Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-05-20 / 13. szám

PAKSI HÍRNÖK___________________________________________________________6___________________________________________________________1994. május 20. Paks Város Önkormányzata 1993-ban Jól állt a pénzügyi barométer Eseményekben gazdag és gazdaságilag nyugodt, kiegyensúlyozott gazdálkodási idő­szakot hagytunk magunk mögött - mondta Yárszeginé Németh Mária, Paks Város Önkor­mányzata közgazdasági főosztályvezetője, a múlt évi gazdálkodásról szőlő, önkormány­zati testület elé kerülő polgármesteri beszámoló jellemzéseként. A város körülbelül egy évvel ezelőtt elfogadott költségvetési előirányzata a szeptemberi felülvizsgálat után, köz­ponti támogatások eredményeként, csaknem 19,5 millió forinttal emelkedett. Ezzel együtt az 1993. évi költségvetési terv főösszege meghaladta az egymilliárd-háromszáz­­tízmillió forintot. Miből tevődnek össze a város bevételei? Hogyan aránylik összege tétele­sen a tervszámokhoz? E kérdésekre próbálunk választ adni a továbbiakban, remélve, hogy a számokból ki-ki levonja mind a neki szóló, mind az általános következtetést. S most, lássuk a tényszámokat! Ezek szerint az önkormányzati bevételeknél - a tervezett­hez képest - a tárgyi eszköz- és földértékesíté­seknél, a vállalkozók által fizetett bevételeknél, a gépjárműadónál, az alaptevékenység támo­gatás értékű bevételeknél és az intézményi pénzmaradványoknál mutatkozik. A támogatás értékű bevételek között legfon­tosabbak az intézményi ellátási díjak, az alkal­mazottak térítése, a készletértékesítés, a szol­gáltatás és hatósági eljárási bevételek. Mind­ezek összességben megközelítették a kilenc­venkilenc százalékos teljesítést, de jó néhány költségvetési intézménynél hullámzóan. Példá­ul a szociális intézmények igazgatóságánál, a II. Számú Általános Iskolánál többletbefizetés, míg a Dunakömlődi Általános Iskolánál, a Böl­csődei gondnokságnál, a IV. Számú Általános Iskolánál, a gimnáziumnál, a szakmunkáskép­zőnél ennek ellenkezője mutatkozik. Hullámzással... Az önálló költségvetési intézményeknél is érzékelhető hullámzás. A művelődési központ­nál az éves moziüzemelés, rendezvények, vá­sárok számnövekedése váltott ki bevételnö­vekményt, a könyvtár pedig a felesleges köny­vek eladásával ért el többletet. Szűkebb há­zunk tájáról elmondható: a Paksi Hírnök hir­detési reklámbevétele huszonöt százalékkal, csaknem százezer forinttal meghaladta az elő­irányzatot. A hatósági és eljárási bevételek kö­zött a bírságok és új bevételi forrásként a mar­halevél-illeték hozott legtöbbet a konyhára. Hirdetési, bérbe adási bevételekből, lakásvá­sárlási kölcsönvisszatérítésből, a piac tervpá­lyázatából, biztosítási kártérítésekből szintén jelentős volt a bevétel. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói bevételekre: a strandüzemeltetésre, a lakótelepi piacbérletre, a Tavaszi Fesztivál szponzori, reklám és belépőkből származó és a tartósan kihelyezett pénzek utáni kamatbevé­telekre. Számottevő bevételek származtak az önkor­mányzat tulajdonát képező tárgyi eszközök, földek, telkek értékesítéséből, például az Álla­mi Biztosító, a mozi, az önkormányzati bér­lakások, az Antenna Hungária Rt. önkor­mányzati tulajdonrésze, valamint a lakosság­tól, gazdasági szervezetektől származó kisebb bevételek. Szintén meghaladta a tervezettet az áfa-visszatérítés és az áfa-bevétel. A személyi jövedelemadóból származó ter­vezett százkilencvennégymillió forintot időben az önkormányzat rendelkezésére bocsátották, a gépjárműadó önkormányzatot megillető há­nyada öt százalékkal volt alacsonyabb az elő­irányzatnál, amit a járművek darabszám és típusváltozása indokol. A saját bevételek leg­magasabb tétele a több mint háromszázhar­minchárommillió forint helyi adó, ami három százalékkal több a tervezettnél. A kommunális adóknál tíz százalék, az építményadóknál egy százalék a bevételkiesés, az iparűzési adó négy százalékkal - csaknem tizenegymillióval - volt magasabb a tervezettnél. A korábbi adó­hátralékok beszedése csaknem egymilliós be­vételt hozott, a tervezettnek több mint tízsze­resét. Támogatások A hétszázkilencvenkettőmillió forintot meg­haladó saját önkormányzati bevétel mellett ki kell emelni a tavaly befolyt háromszázhatvan­­hatmillió forintot meghaladó normatív költ­ségvetési támogatást. A további tizenhárom­milliót meghaladó céltámogatást a szennyvíz­­telep beruházási költségeinek fedezetére és egészségügyi gépek, berendezések beszerzé­sére bocsátották rendelkezésünkre. A múlt évben egyéb állami támogatásként több mint harminchatmilliót, az előirányzat kilencvennyolc százalékát bocsátották az ön­­kormányzat rendelkezésére. Ebből fedezték a folyékony településtisztasági hulladékgyűjtést, a hamvasztásos temetési költségeket, a közmű­­fejlesztések támogatását. A beomló pincék helyreállítására, nevelési segélyre, gyermekne­velési támogatásra, munkanélküliek jövede­lempótló támogatására, hajléktalanok átmene­ti szállásának működtetésére, központi bérin­tézkedések végrehajtására, áfa-kompenzációra, tankönyvvásárlásra fordították a támogatást. A HTO-igénylés többletmunka kompenzációjából nyolcszázhatvanháromezer forint áthúzódik erre az évre. A TB-finanszírozás csaknem kilencvenhét­­millió forintos módosított előirányzatát a ren­delőintézet, illetve a háziorvosi szolgálat ren­delkezésére bocsátották. A bevételek, a központi költségvetési forrá­sok ismertetése, felhasználása után lássuk kö­zelebbről: mire költötte Paks városa az 1993- évi költségvetést? Működtetni! A közel 1,2 milliárdos kiadás több mint hatvannyolc százalékát a város önálló költ­ségvetési intézményeinek fenntartása, üzemel­tetésére, működtetésére fordították, a fenn­maradó 31,8 százalékot pedig a város gazdasá­gi üzemeltetésére, szociális ellá­tásra, a Polgármesteri Hivatal mű­ködtetésére. Mit jelent mindez a hétköznapok nyelvére fordítva? Például azt, hogy a Városi Ren­delőintézet, a háziorvosi szolgálat finanszírozása zökkenő nélküli volt. A bölcsődék gondnokságánál a folyamatos működtetés mellett három bölcsődében napvédő ponyvát, egy-egy bölcsődében fa­gyasztószekrényt, villanytűzhelyet vásároltak. A szociális intézmé­nyek igazgatósága ugyancsak ren­delkezett a szükséges pénzügyi fe­dezettel a működéshez, sőt az 1992. évi pénzmaradvány révén garázst létesítettek, telefonvonalat biztosítottak a gondozási központ­nak. B. GY.

Next

/
Thumbnails
Contents