Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-07 / 7. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1993. április 7. Pakson járt Zsíros Géza országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke március 18-án. A polgármesteri hivatal nagyterme megtelt a környező településekről érkezett és a paksi érdeklődőkkel. A rendezvényt a házigazda, Figler János országgyűlési képviselő nyitotta meg. Beszélt az egyházi ingatlanok visszaadásáról. Elmondta, hogy Magyarországon 1993-ban az egyházi iskolák aránya 2%, ugyanakkor nagy veszélyt jelentenek a szekták, amelyek sok esetben családi tragédiák okozói. Az est másik vendége, Kapitány Ferenc országgyűlési képviselő, a megyei kisgazdapárt részéről kifejtette: napjainkban megvalósul, hogy mindenki szabadon rendelkezhet tulajdonával. Kérdés, hogy a kárpótlásra lesz-e elég föld? (Elmondta, hogy Szekszárdon újabb 1300 hektárt adtak át az eddig kárpótlásra kijelölt területeken kívül, hogy legyen elegendő terület.) Ezután következett Zsíros Géza: „Isten hozta önöket, időkorlát részemről nem lesz” kezdte bevezető tájékoztatóját Elmondta, hogy Tolna megye - területéhez arányosítva - Békés megye után a kárpótlási földek visszaigénylésében a 2. helyen áll. A jelenlegi folyamatoknak az a rendező elve, hogy ne a tulajdon használója, hanem a tulajdonos élvezzen elsőbbséget Hogyan lehet ezt gyorsan úgy megoldani, hogy a mezőgazdaság működőképes maradjon? „Fontosnak tartom, hogy a tulajdon az embernél, a családjánál legyen, lehetőleg több generáción keresztül. A jelenlegi birtokpolitikai Torgyán „Prezidenciális (elnöki) köztársaságra van szüksége Magyarországnak. A bürokráciát a töredékére kell csökkenteni, az országgyűlési képviselők létszámát a felére és a visszahívhatóságot biztosítani kell” - mondta többek között az elmúlt év tavaszán a koalícióból kilépett Független Kisgazdapárt elnöke és országgyűlési képviselő, dr. Torgyán József Pakson március 19-én tartott beszédében. » Az ország katasztrofális helyzetben van - hallhattuk a továbbiakban, s ezért a volt kommunista nomenklatúra a felelős, amely átmentette magát vezető funkciókba. „Minden ideológia a magyar nép becsapására épül. Éhes piócák az új urak. A kommunista vezetők mesterei voltak a rablásnak, de ők elsőáldozós ministráns gyerekek lehetnek eme új urak mellett” - ostorozta a mai állapotokat a kisgazdavezér. Hazánk mezőgazdaságáról szólva háromlépcsős rablásnak minősítette azt, ami a magyar parasztsággal történt és történni fog. Első lépcső - mint vázolta - maga a szövetkezeti átmeneti törvény volt, koncepció is ezt célozza meg: termőföld kizárólag természetes személy birtokában lehet, kizárólag magyar állampolgárnak adható. Az újjáalakult szövetkezeteknél is hozzáférhetővé kell tenni az üzletrészeket tulajdonosaik számára!” A földkiadó bizottságok a részarány-tulajdonosok földjeit napjainkban adják vissza. Felmerült az igény a kárpótlásban visszakapott földekhez hasonlóan itt is az ingyenes földvisszamérés. Jelenleg a néhány milliárdot kitevő költségekre nincs fedezet, azonban várható olyan szabályozás, mely szerint a következő ötévenáta költségvetés magára vállalja ezt a terhet, amennyiben ilyen igényét a részarány-tulajdonos március 24-ig közölte. A földkiadó és a földrendező bizottságok a földalapokat szabadon átcsoportosíthatják, nemcsak a tanyák, hanem minden más esetben. A cél az, hogy minden cím alatt egy összegben kerülhessen a föld - az aranykoronák oda-vissza egyeztetésével - kimérésre. A tsz-eknek 1 mz tulajdonuk nem lehet, annak át kell menni természetes személyek tulajdonába. A bérlet a részesművelés alku tárgya. Feléledt a búza-egyenérték, a forintban megállapított bérleti díj helyett. A kárpótlásijegy-ígérvény akkor adható a szövetkezeteknek a kárpótlásra felajánlott területeikért, ha azokat át is adják a földrendező bizottságoknak. Fia nem adják át kötelezően művelniük kell. Ha kevés a kárpótlásban a föld, a Pakson amely lehetőséget adott a volt tszvezetőknek, hogy a fizetésük alapján a legmagasabb üzletrész nekik jusson. Második lépcsőben az a rablás történik, amikor a magyar paraszt bentmarad az átalakult szövetkezetben, de amikor majd jönnek a fizetnivalók, mindene elúszik, semmije sem marad. S a jövendőbéli rablás? - Az új kisgazdaságot alapító hiteleket vesz fel, hogy gépeket vásároljon, termeljen, de amikor fizetésre kerülne sor, nem lesz miből, mert közben az ország élelmiszeripari üzemeit elkótyavetyélik - külföldi kézbe, szinte színes üveggyöngyért. Akkor pedig az ilyen-olyan bank betáblázza a hitelt a földre, és - szintén színes üveggyöngyért - fogja megszerezni a föld tulajdonjogát. Hogy ne váljunk lassan - Európa négereivé - emberközpontú jóléti társadalomra, új konszenzusra van szükség, melyet új alkotmány biztosít - mondta dr. Torgyán József. Mindezt a kisgazdapárti centrumerő tudja adni a magyar népnek. EÖRDOGH G. volt állami gagzdaságok területei is visszaadásra kerülnek. „Tudomásul kell venni, hogy érdekeink védelme érdekében ügyvédet kell választani, tanulmányozni kell a Magyar Közlönyt” Sok vitára ad okot a kárpótlásban licitált földeken a mezei leltár értéke. Erre ügyelve a földrendező bizottság köteles szakértőt kirendelni, ha nem tudnak megegyezni a felek, akkor a bíróságé a döntés. A licitálás napjától a használat joga a tulajdonosé, a tulajdon telekkönyvi átvezetésére azonban csak akkor van lehetőség, ha az új és a régi tulajdonos a mezei leltárt egymás között rendezte. Ezután a hallgatók kérdéseket intéztek Zsíros Gézához. Kapnak-e háztáji terményt az újjáalakult szövetkezetek tagjai? így szólt az egyik kérdés. „Nem” - hangzott a válasz, mivel az újonnan juttatott 30 aranykoronák és a korábban bevitt földrészarányok pótolják a háztáji terményt. Izgalmas kérdés volt a földkiadó és a földrendező bizottságok működésének finanszírozása. A jogszabály szerint ezt a helyi önkormányzatok fedezik, a valóságban azonban erre semmi fedezetet nem kaptak - kérésre sem - a TÁKISZ- tól sem a BM-től az önkormányzatok. A nagydorogi szövetkezet egyik munkanélkülivé vált tagja azután érdeklődött arról, mi a teendő, ha az újtípusú szövetkezet rohamosan feléli vagyonát miközben a tagok egy része munka nélkül marad? Zsíros Géza a korábbi a téeszben-maradás döntését idézte, amikor a tag nem élt törvényadta lehetőségével és nem vált ki; benthagyta vagyonát akkor azt rábízta egy gazdálkodó egységre és jelenleg ezt a helyzetet - amíg a kiválás ismét nem lesz lehetséges - el kell fogadni. A rendezvény a mezőgazdaság és a föld körüli bizonytalanságok közepette majdnem indulatok, vádaskodások nélkül zajlott le. K. Sz. I. A keresztények politikai elkötelezettsége Március 13-án délután kicsinek bizonyult a városháza nagyterme. A Kereszténydemokrata Néppárt meghívására városunk vendége volt Szabó Ferenc jezsuita szerzetes. Hosszú külföldi tevékenysége után - mely során 25 évig volt a Vatikáni Rádió magyar nyelvű műsorának vezetője, főszerkesztője - hazatért, hogy széles körű tájékozottságával, tudásával segítsen helyesen látni a mai világot a magyar átalakulás sorsát eldöntő belső motivációk fontosságát. A kiváló író, költő, filozófus, a teológia professzora most a „Távlatok” című folyóirat főszerkesztője. Előadásában elmondta, hogy 40 év ateista-materialista ideológiája mindenkiben borzasztó kárt okozott, a papságban és a hívekben egyaránt A magyar nemzet jövője, jóléte csak a hitben való megújulás, az erkölcsi értékek helyreállása után remélhető. Ebben nagy feladat jut a papságnak és a világi híveknek is. A keresztény ember felelős minden cselekedetéért, köteles megtenni minden tőle telhetőt saját maga, családja és környezete boldogulásáért A kereszténység politikai felelősséget elkötelezettséget is jelent a leginkább rászorultak, a betegek, a nagycsaládosok, a munkanélküliek támogatása iránt A közjó érdekében végzett önzetlen tevékenység minden keresztény ember feladata. Szabó Ferencnek a modern nyugati filozófusok gondolatait álláspontjait is bemutató magas színvonalú előadása csodálatos élményt nyújtott a népes hallgatóságnak, melyből az előadás után többen kérdést is intéztek hozzá. Búcsúzásnál megígérte, hogy szívesen jön közénk legközelebb, amikor írói-költői munkásságából nyújt ízelítőt a paksiaknak. DR. SZÉCHENYI ATTILA
