Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-04-15 / 8. szám
4 1994. április 15. PAKSI HÍRNÖK A húszezer lakosú, több mint tizenöt éve városi rangot kapott Paks Expo-jelentkezését elfogadta a Világkiállítási Programiroda. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő rendezvények sorában a bel- és külföldi látogatók Paks régi és mai arculatával is megismerkednek. Egyebek közt a történelmi múltat feltáró ásatások, a természet- és környezetvédelem megannyi eredménye, jellegzetessége révén részesei lehetnek a látogatók a helyi művészeti, sport- és egyéb rendezvényeknek. Történelem Sokan tudják Pakson és környékén, hogy már a csiszolt kőkorszakban lakott település volt itt, s nemkülönben gazdagok a bronzkori feltárások. Claudius császár uralkodása alatt került Paks és vidéke római uralom alá, s tudjuk, hogy a híres levantei úton -Paks-Dunakömlődnél - lóváltó állomás, település volt. A honfoglalás után, I. Szent István királyunk idején Rókus templomos hely lett Paks, melynek nevét írásos emlékként 1333-ból egy pápai adóösszeírás említi. Feljegyezték: 1704 tavaszán II. Rákóczi Ferenc fejedelem négy napot töltött a Bottyán-sáncon, és a település az 1727 utáni betelepítések révén rohamosan gyarapszik és a tizennyolcadik század végén már a környék legnépesebb mezővárosa és kereskedelmi, kézműipari központtá fejlődik az első világháborúig. 1968: az atomerőmű építésének kezdete. A fejlődés gyorsulása, az atomváros státus elnyerése új, dinamikus változásokat jelentő fejezete a város történetének. A város és az atomerőmű azóta elválaszthatatlan kapcsolatban éli életét, egyebek közt arról is „szól” a Paksi Atomerőmű Rt. ipari turisztikai programokat, rendezvényeket magába foglaló Expo-pályázata, amit a Világkiállítási Programiroda ugyancsak elfogadott. Paks atomváros - azonban nem csak az. Esztendők óta érkeznek a bel- és külföldi turisták, hogy megcsodálják a Makovecz Imre tervezte Szentlélek templomot, a város egyik legimpozánsabb épületét, messzi földön híressé vált büszkeségét. Messze túljutott a város határain a színházi előadások, a városi énekkar és fúvós zenekar, a népi táncegyüttes hírneve és a kulturális közösségi élet újraindulását fémjelzik a benépesült klubok, egyesületek és a megannyi egyéb polgári szerveződés. Egy szóval: az új város túlnőtt eredetén, sokat változott az utóbbi évtizedekben, de a mai utódok büszkén-féltőn óvják, vigyázzák, fejlesztik a régi település emlékeit őrző városmagot. S ha meg is változott az ipar és a mezőgazdaság szerkezete, ha el is tűntek a régi malmok, még megvan a téglagyár, sikerült megóvni a természet- és környezetszenynyezéstől a híresen szép Duna élővilágát, vízét, a horgászok, evezősök, motorcsónakosok pihenőparadicsomát. Halászlé- Bárkán lehet a legjobb halat venni - mondják a paksi emberek, akiknek tudása révén vált világhírűvé a paksi és a várossal közigazgatásilag egybetartozó dunakömlődi halászcsárda halászlévé. Ám, nemcsak a halászléhez, hanem - a pincesorok tanúsága szerint - a szőlőhöz, a borhoz is legalább ennyire értenek a paksi emberek, megőrizve a hagyományt, az elődök tudását, tapasztalatát. Halászlé, bor, hagyományok, szűk kis utcák, új lakótelepek, középületek, atomerőmű, a város képét meghatározó Duna-part - ezt jelenti az itt lakóknak, vendégeknek a mai Paks. Olyan érdekes, szép várost, ahová érdemes ellátogatni, hiszen az itt eltöltött napokkal, órákkal gazdagabb lesz a látogató. Várszeginé Németh Mária, Paks Város Polgármesteri Hivatala közgazdasági főosztályvezetője kezdettől fogva koordinálja azt a munkát, amit a világkiállítás kiegészítő rendezvényeit jelentő paksi programokat foglalja magába Segítségével képet kaphatunk a tervezett paksi programrészietekről. Múzeum A volt rendőrségi épületben kialakítandó Paksi Múzeumban megteremtik a látogatókat kiszolgáló létesítményeket, kialakítják a régészeti kőtárat. Bemutatják a Lussonium (római kori) ásatásokat, az országban egyedülálló római kori maradványokat. Megtekintik a látogatók a sánc-hegyi bástyát, ahol a jelenlegi ásatások 1996-ig tovább folytatódnak. Paks és Dunakömlőd között található az ország egyetlen szabadtéri Vasúti Múzeuma, ahol a maguk nemében páratlan vasúttörténeti berendezések mellett a régi vasúti közlekedési eszközöket és részben fedett területen a vasúti közlekedéssel összefüggő történelmi iratanyagot csodálhatják meg a látogatók. Budapest felé haladva a téglagyár felől a hatos főút mellett található a paksi löszfal. E ritka természeti képződmény különleges látványosság, akárcsak az imsósi erdő, a természetvédelmi területek és tárgyak megismerése. Utóbbiról röviden annyit Paks déli részén 1841-ben került kapcsolatba a Duna tulajdonképpeni fő ágával, a folyószabályozáskor az imsósi kanyart átvágták, addig Paks keleti határában csak keskeny holtágak húzódtak. A paksi táj északkeleti részén, a paks-seregélyesi rög nem tekinthető szorosan az Alföld tartozékának, mivel kialakulása eltért a szomszédos tájakétól. Nem azonos e táj a Dunántúl többi arculatával sem, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett paksi nagy táj a Mezőföld, a Dunántúl egyéb területeitől is eltérő, önálló arculatú tájegység, amely természetföldrajzi tekintetben mindenekelőtt az összekötő táj szerepét tölti be az Alföld és a Dunántúl között. Templom Ám térjük vissza a városba. A ma is látható egyedülálló építészeti látványosság, a Makovecz Imre tervezte Szentlélek templom után sétáljunk például a Duna-part felé. Mielőtt ideérünk, útba ejthetjük a régi városközpontban a múzeum környékén a százhatvan
