Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-05-27 / 14. szám

1994. május 27. 11 PAKSI HÍRNÖK Háttér-diagnosztika Egészségügyi vállalkozás Az egészségügyi szolgáltatásban rengeteg tisztázatlan probléma vár megoldásra. Egyik a finanszírozás. Ha például valakinek fogpótlásra - protézisre - van szüksége, szakorvosi rendelőben csináltatja meg. Pár ezer forintért megkapja a protézisét, amire igaz néhány hetet, hó­napot kell várni. Ám, ha e szolgáltatást magánpraxist folytató orvos­nál veszi igénybe - azonos minőséget feltételezve - egy-két hét alatt készül el a pótlás, igaz, több tízezer forintért. Sem a munkaráfor­dítás, sem az anyag nem drágább, mint a szakorvosi rendelőben, csak a TB a magánpraxishoz nem ad hozzájárulást. Akkor sem, ha a szol­gáltatást igénybe vevő szabályos TB-kártyával rendelkezik. Az országban egészségügyi vállalkozások jöttek létre speciá­lis feladatok - plasztikai műté­tek, prosztatadaganatok, aranyér stb. lézeres gyógyítására. E műté­tek egyszerűbbek, kevésbé ve­szik igénybe a beteget, hama­rabb bekövetkezik a gyógyulás, tehát társadalmilag is hasznos a lézeres gyógyítási mód. Igény lenne rá Pakson is, de az ára mi­att csak kevesen kérik ezt a szol­gáltatást. A berendezések, kisegítő fel­szerelések, több milliós beruhá­zást igényelnek és a kezelések, műtétek árába ezek is beépül­nek. A betegellátás áfa-mentes, a beruházás nem, ezért ezek szintén beépülnek a szolgáltatás árába. Amíg a TB nem a gyógyítás eredményét nézi, hanem, hogy ki végezte a gyógyító szolgálta­tást, addig nem tud az egészség­ügyben a vállalkozás igazából nagyobb teret hódítani. Ezért a poliklinikai szolgáltatásokat egye­lőre csak szűk réteg tudja megfi­zetni, így csak tőkeerős vállal­kozói csoportok tudnak fennma­radni. Tudjuk: a paksi atomerőmű üzemorvosi rendelője igen jól felszerelt, de aki nem ott dolgo­zik, nem veheti igénybe a szol­gáltatásokat. Pedig, ha a paksi üzemek, intézmények minden dolgozóját, a lakosságot is be­vonnák egy preventív egészség­­ügyi vizsgálati rendszerbe, ké­sőbb sok-sok táppénzes nap len­ne megtakarítható. A TB Tolna Megyei Igazgató­ságán Török Mária osztályveze­tő és munkatársai az alapegész­ségügyi ellátás finanszírozásával foglalkoznak. Az osztályvezető elmondta: jogos az embereknek a poliklinikai és fogpótlási szol­gáltatásokkal kapcsolatos lehető­ségek bővítési igénye, de a meg­valósítás nem a TB-n múlik. Hiá­nyoznak a szükséges kerettörvé­nyek, rendelkezések, szabályozá­sok. Eddig csak a háziorvosi szol­gáltatást tudtuk vállalkozásba adni, de csak sok kompromisz­­szummal, problémás körülmé­nyek között. A TB ilyenkor csak a dologi költségeket biztosítja, minden további fejlesztés, beru­házás az önkormányzatok fel­adata, de azok sem rendelkez­nek kellő anyagi forrással. Jogos igény például, hogy az alapel­látáshoz a diagnosztikai hátteret az önkormányzatok biztosítsák, hogy az orvos befejezett diagnó­zissal lássa el a betegét, hogy a pénzt, időt rabló utazgatások el­kerülhetők legyenek vagy csök­kenjenek. A paksi önkormányzat Befek­tetési lehetőségek Pakson című kiadványában a következőket ol­vashatjuk többek között: A tele­pülés tovább fejlődése érdekében a város vezetése aktív és tá­mogató beruházáspolitikát foly­tat ... várja a befektetők ... vállalkozók ... infrastruktúra­fejlesztési ajánlatait. A Paksi Hírnök április 22-i számában pedig arról olvashat­tunk, hogy a bankok, a pénz­intézetek különböző hitelkonst­rukciós lehetőségekkel várják a vállalkozókat - hitelügyekben. Más szóval: a lehetőségek az egészségügyi szolgáltatások meg­valósítására, bővítésére is vonat­koznak, most már csak az a kér­dés, hogy a vállalkozó kedvű, akár kockázatot is vállaló orvo­sok akarnak-e, tudnak-e élni a felkínált lehetőségekkel. MÁRMAROSI MIKLÓS Jo napot! Mi újság? főbbek között: hegedülök Bizony, jó néha egy-egy is­merőssel összefutni, megkér­dezni: mi újság? Hogyan történ­nek a dolgok, mit csináltok, mi van a családdal, munkával? Tud-e az ismerős valaki más közös is­merősről is híreket? Ezt kérdez­zük mi is. Ezt a fajta „hólabdát” visszük körbe-körbe. Dr. Rosner Gyula múzeumigazgató-Mi foglalkoztatja mostanában a leginkább?- Legfőképpen a múzeum megteremtése. Látom magam előtt a múlt századi Daróczy fa­mília kúriáját, s tudom, hogy az épületet a jó Isten is múzeum­nak teremtette. Az idők folya­mán többször átépítették a há­zat, most az a feladatunk, hogy megtaláljuk az optimális megol­dást, amellyel a legjobban szol­gáljuk a múzeum céljait. Olyan múzeumot szeretnék, amely a begyűjtött anyagot úgy tudja tá­lalni, hogy a mai paksi polgár úgy érezze: a régmúltba csöp­pent vissza, hogy láthassa: az őseink hol is kezdték. A másik témától már 26 éve nem tudok szabadulni, ez pedig az avarság történetének kutatá­sa, ami szorosan összefügg a magyarok ősi történetével. Sok más dologgal is foglalkozom: többek között hegedülök, szere­tek koncertekre - és miután művészettörténettel is foglalkoz­tam -, kiállításokra is járni.- Alig néhány hete vette át mú­zeumigazgatói kinevezését.-Egy tanítványom rágta a fülemet, hogy Gyula bácsi így, meg úgy, meg kellene nézni ezt az épületet, mert itt remek mú­zeumot lehetne csinálni. Ötven­nyolc évesen nem akartam ilyen­be belefogni, de ha már annyira akarta ez a kedves lány, eljöttem Szekszárdról és megnéztem az épületet. Nagyon megtetszett. S nemcsak az épület, de az önkor­mányzat hozzáállása is nagyon kedvemre való volt. Kérdezték, van-e elképzelésem, hogyan lehet az épületükből múzeumot építe­ni? Mondtam, hogy van. Válaszul elmondták: van rá költségvetés, s olyan embert keresnek, aki ért a múzeumhoz, s aki szabad kezet kap. Találkoztam a kulturális bi­zottsággal és a beszélgetést köve­tően megkaptam az épületet.- Úgy tudom, hogy ön az „ava­rok” miatt telepedett le Szekszár­­don.- így van. Mondták is a kollé­gáim, hogy nem is vagyok nor­mális. Én viszont meg voltam ró­la győződve, hogy Szekszárd környékén avar faívakra fogok bukkanni. S hogy ezt miből ve­zettem le? Úgy gondoltam, hogy­ha az avarok készítette kerá­miaemlékek kétharmada ezen a területen található, akkor a fal­vaknak is errefelé kell lenniük. Igazam volt, mégis 10 évbe ke­rült, míg megtaláltam az első avar település nyomát. Megkezdtem az ásatást és né­hány év múlva feltártam a teljes falut, melyben három műhelyt találtam 14 kemencével. S foly­tak tovább az ásatások, én kutat­tam, mint a megszállott, és en­nek eredményeként megtaláltam egy újabb falut.- Ezt a kutatási szenvedélyét itt Pakson is folytatni akarja?- Feltettem, hogy megkere­sem a paksi római kori emléke­ket. Pakson ugyanis már a ró­maiak idején polgárváros volt, s egy polgárvárosnak természete­sen voltak épületei. A városból voltak ki- és bevezető utak, ame­lyek természetesen ma is meg­vannak, csak meg kell találni őket. Az utak mellett pedig vol­tak, s ha voltak, akkor ma is még megtalálhatók a temetők. S ha a temető megvan, onnan számtalan olyan lelet kerülhet elő, melyet pontosan egy ilyen városi múzeumban, mint ami­lyen most létesül Pakson, ki kell állítani.- Kinek adja tovább a hólabdát?- Kováts Balázsnak, a PA Rt. tájékoztatási főosztályvezetőjé­nek. NEMES

Next

/
Thumbnails
Contents