Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-04-22 / 9. szám
PAKSI HÍRNÖK 12 1994. április 22. Nem lesz sztrájk, mert megegyeztek Bérmegállapodás az atomerőműben Hírlapi értesülések szerint - Gál Rezső, a Villamosipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke - olyan információról beszél, amelytől megtudható, ha a PA Rt.-nél a munkaadói oldal április 20-ig nem tud megegyezni a béremelés mértékében a szakszervezetekkel, úgy akár sztrájkra is sor kerülhet az atomerőműben. Az írás szerint a dolgozók körében aláírásgyűjtés indult meg, amelyet kettőezerhatszáz alkalmazott írt alá.- Miképpen alakultak a bértárgyalások az atomerőműben, és hol tartanak a megállapodás felé vezető úton - kérdeztem dr. Szomor Pétert, a PA Rt. humánpolitikai főosztályának vezetőjét - Január elején kezdődött a tárgyalássorozat a szakszervezetek képviselőivel. Tapasztalataink alapján tudtuk, hogy a tárgyalásokban több forduló várható. A megbeszélések az idén is korrekt mederben zajlottak, négy fordulón keresztül folyamatosan közeledtek egymáshoz az álláspontok. Az természetes, hogy a szakszervezetek maximumra törekedtek, nekünk pedig a lehetőségeket is mérlegelni kellett. Az aláírásgyűjtés a szakszervezet joga, ezzel együtt ők is korrigálni tudták álláspontjukat. Végül sikerült a megállapodás és egy olyan szintű bérfejlesztésben egyeztünk meg, amely, ha nem is azonos azzal, amit a szakszervezetek eredetileg elképzeltek, de ahhoz közeli, kialakult a bérfejlesztés módjában is a megegyezés, már csak a Kollektív Szerződés módosításának aláírása van hátra, amely a napokban várhatólag megtörténik. Hangsúlyozom, hogy a tárgyalások korrekt módon zajlottak, így nem tartom elképzelhetőnek, hogy a sztrájk bármikor is szóba került volna, mint vé^ső eszköz a szakszervezetek részéről.- Hallhatnánk a megállapodás mértékéről is?- Ez belügy. Az a lényeg, hogy olyan mértékű fejlesztésben sikerült megállapodni, ami meghatározza a cég helyét az iparágon belül és a belső értékrendet is helyreteszi, és úgy gondolom, hogy ezzel az alkalmazottak nagy többsége is egyetért Gócze Levente, a PA Rt-nél működő PADOSZ részéről elmondta, hogy a megállapodás valóban aláírásra készen áll, a végleges változat kialakulásakor a négy érdekvédelmi szervezet egyike sem emelt kifogást. Az elért eredményben nagy szerepe volt az aláírásgyűjtésnek. RÁKOSI Az óvodai étkeztetésről Buktát vagy főzeléket? A szülők reggel elviszik a gyereket az óvodába, iskolába és délután, munka végeztével mennek érte. Nem látják a tízórait, az ebédet, az uzsonnát. Nem tudhatják: a gyermek a fejlődéséhez szükséges tápértékét megkapja-e maradéktalanul. Az újságírót nem fogadták kitörő lelkesedéssel, minek üti ilyesmibe - vagy úgy is írhatnám: az edényekbe - az orrát? De lássuk a tényeket. Az étkezési norma hatvannégy forint, amiből tizenhárom a tízórai, harminckilenc az ebéd, tizenkét forint az uzsonna. Erre jön hatvan százalék rezsi, plusz az áfa. Tehát száztizenkét forint hatvan fillérből kell gazdálkodni naponta. A szülő hetven forintot fizet, a három- és többgyermekes családok ennek felét A számok az árakat nézve nem túl kedvezőek: egy háziasszonynak például nehéz lenne ennyiből gazdálkodni. Az óvodák közös gondnokság alá tartoznak, a Tolnai úti intézmény irányítója Haholt Miklósáé óvodavezető:- Nem érkezett kifogás az étkeztetésről. Évek óta a Dunavend szállítja az ételt nekünk és az iskoláknak. A heti menüre már az összeállításnál figyelünk. Két héten belül azonos étel nem szerepelhet. Melyik háziasszony képes ezt biztosítani? Az élelmezésvezető és a Dunavend alkalmazottja közösen készíti a heti étlapot, emellett minden óvodából egy-egy óvónő is részt vehet az étlapkészítésben. Kevesen élnek a lehetőséggel.- A Deák Ferenc Iskola miért kérte, hogy a Konzervgyártól, a Bezerédj iskola pedig, hogy az állami gazdaságtól kapja az ebédet?- Úgy tudom, a Deák Ferenc Iskola csak azért, mert a Konzervgyárhoz közelebb van, így nem kell a lakótelepre utazniuk minden nap.- Mi az akadálya, hogy az óvodák önálló gazdálkodó szervként maguk választhassák meg az étkeztetőt?- Elsősorban az anyagiak. Ehhez személyzetet is kellene biztosítani, de az is akadály, hogy mindenhol más az étkezési norma.- Az étkezési normát a polgármesteri hivatal központilag határozza meg.- Valóban, de az előállítási, szállítási költségek változhatnak. Az sem tetszene a szülőknek, ha egyikük hetven, a másikuk száz forintot fizetne.- Történtek-e lépések, hogy esetleg más cégek étkeztessék a gyerekeket?- Igen, de nem tartottuk őket megfelelőnek. A szakmunkásképző például körülbelül hatszáz fő étkeztetésére jelentkezett volna, de volt olyan intézménylétszám, amelynek csak a fele fért volna bele ebbe a keretbe. Az pedig lehetetlen, hogy a gyerekek fele buktát eszik, a másik fele főzeléket... A Dunavend konyhájában Jávori Jánosné válaszol.- Tudnak-e olyan panaszokról az óvodai étkeztetéssel kapcsolatban, hogy nem mindig gyerekeknek való az ebéd, hogy az ételek minősége nem mindig megfelelő?- Nem érkezett ilyen jelzés. A Tolnai úti óvodával közösen tervezzük meg a havi étlapot, azt az ételt főzzük, amit az óvoda kér. Akkor térünk el ettől, ha a nyersanyagot nem tudjuk beszerezni. Az étlapot visszamenőleg meg lehet nézni: ügyelünk a változatosságra.- Tészta hetente kétszer van, főzelék csak egyszer. Több fizeléket, gyümölcsöt kellene hogy kapjanak a gyerekek.- Ennek nincs akadálya. Jó lenne, ha az iskola- és óvodaszékből eljönnének, amikor megbeszéljük az étlapot, és ha a szülő is megkóstolná az ételeket s nem csak a gyerek véleményére adna. Tudjuk, hogy a gyerekek sokszor válogatósak, nem lehet mindegyiknek a kedvére tenni.- Érkeztek jelzések, hogy azételek nem mindig gyerekeknek valók. Például a töltött csirkecombbal egy kiscsoportos óvodás nehezen képes megbirkózni.- így nézve semmilyen húst nem készíthetnénk, mert a gyerek nem tudja elvágni. Nehéz megfelelően dönteni, megfelelni az ÁNTSZ-előírásoknak, különben az ÁNTSZ is megszabja, hogy milyen ételeket lehet készíteni. Haholt Miklósné szerint a Tolnai úti óvodákban kifüggesztenek majd egy füzetet, amelybe a szülők beleírhatják véleményüket az ételekről. HORVÁTH MARGIT
