Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-10 / 5. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1993. március 10. A paksi labdarúgó sportág rövid története (2.) Paksra 1944 végén vonultak be az orosz-ukrán csapatok, de még 1945 elején is súlyos harcok voltak a közeli Cece térségében. A háborús állapotok az év közepe felé kezdtek normalizálódni és ekkor már a sportolásra is lehetett gondolni. Igaz, a közlekedés még nem indult meg - a vasúti síneket a németek Madocsáig felszedték - buszjáratnak híre-hamva sem volt, de a régi labdarúgók már megkezdték a toborzást egy csapat összehozására. Németkérre lovas stráfkocsival „utaztunk” az első mérkőzésre, sajnos ez a találkozó félbeszakadt, mert egy németkéri játékosnak egy összecsapásnál eltörött a lába (a kériek komolyabb felszerelés nélkül civil cipőkben játszottak), s mi örültünk, hogy ép bőrrel hagyhattuk el a falut a szurkolók haragja közepette. Hőgyészre orosz lovaskocsikkal mentünk. Minden fogatot egy fegyveres orosz katona hajtott. Visszafelé a tengelici szerpentint lerövidítették a „borvirágos” hangulatú szoldátok és a hegyoldalon keresztbe hajtottak le, máig sem értem, hogyan úsztuk meg nyaktörés nélkül. Az országúton Bagó Bélának sikerült átvenni a gyeplőt a katonától, így sikerült „élve” hazaérnünk. A Tolnai Sportkör Tóth Kupa néven szervezett a közeli csapatok részére egy mérkőzéssorozatot (Tolnai MSE, Tolnai TIKE, Dunaföldvár, Nagydorog, Szekszárd)erre Paks is benevezett. A vidéki mérkőzésekre Marcsenkó szovjet parancsnok már teherautót is rendelkezésünkre bocsátott Örökké emlékezetesek maradtak ezek az utazások, hiszen az orosz sofőrök a régi rossz makadámutakon is 90-100 km-es tempóban hajtottak és mi kénytelenek voltunk a platón fekve utazni, hogy az országutat szegélyező eperfák ágai le ne söpörjenek bennünket a járműről. Emlékezetes még egy pusztaszabolcsi mérkőzés. Arra már a Dunakömlődig lefektetett sínen közlekedő „luxus” marhavagonnal utaztunk A mérkőzés utáni bál jó hajnalig tartott Akkor indították el vasutas barátaink az „elegáns” kétkocsis, ablaknélküli különvonatot Paks felé. Nagy meglepetésünkre egy emelkedőnél megállt a mozdonyunk mert a vezető közölte: elfogyott a gőz. Egy-kétórás tüzelés után újra elindultunk de nemsokára ismét pihenő következett, semmi élelmünk nem lévén a közeli kukoricásban szedtünk csöveket tűzön megpirítottuk és finom ebédként elfogyasztottuk Ugyanis a kb. 60 km-es utat 12 óra alatt tettük meg, mikor délután 5 óra körül Paksra érkeztünk Ezeket az utakat azért írom le ilyen részletesen, hogy a mai olvasóknak is legyen némi fogalmuk a paksi foci háború utáni „hőskoráról”. Ebben az időszakban több fővárosi csapat is szerepelt Pakson. (III. kerület MOGÜRT, Ferencváros, Testnevelési Főiskola). E csapatok játékosaita helyi szurkolók látták vendégül - néha több napra is - ezenkívül jelentős élelmiszercsomagot is kaptak a csapatok ami az éhező pestieknek komoly vonzerőt jelentett Közben a Tóth Kupa mérkőzései is befejeződtek a Tolnai TIKE győzelmével, Paks másodikként végzett Ennek a hőskornak a következő játékosok voltak részesei: Feil L, Bagó, Magyar, Péri, Resch, Váczi, Dálnoki, Bankó, Magócs, Herger, Szentesi, Kunfalvi, Somodi. Az első PSE-korszak (1946-1949) A ’46-os év már lehetőséget adott a szervezett sportélet megindítására, de ehhez új alapokra kellett helyezni a község sportéletét Olyan egyesületet próbáltak összehozni, melynek választott vezetősége, megfelelő anyagi bázisa, kellő számú sportolója és szakképzett edzője van. A sportvezetők tábora az év elején létrehozta a Paksi Sport Egyesületet (PSE) és megválasztotta annak vezetőségét (lásd a mellékelt szavazólapot). E névsorban pár kivételtől eltekintve azok a lelkes, sportszerető, a sportért sokat dolgozó aktívák szerepeltek, akiknek nevével évtizedek múlva is találkozhattunk, ha sportról volt szó. (Pesthy Endre, Sipos József, Schukkert Sándor, Hellinger Sándor, Mohai István, Márton Imre, Bagó Béla, Molnár Ferenc.) Az egyesület csak labdarúgó-szakosztályt alakított, mely a régebbi korosztályok játékosaiból és a kereskedelmi középiskola ügyesebb tanulóiból szerveződött. A felnőtt csapat mellett második csapat is alapkult. Az új kereskedelmi középiskolában is megkezdődött a fociélet A játékosok névsorát olvasva számos később ismert névvel találkozhattunk: Szigeti, Kródi, Kiss L, Bencze, Rajnai, Török, Tóth Vámosi, Horn személyében. A kéri is a kalocsai tanítóképző ellen kezdte szereplését Szavazólop. Elnök Pesthy Endre Ü. elnök Tóth Ferenc (Centrum) ^lelnök Kern István ««uio» (Sn Flórián aj Főtitkár Kaszás László Titkár Magócs László Jegyző Mohai István Pénztáros Schukkert Sándor Háznagy Magda József Intéző 1 csapa Kárpáti József „ h. 1 „ Sipos József Intéző 2 csapat Hellinger Sándor „ h. 2 „ Márton Imre OrVos Dr. Tóthegyi József Ügyész Dr. Qrosch József Pénztári ellenőr Baller Ferenc SzámVizsgálók 1 Pintér Antal „ 2 Trautmann Ferenc „ 3 Tollár János Fegy. biz. elnök Bálint Bulcsu Tagjai 1 Büttl József ‘ „ 2 Bach József .. 3 Kern István (Köoyík «.) 4 Bogya Zsigmond Fcgy. biz. póttag 1 ifj. Székely Sándor 2 Ispaics Boldizsár Választmány 1 Szentesi János „ 2 Griesz Imre 3 Demetrovics János 4. 5 Her ez eg lózsef Lörincz Áron 6 Kiss József kTMk. „ 7 Jancsics Henrik 8 Bagó Béla Választmányi póttagi Zerza János .. 2 Damay István 3 Kolonics Lajos Egészségügyi 1 Molnár Ferenc 2 Titkos Alajos Szertáros Bagó Pál sajnos vereséggel. A következő években már rendszeressé váltak a mérkőzések a helyi PSE Il-vel, a kalocsai középiskolákkal, a bölcskei, bikácsi csapatokkal. Az év első felében két rangos mérkőzésre került sor. Májusban egy sportbemutató keretében a Testnevelési Főiskola lépett pályára és 7-0- ás győzelmével nagy közönségsikert aratott, nem csoda, hiszen a TF csapatában több NB-s játékos szerepelt: Csanádi I., Csanádi II., Subits, Soltész, Énekes, Odonics. Pár héttel később a Ferencváros vendégszereplése hozta lázba a szurkolótábort A 7-1-es Fradi győzelmet a többezres nézősereg viharos ünneplése kísérte. Ez érthető is, ha összeállításukat olvassuk: Henni, Rudas, Ombódi, Kéri, Kispéter, Lakat, Mike, Kiss, Sárosi dr„ Gyulai, Gyetvai. E neves csapatok paksi szereplése óriási érdeklődést keltett a községben és megalapozta a bajnokságban induló helyi csapat törzsközönségét A PSE felnőtt csapata ’46 őszén megkezdte bajnoki szereplését a járási bajnokságban. Az együttesnek Jávor Pál személyében NB 1- es edzője volt, akinek paksi működését Pesthy Endre és Büttl József anyagi támogatása tette lehetővé, így nem volt meglepő, hogy az utolsó mérkőzés megnyerésével (Mezőszilas-Paks 0-1) bajnokságot nyert a Feil 1., Magyar, Péri, Bagó, Váczi, Magócs, Darnai, Bankó, Szabó II., Herger, Rödlmeier, Haag, Dálnoki, Tupek összeállítású gárda. Egy korabeli képen láthatók a vezetők és a játékosok. A csapat nem térhetett pihenőre, mert a nyárra kiírták az NB Ill-as osztályozó mérkőzéseit. A PSE több pécsi csapat Pécsbányatelep, Bonyhád stb. társaságában küzdött a feljutásért, ami sikerült is, igaz több pesti „vendégjátékos”, Magyar, Poncjráció I. és II. közreműködésével. Átigazolással Paksra került Bor-
