Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-05-27 / 14. szám
1994. május 27-9 PAKSI HÍRNÖK Eszköz, pénz nélkül, ígéretekkel: Ha élni akarsz: gazdálkodj... Paks - a monográfiák szerint - elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó település, ahol igazi makro - még inkább - farmergazdaságok nem tudtak kialakulni a múltban. Ilyen gazdaságok csak a tsz-fejlesztések során jöttek létre például Biritón, Gyapán. A helyi konzervgyárat is ezek látták el bizonyos kertészeti alapanyagokkal, napjainkban azonban csak a romjai lelhetők fel e gazdaságoknak. A kárpótlási jegyek révén nadrágszí], vagy valamivel nagyobb egyéni földbirtokok jöttek létre, melyek megint nem a farmergazdaság kritériumainak felelnek meg. Kérdés: európai szintű és nyereségű gazdálkodás ilyen módon mennyiben lehetséges? E gondolatkörből kiindulva kerestük a válaszokat a Paks és Paks környéki falugazdák képviselőivel. Mégis szövetkezni? Elsőként Genye Illés dunaszentgyörgyi falugazdász mondja el véleményét a mezőgazdasági kisvállalkozások gondjairól:- A magántulajdonon alapuló szövetkezeteket azért tartom fontosnak, hogy megfelelő egységes földterületek tudjanak létrejönni. A polgárjogi tagosítással ezt kell elősegíteni. A nagyfokú gépesítés is elengedhetetlen feltétele a korszerű gazdálkodásnak. Sok kicsi gazdaság sok kicsi géppel csak manufaktúrára emlékeztető termelési eredményt tesz lehetővé. Sajnos, tartja magát még az a szemlélet, hogy a „magam gazdája” akarok lenni. Győré Józsefnek Paks falugazdászának véleménye nem sokban tér el az előbbitől:- Aki ma földterülethez jutott, de más eszköz nem áll a rendelkezésére, nemigen tud boldogulni. Jobb, ha bérbe adja földjét, a bérleti díj legalább biztos. Vannak ugyan mezőgazdasági és állattenyésztési támogatások, komoly támogatáshoz nehéz hozzájutni. A Mezőgazdasági Állami Fejlesztési Intézet által meghirdetett fejlesztési hozzájárulásra annyi a pályázat, az igények, hogy leállították, nem fogadnak el több pályázatot. A paksi mezőgazdasági vállalkozók várakozó állásponton vannak. Egy kézen meg lehet számolni a beadott pályázatukat. Egyedül nem boldogulnak, a szövetkezésre pedig kísért a múlt. A föld- és szövetkezeti törvények napjainkban is módosulnak és a földtulajdonlást ezek befolyásolhatják. A földkijelölések, licitálások nem fejeződtek be, több év kell, hogy rendeződjenek a tulajdonviszonyok. Utána indulhatnak igazából a fejlesztések. Addig pedig azt vetnek el a földbe, amivel legkisebb a gond, például a gabonaféléket. Ebből adódik a túltermelés. A többit megtermelik a még meglévő termelőszövetkezetek. Gazdakörök alakítását kell szorgalmazni - Pakson egy gazdakör alakult eddig. A gazdakörön keresztül könnyebben lehet támogatáshoz jutni, a gépek beszerzését-üzemeltetését gazdaságosabban lehet megoldani. A megtermelt javak értékesítésében szintén sokat tudnak segíteni. A mezőgazdasági kisvállakozók, akik kárpótlási jegyek révén jutottak kisebb-nagyobb földbirtokhoz, úgy tapasztalják, hogy helyzetük Robinsonéhoz hasonló, akit kitettek egy szigetre, azzal, hogyha élni akarsz: gazdálkodj! Eszköz és pénz nélkül, de sok-sok ígérettel. Mezőgazdász Robinsonok? Joó Gyula mezőgazdasági kisvállalkozóval azokról a „gyötrelmekről” beszélgettünk, melyeket a mezőgazdasági Robinsonoknak napról napra át kell élnie. A továbbiakat ő mondja el:- Egy-két, tíz-ötven hektáron is lehet ugyan gazdálkodni, de számottevő eredmény nélkül. Ezzel csak baktatni lehet Európa felé, de megérkezni aligha. A hivatalok, bankok bürokratikus útvesztőiben ellehetetlenülnek a benyújtott pályázatok. Mire az utolsó pecsét is a helyére kerül, elölről lehet kezdeni az egészet. Ám a magot időben kell elvetni, a jószágnak naponta ennivalót kell adni. Egy-két vállalkozó, aki megkapta az FM húsz-huszonötmillió forintos támogatását, nem fogja megoldani a mezőgazdaság tömeges gondjait. Kezdő mezőgazdasági vállalkozóknak a hitelek szinte hozzáférhetetlenek. A gazdálkodás beruházásigényes, lassú a megtérülési idő, magas forgótőkére van szükség. Hitelt visszafizetni viszont csak akkor lehet, ha a befektetés „termőre” fordult, amihez évek kellenek. Addig pedig szántani-vetni-aratni kell, az állatokat takarmányozni. Közben pedig még beruházni is? A helyi bankoknak nincs döntési joguk, a központi szerveknek tízezred rangú egy-egy paksi mezőgazdasági vállalkozó hitelkérelme. Sok állami gazdaságnak, termelőszövetkezetnek megszűnt a takarmányforgalmazási, állat- és terményfelvásárlási funkciója, így a termelőknek országjáráson kell a takarmányt felkutatni, vagy vevőt találni a termékeire, állataira. Magam úgy tudom e gondokat áthidalni, hogy gyorsabban megtérülő kisállattenyésztéssel, prémes állatokkal, tojástermeléssel és fajkutyák tenyésztésével is foglalkozom. Elegendő-e a fanatizmus?- Aki ma mezőgazdasági vállalkozóként akar megélni, fanatikusnak is kell lennie, mert üzleti szempontból nem kifizetődő e foglalkozás. Akár befejezésnek is illik ez a megfogalmazás, hiszen a vállalkozásokról készült riportsorozatunk szereplőinél mindenütt tapasztalható volt egy kis fanatizmus, hit, hogy „nekem” előbb-utóbb sikerülni fog, kell, hogy sikerüljön! Csak az a kérdés, hogy e fanatizmus, e hit mennyire, meddig lesz elég az „üdvösséghez”... MÁRMAROSI MIKLÓS Joó Gyula kisvállalkozó
