Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-05-20 / 13. szám
1994. május 20. 9 PAKSI HÍRNÖK A tnéz édes, az üzlet savanyú A becsületes méhész kenyere Jó (paksi) bornak is kell a cégér Ottó is itta itt a lét A paksi borversenyen - mint emlékezetes - a paksi borok jól szerepeltek. Az esemény során megszólaltattuk néhány díjazott bor gazdáját. így a szőlőhöz kevésbé értő olvasó is betekintést nyerhet munkájukba, megismerheti gondjaikat, problémáikat. Kovács János bácsi vincellér családból származik. Két palack bormintával érkezett a versenyre, ezekből a chardonnay II. aranyérmes lett, a rizlingszilváni pedig okleveles. Egyre nagyobb gondot jelent a méz értékesítése, pedig a magyar akácméz valaha világhírnek örvendett. A hetvenes-nyolcvanas években megjelentek a nyugati piacokon a keleti, így a kínai mézek. Nem minőségi változás, a keleti méz alacsony ára okozta a magyar méz iránti kereslet megcsappanását A magyar termelők ma is elismertek, minőségi árut visznek a piacra, ez mégsem akadályozta meg a visszás helyzet kialakulását A méz nem talál vevőre, a méhész nyakán marad. Felfigyeltem egy hirdetésre: Méhek eladók! - Mi az, hogy méhek eladók, így május közepe táján? Talán az első, felfedező útjáról visszatért dolgozó nem eléggé érthetően táncolta el a virágokhoz vezető utat a család előtt? Vagy az értékesítési problémák kényszerítik a méhészt a családok eladására? Felkerestem Pál utcai házában Kovács Istvánt, aki hosszú évtizedek óta méhészkedik, s most szeretne megválni a kaptáraktól. Az idős ember a szőlőben tevékenykedett, kakasszó, egy apró eb csaholva jelezte jöttömet a késő délutáni órán. Elmondtam, hogy én nem akarok méheket vásárolni, mégis érdekelne minden a szorgalmas, fáradhatatlan méhecskékről, a mézről és a méhészet gondjairól.-István bátyám, milyen mézet termel?- Akácmézet és vegyes mézet is kipörgetek. Igaz, az akácmézért többet fizetnek, de a gyümölcsméznek nagyobb a kalóriatartalma, többféle nyomelem van benne.- Miért szeretné eladni a méheket?- Betöltöttem a hetvennyolcadik életévemet Nehezemre esik már a méhekkel foglalkozni, a gyermekeinket pedig nem érdekli. Tavaly rosszul jártam, a vállalkozó elvitte a mézet, de nem fizette ki.- Hány méhész van Pakson?- Úgy negvvenhatan-ötvenen foglalkozhatnak méhekkel, nem túl elterjedt a méhészkedés.-Mennyi mézet hoznak a családok egy évben?- Átlagban két és fél mázsát. Korábban nem volt probléma az értékesítés, jelenleg nehéz. Akadnak más problémák is, például a lelkiismeretlen emberek, hogy csak egy esetet említsek. Két évvel ezelőtt Biritón voltak a kaptáraim. Egy délután kimentem megnézni, látom égetik az avart Hatalmas füst volt Egy pesti cég emberei dolgoztak így. Esténként beetették a méheket kevéske akácmézzel és sok cukorral. Az így nyert mézet adták tovább jó áron. Nem törődtek azzal, hogy a méheimet veszélyeztetik. így lejáratják a magyar mézet, a becsületes méhészeknek elveszik a kenyerét.- Mióta foglalkozik méhekkel?- Fiatalon, huszonhét évesen kezdtem méhészkedni. A háború alatt hajós voltam, román hadifogságból tértem haza. Akkoriban többen próbálkoztak méhekkel, gondoltam nekem is jól jön az a kis jövedelem. Nagyon megszerettem ezt a munkát.-Jelenleg hány család van a birtokában?-Most hat méhcsalád, tavaly tizenkettőt eladtam. Annak idején hét családdal kezdtem.- Ilyen hosszú idő után nem lehet könnyű megválni tőlük...- Sajnálom őket, de a korom miatt nem tudok úgy törődni velük, ahogy kellene. Szeretném őket olyan ember gondjaira bízni, aki ért hozzá. Régen, ha leadtuk a mé-zet, cukrot is kaptunk, jóval olcsóbb volt az etetés. Ez megszűnt, a cukor jócskán megdrágult. Nagy baj, hogy behoztak az országba a keleti mézet, és úgy adták tovább, mintha magyar volna. Gátlástalanul üzleteltek, ez rossz fényt vetett ránk. Nekünk méhészeknek még képviseletünk sincs. Jártam Németországban, láttam, hogy ott a fenyő- és a repcemézet gyűjtik, ezek meg sem közelítik a magyar akácméz minőségét.- Az akácvirágzás után rajzanak a méhek. Hogyan készül a méhész erre az időszakra?- Erős családokat kell nevelni. A méhészet nem abból áll, hogy kipörgetjük a begyűjtött mézet. Két mázsa mézhez szükség van tizenöt, húsz családra... Az ókoriak nagy jelentőséget tulajdonítottak a méznek, fontos szerepet töltött be étrendjükben. Nem csoda az ember évezredes tisztelete a méhek iránt. A szorgalmas rovarok meghálálják a gondoskodást, jó volna, ha a méhészeket nagyobb megbecsülés övezné, segítenék a munkájukat. Az első, felfedező útjára induló méhecske a tavasz kezdetét jelenti, a méhcsalád számára jelzi; eljött az idő a munka megkezdésére. Igazi hírvivő, törődést érdemel. SZARKAJÓZSEF-Mióta foglalkozik bortermeléssel?- Fiatalon kezdtem, szüleim szintén bort termeltek, nagybátyáim is szőlőművelők, vincellérek voltak. Nálunk ez családi hagyomány. Magam kertésztechnikusként dolgoztam nyugdíjig a Dunamenti Egyesülés Tsz-ben. Szívügyem volt mindig a szőlő, 1951- 53-ban száznegyven-százötven mázsát termeltem.- Gondolja, hogy versenyezhetnek a paksi borok a szekszárdiakkal?- Feltétlenül, sőt, ami a fehérborokat illeti, egy kissé föléjük is kerekedtünk. A vörösboroknál más a helyzet, ami a két település bortermelési hagyományait ismerve, nem is csoda.-Mit jelentenek a paksi borversenyek, azonkívül, hogy kifüggesztik a présházakban az okleveleket?-Fontosak ezek a rendezvények, például a tapasztalatcsere szempontjából. Akad, akit a szakma szeretete hoz el a borversenyre, másoknak ez a kenyérkereset szempontjából is fontos. Az én boraimat vásárolják, ezért is fontos számomra a borverseny, a díjazás.- Mi a véleménye az alföldi borok dömpingjéről?- Nem hasznos a paksi termelőknek, de méltó vetélytársak vagyunk, például az alföldi kövidinka nem veszi fel a versenyt a paksi fajborokkal. Mi minőségi fajtákra tértünk át, jó a talaj, hiszen a löszhát kitűnő a szőlőművelésre.- Van jövője a paksi bornak? Megjelennek például a nemzetközi piacokon?- Van jövőjük a paksi minőségi boroknak. Előbb-utóbb kiépülő kereskedelmi lánc révén piacra jutunk. Jelenleg is keresik borainkat, az értékesítés most sem jelent problémát, pedig évente csaknem száz hektolitert termelek. Visszatérnek bel- és külföldi vevők. Habsburg Ottó is megtisztelt látogatásával, amit annak köszönhetek, hogy jól törődök a szőlővel, a borral, hosszú ideje minden évben van aranyérmes borom. * * * Czimmer János szintén két borfajtával indult, a kékfrankost ezüst-, a rizlingszilvánit bronzéremmel jutalmazták.- Mennyi az éves átlagtermés, és mi lesz a sorsa?- Évi átlagban tizenhárom, tizennégy hektolitert termelek, ami nem túl sok, ezért nem is szánom kimondottan eladásra. Inkább saját fogyasztásra, ismerősöknek, barátoknak, amikor meglátogatnak. Magam is szívesen fogyasztom, a napi átlagfogyasztásom elérheti a hét decilitert is, de többet nem. Hogy milyen borokat termelek? Vöröset, fehéret, fele-fele arányban.- Aranyérmes borai is vannak?- Igen, de nagyobb mennyiségben nem akarok termelni. Munkahelyem van, így kevés időt tudok szakítani a szőlőre. Elmúltam ötvenhét éves, nem bírom már úgy a munkát, mint régen.- Szép eredményt ért el idén is, elégedett?- Voltak jobb eredményeim is. Lehetett volna bővebb az idei termés. Végül is nem kereskedek a borral, mert úgysem tudnám kitermelni azt a pénzt, amit ráfordítottam. Alacsony a bor ára. Mondják: jó bornak nem kell cégér. Pedig kell. Szorgalmas, kitartó munkaszeretet, hozzáértés és nem utolsósorban cégér kell - a paksi bornak is. sz.j.
