Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-05-13 / 12. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1994. május 13-Lakások és helyiségek eladásáról Most még féláron. Paks Város Önkormányzata rendeletet alkotott az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről. E rendelet a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993- évi LXXVIII. törvény, valamint az ezt módosító 1994. évi XVII. törvény alapján született meg.- Miként fogalmazza meg a képviselő-testület rendelete a lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályokat? - kérdeztem Várszeginé Németh Máriát, Paks Város Polgármesteri Hivatala közgazdasági főosztályvezetőjét a rendelettel kapcsolatosan.- Mindenekelőtt azt kellett figyelembe vennünk a rendelet megalkotásánál, hogy önkormányzati lakásokra és egyéb bérleményekre nem vonatkozik az eladási kényszer, mivel nem V. Á. B. döntéssel, hanem törvényi szabályozással kerültek az államiból önkormányzati tulajdonba. így a képviselő-testület mérlegelésén múlik, hogy a lakások és bérlemények közül melyek kerülnek értékesítésre és melyek úgynevezett „tilalmi” listára. E tilalmi lista - melyet évenként felülvizsgálat alá kell vetni - a rendelet mellékletét képezi. A testületi ülésen a rendelet elfogadása mellett olyan döntés született, hogy az el nem idegeníthető lakások és egyéb bérlemények meghatározását a következő ülésen tárgyalják, a lakások esetében az egészségügyi és szociális bizottság, az egyéb bérleményeket pedig a gazdasági bizottság előterjesztése alapján.- Ha jól értem, akkor most csak az értékesítés szabályai kerültek meghatározásra. Melyek ezek?- A rendelet külön szabályozza a lakások és külön az egyéb bérlemények elidegenítését. A lakásoknál más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a bérlőt, egyenlő arányban a bérlőtársakat, vagy a fentiek hozzájárulásával azok egyenesági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét. Annak a bérlőnek a lakását, aki jelenleg nyugállományban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet eladni. Az egyéb bérleményeknél csak a bérlőt illeti meg elővásárlási jog.-Mennyi az ár?- Lakásoknál - ha a lakás lakott - a forgalmi érték ötven százaléka, ha üres és azonnal beköltözhető, illetve az egyéb bérlemények esetén, a mindenkori forgalmi érték. Természetesen a fizetési feltételeknél különböző kedvezmények, könnyítések is meghatározásra kerültek.- Hogyan történik az elidegenítés lebonyolítása?- Az értékesítésre szóló kijelölést követően külső szakértő cég bevonásával értékbecslést végeztetünk, majd ez alapján a bérlők felé megtesszük eladási ajánlatunkat. A lakásoknál és az egyéb bérleményeknél is a bérlők egy év alatt nyilatkozhatnak arról, hogy bérleményüket meg kívánják-e vásárolni. Természetesen ezen idő alatt a bérlemény más személy részére nem értékesíthető. Ha a bérlők az eladási árajánlatot elfogadják, akkor következik a fizetési feltételek meghatározása és az adásvételi szerződés megkötése.- Milyenek a fizetési feltételek?- A lakások esetében, ha a bérlő a vevő, akkor a vételár tíz százalékának egy összegű megfizetése mellett - kérelmére - huszonöt évi részletfizetési lehetőséget kell biztosítani. E tízszázalékos egy összegű befizetési kötelezettség további húsz százalékkal csökkenthető, ha a lakás műszaki állapota, vagy a vevő alacsony jövedelme ezt indokolja. Egyéb bérleményeknél, ha a bérlő vevő, akkor a forgalmi érték ötven százalékát kell egy összegben, a fennmaradó részt pedig három év alatt egyszázalékos kezelési költséggel és a mindenkori jegybanki kamattal növelten részletekben is meg lehet fizetni.- Van-e kedvezmény, ha a vevő egy összegben fizeti meg a vételárat?- Igen. Lakásoknál - ha a bérlő a vevő, akkor az egy összegben befizetett díj és az esetlegesen teljesített részlet törlesztések levonása után a fennmaradó vételárhátralék negyven százaléka. Egyéb bérleményeknél az elővásárlási joggal rendelkezőt a vételár húsz százalékának megfelelő kedvezmény illeti meg, ha a vételárat egy összegben kívánja megfizetni.- Mi történik akkor, ha a bérlő nem kíván élni elővásárlási jogával?- Azokat - kivéve azon bérlők lakását, akik nyugellátásban részesülnek - meghirdetjük és a jelentkezések függvényében értékesítjük. Ez nem jelenti azt, hogy a bérlők feje felől eladjuk a tetőt, hiszen az új tulajdonosra ugyanúgy vonatkoznak a jogszabályok, mint az önkormányzatra, tehát akkor teheti ki a lakásból a bérlőt, ha nem fizeti a bérleti díjat, melynek nagyságát szintén az önkormányzatnak rendeletben kell meghatároznia. A nyugellátásban részesülő bérlő lakását szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A meghirdetések alapján történő értékesítés - több vevő jelentkezése esetén - árverés útján történik, a tulajdonjogot az veszi meg, aki az ingatlanért a legmagasabb árat ajánlja.- Hogyan juthatnak konkrét informááóhoz a bérlők?- A rendeletet - az önkormányzat által alkotott egyéb rendeletekhez hasonló módon - annak jóváhagyása után közzétesszük. Emellett minaen bérlőt 1994. június tizennegyedikét követően - ekkor lesz a következő képviselőtestületi ülés - teendőiről levélben tájékoztatnak. Jogszabályi kikötés - és erre már most felhívjuk a figyelmet -, hogy nem gyakorolhatja elővásárlási jogát az a bérlő, akinek a szerződéskötés időpontjában adó-, vagy adók módjára behajtható tartozása, a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, vagy bérleti díj tartozása van. B. Gy.
