Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-10 / 5. szám
1993. március 10. 9 PAKSI HÍRNÖK sai László, Anasits Miklós, a legnagyobb „ász” Tóth Lajos a Vasas volt válogatójának leigazolása volt Tóthot az MLSZ Budapesten örökre eltiltotta súlyos sportszerűtlenség miatt, de a helyi sport- és pártvezetőknek sikerült elintézni az eltiltás felfüggesztését és Tóth játékosedzőként kezdte meg paksi működését Az így megerősített csapatnak sikerült bennmaradni az NB Il-ben. 1947 őszén nagy politikai nyomásra át kellett alakítani az egyesület vezetőségét A Kommunista Párt Krassay Gyula rendőrfőnököt és Csernyánszki István főjegyzőt bízta meg a tisztogatással. Az ő utasításukra Pesthy Endrét, Szentesi Jánost, Bálint Bulcsút Magda Józsefet Büttl Józsefet Tóth Ferencet dr. Tóthegyi Józsefet Demetrovits Jánost Herczeg Józsefet Tollár Jánost Trautmann Ferencet „reakciós” voltuk miatt eltávolították a vezetőségből és helyükre Kóth Rudolf pártmegbízott Lichtig Adolf, Krassay Gyula és elnökként Csernyánszki István került. Az egyesület nevét Paksi Munkás Sport Club névre változtatták. Az anyagi bázist az új elnökségi tagok pénzgyűjtő akciója biztosította. Összeállítottak egy listát melyben a helybeli üzemektől és tehetősebb polgároktól elvárt anyagi támogatás összege szerepelt Ezzel a párt-és községi vezetők végigjárták az érdekelteket és a „meggyőző” agitációk következtében össze is gyűlt a pénz. Még az amatőr színjátszók is színielőadás bevételével (Énekes madár) támogatták a sportkört A bajnoki mérkőzések mellett barátságos találkozókra is jutott idő. Ezek közül kiemelkedett a budapesti MATEOSZ-PAKS találkozó. A mintegy 1500 néző olyan játékosokat láthatott a pályán, mint Bagoly, Zakariás (a későbbi aranycsapat játékosa) Fürjes, Virágh, Zsolnai, Bártfai stb. Bár a pestiek 9-3-ra győztek, de a hazaiak lelkes játéka is nagy sikert aratott A PMSC Szigeti, Horn, Magyar, Rajnai, Tóth L, Magócs, Váczi, Borsai, Tímár II., Darnai, Dálnoki összetételben szerepelt. A második NB III-as bajnoki évben már Gottlieb Antal budapesti edző irányította a helyi csapatot. Paks erős csoportba került: a PEAC, Pécsbányatelep, Komló, Szekszárd, Szigetvár, Nagyatád, Kaposvár, Nagykanizsa, Szászvár, Nagymányok mellé. Ebben a mezőnyben már a paksi játékosok tudása kevés volt a sikeres helytálláshoz, így fokozódott a pesti „feketén” játszó labdarúgók szerepeltetése (Németh Antal a Vasas válogatott jobbszélsője, Magyar, Németh, Müller, Füstös, Gyulai, Ónodi). Ezek a játékosok hamisított igazolásokkal vagy más néven játszottak. Az ő szerepeltetésük nagyban növelte a paksi csapat játékerejét, így a gyengébb ellenfeleket mindig nagy gólkülönbséggel verték. A tavaszi 1949-es nagyatádi mérkőzésen azután kitört a botrány. Az ismertebb fővárosi játékosokkal bevonuló paksi csapatot „hajrá Vasas” szavalókórus fogadta és a mérkőzés után megérkezett az első óvás Paks ellen, majd további 5-6 csapat is megóvta a Paks ellen elvesztett mérkőzését. A paksi fegyelmi tárgyaláson a hamis tanúk felvonultatása ellenére (ennek a tárgyalásnak én is „kényszerített” résztvevője voltam, mert az én igazolásommal is játszott pesti játékos) elvettek Pakstól 14 pontot és ez az NB Ill-ból való kiesést jelentette. A „fekete” játékosok és az idegenből jött, jól fizetett edzők anyagi csődbe is sodorták az egyesületet és a bajnokság végével elfogyott a pénz, a vezetők egy része lemondott, a csapat pedig feloszlott. Ez a tény nem a legjobb fényt vetette az akkori vezetőség tevékenységére, mert a mindenáron való győzniakarás elve a sportszerűség vereségét jelentette. Másik következmény a paksi fiatalok háttérbe szorulása volt a sok idegen játékos miatt Bár a nagycsapat mellett második csapat is alakult (intéző Hellinger Sándor), de ők nem szerepeltek bajnokságban és szakképzett edzőjük sem volt, így a főleg középiskolásokból álló együttes az utánpótlás gondjait nem nagyon tudta megoldani. így igaz, csak rövid időszakra - de megszűnt a PMSC és vele a paksi labdarúgás. A labdarúgópályát a Konzervgyár alapanyagtermékek tárolására vette igénybe. A „Traktor”-korszak A paksi labdarúgás megszűnésébe több paksi sportoló és sportvezető nem nyugodott bele és Magyar János vezetésével megbeszélést folytattak a Biritói Állami Gazdaság vezetőivel, hogy a gazdaság vegye át a paksi labdarúgó csapatot A tárgyalások megegyezéssel végződtek és a paksi labdarúgás Biritóra került Rohammunkával egy megyebajnoki mérkőzések lebonyolítására alkalmas pályát építettek, majd a gazdaság dolgozóiból és a Paksról átigazolt játékosokból összeállóit csapat jogutódként Biritó Á. G. néven szerepelt az 1950. évi bajnokságban. Somodi András is hazajött Szolnokról és itt folytatta pályafutását Edzőnek a több évtizedes játékosmúlttal rendelkező paksi Bagó Bélát bízták meg. A mérkőzésekre Paksról traktorokkal, teherautókkal vitték-hozták a szurkolókat, de egy-egy fájó vereség után néha „elfelejtették” visszahozni a paksi szurkolótábort A csapat elnevezése Paksi Á. G.-re, majd 1951-től Paksi Traktorra módosult Az 1951-es idény végén a csapat kiesett az MB-bőf Somodi is elment Veszprémbe játszani. Az 1952-es évet a járási bajnokságban játszotta végig a Traktor. Ennek a korszaknak a játékosai voltak: Budai, Katz, Simon, Wolf T, Haag, Magyar, Damai, Pintér, Németh K, Váczi, Sági, Fetter, Haan, Kovács, Németh II., Darók, Hálák Vizi, Somodi, Kiss, Lukács. A középiskola labdarúgói is játszottak mérkőzéseket a testnevelő tanár (Szentesi A) vezetésével. Kereskedelmi-Madocsai EPOSZ 100, Szekszárdi Közgazd. T.-Paksi Kereskedelmi 2-1. A sportszerető paksiak nem tudtak belenyugodni abba, hogy ne legyen Pakson foci és a megkezdett szervezkedés eredményeként Steigervald György JTSB-elnökkel az 1952. november 28-i sportgyűlésen megállapodtak hogy létrehoznak egy paksi sportkört Bán Péter, Rödlmeier János és több lelkes szurkoló szervező munkájának eredményeként december végén megalakult a Paksi Kinizsi Sportkör, az Élelmezési Minisztérium (ÉDOSZ) beleegyezésével és a Paksi Konzervgyár anyagi támogatásával. Elnöke Bohner István, a konzervgyár igazgatója lett, alapító tagok: Bán Péter, Rödlmeier János, Judi János, Ambrus Ödön. Több szakosztály is alakult, a labdarúgók edzője Peresztegi József, volt paksi labdarúgó lett Még ebben az időszakban visszaigazolták Somodi Andrást Veszprémből és a pár éve eltávozott Borsai László is visszatért a Kinizsihez, páran a Traktorból is visszajöttek így a labdarúgópálya rendbehozása után a csapat bizakodva vágott neki az 1953-as bajnoki évnek A Paksi Traktor szintén a Kinizsivel került egy csoportba. Egész évben nagy küzdelmet vívott e két csapat a bajnoki címért, mert a paksiak és Ocsény kiemelkedett a mezőnyből. Végül a Kinizsi 3 pontos előnnyel nyert bajnokságot a Traktor előtt (A kitűnő gólarány külön figyelmet érdemel!) Keleti csoport: I. Paksi Kinizsi 2422 11114-2745 p. II. Paksi Traktor24 20 2 2 94-30 42 p. III. Őcsényi SK 242013 79-3741 p. Paksi Kinizsi: Juhász, Németh F., Váczi, Bálint A., Borsai, Pál, Bálint B., Bankó, Somodi, Vida, Mészáros F. Paksi Traktor: Katz, Simon, Magyar, Németh K, Damai, Pintér, Fetter, Sági, Kanyár, Kiss Lukács, Né, .meth II. Az egyetlen vereséget Őcsényben szenvedte el a bajnoki gárda. A bajnoki év fénypontjai a helyi rangadók voltak hiszen a két rivális mérkőzéseit többezres közönség szurkolta végig. A paksi összecsapás 3-3 döntetlen eredménnyel zárult Biritón a Kinizsi győzött 3-1 arányban. A Kinizsi sztárjai Somodi Bandi és Frenák a Traktoré Damai Pista és Kanyár voltak A csapat jó szereplése, az egyesület következetes, sportszerű vezetése, a csupa paksiakból összetevődő játékosgárda, az edző jó szakmai munkája hamar visszahódította a közönséget és ismét sokszázas nézőszám előtt játszották a paksi mérkőzéseket Ez idő tájt Hellinger Sándor, Sipos József mellett Glancz Dezső is bekapcsolódott a szakosztály munkájának segítésébe. Az 1954-es évvel megkezdődött a paksi labdarúgás Kinizsi-korszaka a megyebajnoki szereplésekkel. (Folytatjuk) SZENTESI LAJOS
