Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-04-22 / 9. szám
1994. április 22. 11 PAKSI HÍRNÖK Nemcsak a haszon lényeges Az Országgyűlés utolsó heti plenáris ülésén egyhangúlag elfogadta a Tisztelt Ház az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvényt. Ennek megfelelően július 1-jével lép hatályba az új jogrend. A törvényre elsősorban azért is volt szükség, mert a tulajdonosváltás során a hazai erdőterületek közel negyven százaléka, mintegy hétszázezer hektár kerül magánkézbe. Az erdő elsősorban azért lett igen kapós, mert nagy haszon remélhető belőle, még akkor is, ha az új tulajdonosoknak eleget kell tenniük olyan nélkülözhetetlen közellátási céloknak, mint a környezetvédelem, levegőjavítás, üdülések, kirándulások. Az újonnan alkotott törvény részletesen szabályozza az erdőbirtokossági társulat alapítását, szervezetét, annak működését, gazdálkodását, továbbá törvényességi felügyeletének rendjét. Maga az erdőbirtokossági társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott, egy vagy több földrészlet tulajdonosai által létrehozott gazdálkodó szervezet. Az erdőtulajdonosok gazdasági együttműködésére általában ott van igény, ahol egy adott földrészlet több személy osztatlan közös tulajdonában van, illetve egy egybefüggő erdőterület több földrészletből áll. A társulat lényegéhez tartozik, hogy a tagok tulajdonában lévő osztatlan közös, vagy akár egyéni tulajdonban álló erdőingatlan a társulat használatába kerül. Az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvényjavaslat vitájában Szabó János fölaművelésügyi miniszter hangsúlyozta: az előterjesztés fontos állomása a tulajdonrendezési folyamatnak, és jól illeszkedik egyúttal az űj erdészeti szakmai koncepcióba. Utalt egyúttal arra, hogy a mostani törvényjavaslat szakít a korábbi törvénykezési elvvel, amely az erdőbirtoklás kérdéseit magában az erdőtörvényben szabályozza. Az illetékes mezőgazdasági bizottság, valamint a frakciók részéről felszólaló képviselők egyaránt támogatóan nyilatkoztak a törvényjavaslatról. A felszólalók egbehangzóan azt az álláspontot képviselték: fontos a tulajdonosi érdekeltség megteremtése az erdőgazdálkodásban is. Hangsúlyozták emellett, hogy a magántulajdonban lévő erdőkre is vonatkozniuk kell az úgynevezett üzemterveknek, illetve erdőterveknek, s ezek betartását következetesen ellenőrizniük kell az erdőfelügyelőségeknek. *** Az árveréseknél nagy a keletje az erdőknek. Sajnos nincs mindegyik új tulajdonos tisztában a jogaival és kötelezettségeivel. Egyesek szeretnék tarvágással kiirtani az egészet, mások művelni kívánják az erdőt hagyományosan. Mindez lehetséges-e, illetve, hogy jár-e büntetés az engedély nélküli fakitermelésért - annak járt utána munkatársunk. A tolnai erdőfelügyelők részéről Hrotkó Lőrinc adott felvilágosítást.- Milyen áron keltek el az árverésre bocsátott erdők? Ez az ár mennyire áll arányban az erdők eszmei értékével?- Ki erdők eszmei értékét az árverések előtt nem becsülték fel, csak az aranykorona értékét jelölték meg. így nagyon olcsó áron juthattak hozzá a licitálók a nagy értékű erdőkhöz, gyakran a legalacsonyabb aranykoronánként! 500 forintos áron.- Ha a tulajdon nevesítésre kerül az erdő kinek a kezelésébe kémiát?- A jogszabály ismeretének hiánya sok nézeteltérés okozója, főként azok körében, akik erdejüket nem kívánják a szövetkezetnek bérbe adni. Ez esetben viszont valamilyen, a meglévő szövetekezeten kívüli szervezetben kell gondolkodni, mert alapelv az erdők feldarabolásának elkerülése, terv szerinti osztatlan kezelése. Jelenleg a hatályos szövetkezeti és gazdasági társaságokról szóló törvények keretében lehet erdőre társulást létrehozni, de megoldást jelenthet az osztatlan erdő szerződés alapján való erdőgazdasági vagy már működő szövetkezeti üzemeltetése is.- Ha valaki szeretné kitermelni az erdőt, kitől kell erre engedélyt kérni, illetve kell-e egyáltalán engedély?- Engedélyre feltétlenül szükség van, melyet az illetékes erdőfeiügyelet ad ki akkor, ha az erdő a terv szerint már vágásérett. A fakitermelési engedélyt a tényleges birtokba adás és az erdőfelügyelőség által kiadott, az erdő kezelésére vonatkozó határozatban foglaltak teljesítése után lehet kérni. A kérelmet 7100 Szekszárd, Pf.: 29. címre lehet beküldeni, lehetőleg szakember által kitöltött nyomtatványon. A kitermelt fatömeg után erdőfenntartási járulékot kell fizetni az Országos Erdészeti Alapba, amely a kitermelt fafajtától függően köbméterenként 300 forinttól 900 forintig terjedő befizetési kötelezettséget jelent Ez az alap biztosítja a kitermelt erdő újraerdősítésének támogatását, amelynek pénzügyi lebonyolítását szintén célszerű szakemberre bízni.- Milyen következményeket von maga után, ha valaki engedély nélkül vág ki fát?- Sokan abba a tévedésbe esnek, hogy a licitálási jegyzőkönyv, illetve a földhivatali határozat birtokában fakivágási jogosultságot is szereztek. Emiatt elszaporodtak az engedély nélküli fakitermelések, melyek szabálysértési eljárást vonnak maguk után, gyakran súlyos énzbüntetéssel. A legalacsonyabb, iszabható büntetés 2000 forint köbméterenként- Ha valaki szántót vagy gyej>et szeretne erdősíteni, mi a teendője?- Első lépésként az erdőfelügyelőséghez kell fordulni, ahol tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen állami támogatásban részesülhetnek. Lassan növő erdő telepítésekor az állami támogatás mértéke elérheti a beruházandó összeg száz százalékát is. A támogatás egy gyorsabban növő erdő esetében csak hetven, illetve negyven százalék. Fontos kiemelni, hogy az engedéllyel kitermelt erdőt három éven belül fel kell újítani. Ha a tulajdonos ennek nem tesz eleget, szigorú bírság szabható ki ri E. G. Védeni, óvni kell az erdőt.
