek árába ezek is beépülnek. A betegellátás áfa-mentes, a beruházás nem, ezért ezek szintén beépülnek a szolgáltatás árába. Amíg a TB nem a gyógyítás eredményét nézi, hanem, hogy ki végezte a gyógyító szolgáltatást, addig nem tud az egészségügyben a vállalkozás igazából nagyobb teret hódítani. Ezért a poliklinikai szolgáltatásokat egyelőre csak szűk réteg tudja megfizetni, így csak tőkeerős vállalkozói csoportok tudnak fennmaradni. Tudjuk: a paksi atomerőmű üzemorvosi rendelője igen jól felszerelt, de aki nem ott dolgozik, nem veheti igénybe a szolgáltatásokat. Pedig, ha a paksi üzemek, intézmények minden dolgozóját, a lakosságot is bevonnák egy preventív egészségügyi vizsgálati rendszerbe, később sok-sok táppénzes nap lenne megtakarítható. A TB Tolna Megyei Igazgatóságán Török Mária osztályvezető és munkatársai az alapegészségügyi ellátás finanszírozásával foglalkoznak. Az osztályvezető elmondta: jogos az embereknek a poliklinikai és fogpótlási szolgáltatásokkal kapcsolatos lehetőségek bővítési igénye, de a megvalósítás nem a TB-n múlik. Hiányoznak a szükséges kerettörvények, rendelkezések, szabályozások. Eddig csak a háziorvosi szolgáltatást tudtuk vállalkozásba adni, de csak sok kompromiszszummal, problémás körülmények között. A TB ilyenkor csak a dologi költségeket biztosítja, minden további fejlesztés, beruházás az önkormányzatok feladata, de azok sem rendelkeznek kellő anyagi forrással. Jogos igény például, hogy az alapellátáshoz a diagnosztikai hátteret az önkormányzatok biztosítsák, hogy az orvos befejezett diagnózissal lássa el a betegét, hogy a pénzt, időt rabló utazgatások elkerülhetők legyenek vagy csökkenjenek. A paksi önkormányzat Befektetési lehetőségek Pakson című kiadványában a következőket olvashatjuk többek között: A település tovább fejlődése érdekében a város vezetése aktív és támogató beruházáspolitikát folytat ... várja a befektetők ... vállalkozók ... infrastruktúrafejlesztési ajánlatait. A Paksi Hírnök április 22-i számában pedig arról olvashattunk, hogy a bankok, a pénzintézetek különböző hitelkonstrukciós lehetőségekkel várják a vállalkozókat - hitelügyekben. Más szóval: a lehetőségek az egészségügyi szolgáltatások megvalósítására, bővítésére is vonatkoznak, most már csak az a kérdés, hogy a vállalkozó kedvű, akár kockázatot is vállaló orvosok akarnak-e, tudnak-e élni a felkínált lehetőségekkel. MÁRMAROSI MIKLÓS Jo napot! Mi újság? főbbek között: hegedülök Bizony, jó néha egy-egy ismerőssel összefutni, megkérdezni: mi újság? Hogyan történnek a dolgok, mit csináltok, mi van a családdal, munkával? Tud-e az ismerős valaki más közös ismerősről is híreket? Ezt kérdezzük mi is. Ezt a fajta „hólabdát” visszük körbe-körbe. Dr. Rosner Gyula múzeumigazgató-Mi foglalkoztatja mostanában a leginkább?- Legfőképpen a múzeum megteremtése. Látom magam előtt a múlt századi Daróczy família kúriáját, s tudom, hogy az épületet a jó Isten is múzeumnak teremtette. Az idők folyamán többször átépítették a házat, most az a feladatunk, hogy megtaláljuk az optimális megoldást, amellyel a legjobban szolgáljuk a múzeum céljait. Olyan múzeumot szeretnék, amely a begyűjtött anyagot úgy tudja tálalni, hogy a mai paksi polgár úgy érezze: a régmúltba csöppent vissza, hogy láthassa: az őseink hol is kezdték. A másik témától már 26 éve nem tudok szabadulni, ez pedig az avarság történetének kutatása, ami szorosan összefügg a magyarok ősi történetével. Sok más dologgal is foglalkozom: többek között hegedülök, szeretek koncertekre - és miután művészettörténettel is foglalkoztam -, kiállításokra is járni.- Alig néhány hete vette át múzeumigazgatói kinevezését.-Egy tanítványom rágta a fülemet, hogy Gyula bácsi így, meg úgy, meg kellene nézni ezt az épületet, mert itt remek múzeumot lehetne csinálni. Ötvennyolc évesen nem akartam ilyenbe belefogni, de ha már annyira akarta ez a kedves lány, eljöttem Szekszárdról és megnéztem az épületet. Nagyon megtetszett. S nemcsak az épület, de az önkormányzat hozzáállása is nagyon kedvemre való volt. Kérdezték, van-e elképzelésem, hogyan lehet az épületükből múzeumot építeni? Mondtam, hogy van. Válaszul elmondták: van rá költségvetés, s olyan embert keresnek, aki ért a múzeumhoz, s aki szabad kezet kap. Találkoztam a kulturális bizottsággal és a beszélgetést követően megkaptam az épületet.- Úgy tudom, hogy ön az „avarok” miatt telepedett le Szekszárdon.- így van. Mondták is a kollégáim, hogy nem is vagyok normális. Én viszont meg voltam róla győződve, hogy Szekszárd környékén avar faívakra fogok bukkanni. S hogy ezt miből vezettem le? Úgy gondoltam, hogyha az avarok készítette kerámiaemlékek kétharmada ezen a területen található, akkor a falvaknak is errefelé kell lenniük. Igazam volt, mégis 10 évbe került, míg megtaláltam az első avar település nyomát. Megkezdtem az ásatást és néhány év múlva feltártam a teljes falut, melyben három műhelyt találtam 14 kemencével. S folytak tovább az ásatások, én kutattam, mint a megszállott, és ennek eredményeként megtaláltam egy újabb falut.- Ezt a kutatási szenvedélyét itt Pakson is folytatni akarja?- Feltettem, hogy megkeresem a paksi római kori emlékeket. Pakson ugyanis már a rómaiak idején polgárváros volt, s egy polgárvárosnak természetesen voltak épületei. A városból voltak ki- és bevezető utak, amelyek természetesen ma is megvannak, csak meg kell találni őket. Az utak mellett pedig voltak, s ha voltak, akkor ma is még megtalálhatók a temetők. S ha a temető megvan, onnan számtalan olyan lelet kerülhet elő, melyet pontosan egy ilyen városi múzeumban, mint amilyen most létesül Pakson, ki kell állítani.- Kinek adja tovább a hólabdát?- Kováts Balázsnak, a PA Rt. tájékoztatási főosztályvezetőjének. NEMES
