Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-05-20 / 13. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1994. május 20. Előtérben a közösségi munkavégzés Ingyen: egy év munkabér Megváltoztak a hivatal és kirendeltségeinek feladatai - mondta dr. Brebán Valéria, a Tolna Megyei Munkaügyi Hivatal igazgatója azon a tanácskozáson, amelyet Pakson tartottak május 4-én. - A nagy tömegű pecsételés helyett, minőségileg egészen más munkát kell végeznünk, az aktív foglalkoztatáspolitikai tevékenységet kell hangsúlyossá tenni. Az igazgatónő örömmel nyugtázta, hogy a meghívást valamenynyi település önkormányzata elfogadta és többségük a polgármesterrel és a jegyzővel képviseltette magát. A megyében 1991-ben jelent meg a munkanélküliség tömeges mértékben - a következő év végére kialakult a csúcs - húszezer fő munkanélkülit tartott nyilván a hivatal. A Tolna megyei átlag mindig meghaladta az országost egy-két százalékkal, két év alatt omlott össze a munkaerőpiac, a megye hagyományos ágazatai - a könnyűipar, a nagy építőipari vállalatok tönkrementek, s ezt követte a mezőgazdaság máig tartó leépülése. Volt időszak, mikor minden harmadik újonnan bejelentkező munkanélküli az agrárágazatból jött. Az első évben - 1991-ben - a munkanélküliek összetétele gyorsan változott, 1992-re egy erős, stabil munkanélküliség alakult ki. A kezdeti két évre szóló munkanélküli segély időtartamát a törvényalkotóknak rövid időn belül két ízben is csökkenteni kellett pénzügyi okokból, ezért a segélyben részesülők száma 1993-ra tizenhétezerre apadt. Szó sincs azonban valódi csökkenésről, csak a szerkezeti összetétel változott. A kistelepüléseken sok ember el sem jut a munkaügyi hivatalig, így nyilvántartásba sem kerül, pedig sem munkája, sem jövedelme nincs. A regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan csökken - ma a megyében mintegy tízezer jő - miközben az önkormányzatok által jövedelempótló támogatásban részesülők aránya nő, jelenleg hatezer körül van a számuk. Paks és környéke helyzete a legkedvezőbb, Dunaföldváron a megyei átlaggal megegyezőek az adatok, a legmagasabb a munkanélküliség Nagydorogon. Az önkormányzatok szervezik a közhasznú munkavégzést, a munkaügyi hivatal a támogatás elosztásánál kiemelten kezeli a kistelepülések érdekeit. Pályázatot hirdettek településcsoportok számára - melynek lényege a településfejlesztés összekapcsolása a munkahelyteremtéssel. Hamarosan elkészül a közösségi munkavégzés részletes szabályozása, ez a szaktudást igénylő munka hangsúlyozását eredményezheti. A szakképzett pályakezdő fiatalokat foglalkoztató munkáltatók pályázat alapján kérhetik a fiatal munkabérének és munkába járásának visszatérítését egy éven keresztül, a középfokú végzettségűeknél tizenhatezer forint, a felsőfokú oklevéllel rendelkezőknél húszezer forint határig. Dr. Brebán Valéria előadása után másfél órás, tartalmas tanácskozásra került sor. A legérdekesebb információt Balogh Lászlótól, Pálfa polgármesterétől hallhattuk, a közösségi munka tapasztalatairól. Pálfán elindították ezt a foglalkoztatási formát, sikerrel. Négy brigádot alakítottak, azokból a munkanélküliekből, akik már legalább hat hónapja kapnak jövedelempótló támogatást A kifizetést havi negyven óra munkavégzéshez kötik, ezt az időt a településfejlesztés érdekében szervezett munkával kell kitölteniük. Negyven ember dolgozik rendszeresen, többségük szívesen - mert az értelmes munka visszaadta önbecsülésüket. RÁKOSI Paksi vállalkozóból - cégtulajdonos Boltunk, mintegy hőmérő Dömény Zoltán a kereskedelmi főiskola elvégzése után, 1987-ben kezdett vállalkozni. Másodmagával hozta létre a lavina nevű céget. Melegkonyhás éttermük van Cecén, Németkéren sütő- és száraztészta-készítő üzem, Pakson sütőüzem, kiskereskedelmi bolt műkő dik. Ötven alkalmazottat foglalkoztatnak. Sok hasonló vállalkozás tevékenykedik az üzleti életben, mint a Lavina. A régi nagyvállalati forma visszaszorulóban van.- Eddig azért tudtunk fejlődni - mondja Dömény Zoltán -, mert alacsony költségszinten gazdálkodtunk. A gyors ütemű fejlesztések, a takarékosság miatt a személyi, anyagi feltételek nem idomultak a cég növekedéséhez. Nem épült ki a bázis, amely szükséges a valódi céggé formálódáshoz, ezért változtatnunk kellett. Egyre bővültünk, fejlődtünk és láttam, hogy sok vállalkozó - tízmilliós árbevétellel óriási hibába esik - havi ötezer forintért alkalmaz könyvelőt, aki még tíz-húsz vállalkozásnak, cégnek dolgozik. Nyilvánvaló, hogy legjobb tudása és lelkiismerete szerint nem végezheti el feladatát százszázalékosan, közben a cégtulajdonosnak a szakmára kell koncentrálni, nem biztos, hogy kellőképpen megismeri a pénzügyi szabályzó rendszert. Azt mondja a vállalkozó: van áfa, szja, meg járulékok és slussz. Valójában nem így van. Számtalan más előírásnak kell megfelelni, a mulasztások pedig kemény pénzekbe kerülnek.- Vagyis el kell indulni a cégépítés felé?- Rájön az ember, milyen fontos az árbevétel a piaci versenyben való helytálláshoz, hogy ehhez szorosan kapcsolódik a hálózatfejlesztés, a marketingtevékenység és még hosszan sorolhatnám. Nélkülözhetetlen a technikai-személyi feltételek biztosítása, a számítógépes géppark, hogy naprakészen tájékozódhassak, a legkisebb mutatótól kezdve a cég cash flow-jáig. Tudnom kell, mikor léphetem át a határt a vállalkozásom céggé alakulása felé.- Ez önöknél már bekövetkezett?- Most érkezett el az ideje. Megfelelő irodát kellett bérelnem, megfelelő technikával felszerelni és a létszámot bővíteni, hogy a termelőüzemek és az értékesítő üzletek élén álló menedzser típusú vezetőkkel, a tulajdonostársammal és az alkalmazott közgazdasági szakemberrel egy központot alkothassunk.- Említette a piacot, hogyan látja a lehetőségeit?- A gazdaságban recesszió van. A boltunk, mint egy hőmérő, ezt mutatja. Volt olyan időszak itt Pakson, amikor az élelmiszerboltokban a forgalom visszaesett. Volt üzlet, ahol a szokásos forgalom mellett egy mázsa kenyér megmaradt, s a szakemberek értetlenül szemlélték. Pedig el lehet mondani, hogy a lakótelepen fogyasztóréteg él, a város más részeiben, zömében mezőgazdaságból élnek a családok - takarékosabbak, önellátóbbak a háztartások.- Mint termelő, próbálkozott az exporttal?- Egyelőre eredmény nélkül. Addig sem jutottunk el, hogy a szigorú nyugat-európai élelmiszeripari előírásoknak alávessük a Lavina termékeit. Nincs kereskedő, aki Nyugatra vinné az áruinkat. Az olaszok nagyon közel vannak, ők uralják a piacot.- A keleti piacok?- Ott nincs pénz, és akkor mondhat bárki bármit, akkor üzlet sincs. EÖRDÖGH
