Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-04-15 / 8. szám

1994. április 15. 3 PAKSI HÍRNÖK Vissza Oroszországba! Elszállítják a kiégett (utókazettákat Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő és a magyar kormány képviselője április első napjaiban Budapesten aláírta azt a megállapodást, amely alapján visszaszállítják Oroszországba a paksi atomerőmű kiégett ültőkazettáit. Az okmány az 1966-ban megkötött, az erőmű építéséről szóló magyar-szovjet egyezményhez kapcsolódik, illetve azt egészíti ki, ugyanis a korábbi megálla podás ezt a kitételt nem tartalmazta. A Népszabadság április 5-i száma az ügy kapcsán további fejleményekről is beszámol. Viktor Mihajlov orosz atom­­energetikai miniszter véleménye sze­­int az újonnan megkötött egyezmény .iem szorul parlamenti jóváhagyásra, de más szakértők arról beszélnek, hogy ez nem kerülhető el, sőt nem bi­zonyos, hogy a többségében naciona­lista, és a kormánnyal szemben el­lenzékben lévő honatyák megszavaz­zák a friss döntést. Viktor Mihajlov szerint az évi negy­venmillió dollár jövedelmet hozó jegy­zőkönyv Oroszországra nézve elő­nyös, és közvetlenül érintett cselja­­binszki terület már bele is egyezett a tranzakcióba. Az elhasznált nukleáris fűtőanyag Oroszországba szállítását az időközben feloszlatott Legfelsőbb Ta­nács által tavaly elfogadott környezet­védelmi törvény akadályozta, amely minden hasonló esetet a kormány, illetve a törvényhozás kompetenciájá­ba utal. A miniszter most elmondta, hogy Budapest a negyvenmillión felül évi negyvenötmillió dollárért vásárol hasadóanyagot. A Paksi Hírnök kérdésére válaszolva Bakács István, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság elnöke a most meg­kötött szerződés kapcsán elmondta, hogy a hazai villamosenergia-ipar a kedvező fejlemények ellenére sem mondhat le a tervezett és az atomerő­mű területén megvalósítandó kiégett fű tőkazetta-tároló megépítéséről. Erre azért van szükség - mutatott rá Ba­kács István -, mert Magyarország nem mondhat le saját jól felfogott érdeké­ben a szükséges biztonságról. A szer­ződés ellenére ugyanis „bármi közbe­jöhet” és akkor a magyar atomener­gia-ipar ismét abba a helyzetbe kerül­het, hogy a kiégett fűtőkazettáit kény­telen lesz tárolni, illetve az ezzel kap­csolatos gondokat nem lesz képes megoldani. Az mindenesetre remélhető - foly­tatta Bakács István -, hogy a megépí­tett tárolóba - a most megkötött szer­ződésnek köszönhetően - nem kerül majd kiégett fűtőkazetta, azaz a meg­épített tárolót csak biztonsági tar­talékként építik meg Pakson. Paks Város Önkormányzata és tár­sadalmi civil szervezetei közös kérésé­re, amely kérelem alapján kiterjeszt­hető lenne az áramdíjkedvezmény Paks város egész lakosságára- nem támogatja az iparág. Bakács István ar­ról is beszélt, hogy a hazai villamos­energiai árakban érvényesíteni kell a kiégett fűtőelemek visszaszállításának Oroszország számára fizetendő díjat, és azt beépítik a belföldi árakba. Ez tehát összességében azt jelenti, hogy a jövőben várható a fentiek­nek megfelelő áramdíjrendezés. Rendezni végre közös dolgainkat Sajtóbeszélgetés a városházán Bor Imre, Paks város polgármestere április hatodikára a kapcsolatban. A mostani sajtóbeszélgetésre ismét szép szám­városházára invitálta az országos és a helyi médiák mun mai jöttek el a médiák munkatársai; a felfokozott érdeklő­­katársait, hogy tájékoztassa az újságírókat: az elmúlt egy hó- désre való tekintettel fontosnak tartották a tájékoztatást a napja megrendezett találkozó óta milyen változások történ Magyar Televízió, a Pécsi Körzeti Stúdió, a TelePaks Városi tek a helyi közvéleményt élénken foglalkoztató atomerőművi televízió, a Magyar Rádió, több napilap és a megyei sajtó ügyekkel és a kért áramdíjkedvezmény jelenlegi állásával képviselői és természetesen a Paksi Hírnök is. Bor Imre bevezetőjében elmondta: megszületett az a megismételt kére­lem, amely tolmácsolja a város lakos­sága igényét, hogy az erőmű jelenléte s a kiégett fűtőkazetták paksi elhelye­zése tervének fejében olcsóbban kap­ják a helybeliek - alanyi jogon - a vil­lanyáramot. Paks Város Önkormány­zata, valamint a társadalmi civil szer­vezetek és egyesületek írták alá azt a levelet, amelyet Szabó Tamás ipari miniszterhez címeztek - ezt lapunk előző számában már közöltük -, eb­ben az ügyben. Paks város polgármestere a továb­biakban elmondta: több gazdálkodó szervezetnek tette fel a kérdést: véle­ményük szerint az erőmű jelenléte, vagy a tervezett tároló megépítése gya­korol-e üzletpolitikájukra, üzletme­netükre negatív hatást? A mező­­gazdasággal foglalkozó szervezetek, valamint az ingatlanforgalommal fog­lalkozó szakemberek véleménye sze­rint ilyen jelzések nem voltak tapasz­talhatók, ugyanakkor a kérdésekre adott válaszok között az is kiolvasható, hogy az elvi lehetőség nincs kizárva. Az ingatlanpiac Paks körzetében a szo­kásos, országos üzleti átlagnak felel meg, eltérés tehát itt sem mutatkozik. Vizsgálta az önkormányzat azt is, hogy hasonló, már megépített táro­lóknál milyen üzemzavarok fordultak elő. A beérkezett adatok szerint lénye­ges működési zavar még nem fordult elő más országokban, ahol már ilyen tároló működik. Bor Imre a közelmúltban levélben kereste meg az Energia Klubot képvi­selő Foltányi Zsuzsát, akit arra kért, hogy amennyiben lényeges informá­ciókkal rendelkezik a hasonló tárolók működési zavaraival kapcsolatban, ad­jon tájékoztatást ezekről a tényekről. Már korábban, a Szarkofág Nélküli Jövőért Egyesület rendezvényein is több alkalommal elhangzott a vád, hogy az atomerőműben dolgozó szak­emberek és vezetők jórésze csupán egzisztenciális okokból tartózkodik Pakson, jelenlétük átmenetinek tekint­hető, s mint ilyenek, semmilyen lokál­patriotizmussal nem rendelkeznek. A város polgármestere a Pakshoz való kötődést a nagy értékű ingatlanok vásárlásához kapcsolta azon logika alapján: csak azok vásárolnak nagy ér­tékű ingatlant a városban és a város környékén, akik hosszú távra kíván­nak helyben berendezkedni. Több mint százhetven jelentős vezető be­osztásban dolgozó atomerőműves sze­mély birtok- és ingatlanadatairól kért be a polgármester tényszámokat. Ezekből kiderül: a vizsgált személyek mintegy hatvankét százaléka rendel­kezik családi házzal, telekkel vagy más nagy értékű ingatlannal, további har­mincnyolc százalék saját tulajdonú, azaz öröklakással. Az önkormányzathoz - a legfris­sebb információk szerint - beérkeztek azok az aláírások, amelyek a népi kezdeményezést szorgalmazzák a tá­roló ügyében. Az ll6l aláírásból 735 volt érvényes. Mint Bor Imre elmond­ta: április 26-án az önkormányzati testületi ülésen szerepel a népi kezde­ményezés ügye.-kgp-Termelés, szállítás, szolgáltatás Új villamos­­energiar törvény A képviselők törvényt alkottak a villamos energia termeléséről, szál lításárói és szolgáltatásáról. A piac szerepének fontosságát elismerve ezzel egy olyan jogszabály született, amely stratégiai jellegénél fogva kü­lönös fontosságot tulajdonít az ál­lam szerepének. A törvény olyan ter­mészetes monopóliumként értelme­zi a villamos energia szállítását és szolgáltatását, amely piaci eszkik zökkel nem, vagy nem megfelelően befolyásolható, mivel a fogyasztó nak nincs választási lehetősége. Az új jogszabály részletesen sza­bályozza, hogy milyen teljesítményű erőművek engedélyezésére jogosult a parlament, a kormány és az önkor­mányzat. így például az Országgyűlés fenntartja magának a jogot arra, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium javaslatára a 600 MW-nál na­gyobb erőművek, illetve az atom­erőművek létesítéséről döntsön. A közcélú villamosműveket együtt­működő villamosenergia-rendszer­­ben kell üzemeltetni. A törvény kitér az erőmű létesítésé­vel kapcsolatos ingatlankisajátítás szabályozására, valamint az ingatlanok igénybevételének külön­féle eseteire is. A területet felügyelő hivatal figyelemmel kíséri a fogyasz­tók érdekeit érintő kérdéseket, kidol­gozza a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló szabályokat, együttműködik érdekvédelmi szervezeteikkel, s dönt a fogyasztók és a szolgáltatók közötti vitás kérdésekben. A villamosenergia-törvényt a képviselők 146 igen, 53 nem szava­zattal és tíz tartózkodással elfogadták. * * * Bács-Kiskun megye VII-es számú választókörzetének SZDSZ-es képvi­selője, dr. Andriska Géza a házbizott­ságok elé terjesztette képviselői in­dítványát, hogy a paksi körzetben, valamint a városban a polgárok részesülhessenek áramdíjkedvez­ményben. Az előterjesztést négy bi­zottság tárgyalta, a szükséges támo­gatást egyetlen bizottság sem szavaz­ta meg, a gazdasági bizottság vala­mennyi tagja elvetette. így a kép­viselői indítvány nem is kerülhetett a plenáris ülés elé.

Next

/
Thumbnails
Contents