Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-10 / 5. szám
1993. március 10. 3 PAKSI HÍRNÖK por szétmosott, ezt a záport a bécsi kamarilla küldte ránk Akkorában a kamarilla oly divatos szó volt mint most a centralizáló, germanizáció, bürokrácia s több efféle. De még így is megfoghatlan volt hogyan engedhették magukat így elámítani a népek, midőn a magyar nemzet éppen a jobbágyi járom alól szabadította fel őket is éppúgy, mint a többi magyar honpolgárt Mert tudni kell, hogy a bécsi kormány mindig ellenezte e szabadelvű reformot; e lázadás tehát úgy tűnt fel előttünk, mintha a horvátok és rácok azért akartak volna ellenünk harcolni, hogy ők tovább is jobbágyok maradhassanak Továbbá a pesti, illetőleg magyar mozgalomnak egészen a francia „égalité, fraternité” (egyenlőség, testvériség) jelszavas színezete volt ki volt mondva és azonnal valósággal gyakorlatba is véve a rangok, címek, előjogok eltörlése, megsemmisítése. Alomnak tetsző rögtöni volt a változás, midőn a címekre előbb oly sokat adó, s ariszokratikus nemzet legfelsőbb és legalsóbb tagja egyszerre egyszerűen polgártársnak szólította egymást Akármelyik gróf vagy báró minisztert a lgegyszerűbb pesti munkás megszólíthatta az utcán egyszerű „polgárminiszter” címzéssel, és ez megtiszteltetésnek s egészen természetesnek tartaték Az öszszes magyar nép választóképes lön. És mind e jóltevő reform ingyen, egy csepp véráldozat nélkül, a kiváltságos osztály nagylelkűsége, erkölcsi emelkedettsége folytán lett a népnek mintegy ajándékul adva. A nem magyar ajkúakra névze egy szóval sem tétetik kivétel a jogokra nézve. Honnan tehát ez ellenségeskedés? - gondold minden józan eszű ember. De már hiába, a baj megvolt s ellene védrendszerről kell gondoskodni. Felállíttaték az első tíz zászlóalj, és az alvidékre küldeték. (Vajda János: Egy honvéd naplójából - részlet) PestNcurti Öwcrri Zásiloaly 4J1Sxau(l f.hoL. Szolgálati Jegy ____________________ lfr,(vagy nevében helyettese) órakor a Senntd/r udvarában ................,..................................... szolgalatra múlhat at tanút megjelenni tajioxik Seliernhoffer C. Jittxat/ojr.----------------------------------------*♦•£-lYstherHational Garde. 3'f Bataillon 4? Comuaiinic Herr.................... ...____LJC......... xu erscheinen.. Dienst zettel ____________ (oder</hr StellvertceiterJ haben (len. ________ U/crim Scroitten/uif ujunisblcMiehs C. Schern ho Her Haufitma rjjv Talán három vagy négy asztalnál ülnek vendégek Ketten, hárman egynélegynél. Nincsenek sokan, de a kocsmában szinte harapni lehet a füstöt A sarokban egyedül üldögél egy idősebb ember. Magára hagyotton nézelődik a sűrű füstben, és mindenkit megszólít oki az asztala előtt megy el. A legtöbben azonban válaszra is alig méltatják. Inkább csak gúnyos megjegyzést vetnek oda: - Mi van, öreg? Megint be vagy rúgva? Ilyenkor úgy tesz, mintha nem hallaná. Mosolyogva ül tovább pohár söre mellett Aztán az egyik asztaltól átszólnak hozzá: - Gyere ide öreg!Fizetek egy rumot ha elszavalod nekünk a Talpra, magyart! Boldogan áll föl. Odasiet az asztalhoz. Már kezdené is, ám a másik nem elégszik meg ennyivel. - Hohó! Állj föl az asztalra és úgy! Az öreg félrehúzza az abroszt, egy székről fellép az asztalra. Körülnéz. Megvárja, amíg mindenki ráfigyel. Az arcán öröm; most ő a főszereplő. Meghajol, mint egy igazi színész és rákezdi:- Petőfi Sándor: Talpra, magyar! Talpra, magyar, hí a haza... A kocsmában alig csökken a zaj. Az emberek tovább beszélgetnek, éppen csak elvigyorodnakaz asztalon álló öregember groteszk látványán. A versre szinte senki nem figyel. És az öreg szaval. Teli tüdőből, hangosan, átérzéssel mondja az iskolában megtanult verset Itt-ott, ahol az emlékezete cserben hagyja, hozzá költ valamit, vagy éppen felcseréli a versszakokat, a sorokat de mondja megállás nélkül. A rumért meg kell dolgozni. A közönség szórakozni akar.- A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! És vége. Újra meghajol, lemászik az asztalról. A többiek röhögnek, néhányon gúnyosan összeütik a tenyerüket. A pincérnő kihozza a fél deci rumot elé teszi az asztalra. Két perc múlva már senki nem emlékszik az öreg produkciójára. Ő meg ül tovább a pohár sör és rum mellett, s valahogy furcsán párás a szeme. -3vf-A szavalat „Civil társadalom” Egyre gyakrabban halljuk a tévében, a rádióban, és egyre sűrűbben olvassuk a lapok hasábjain, hogy „...a civil társadalom így, a civil társadalom úgy...”. S kik írják mondják ezt? A bennfentesek a nem „civilek”, a korifeusok a tűz körül ülők az egyre többet emlegetett „hatalom” gazdái. Hogy mi az, ki az a „civil társadalom”? Hát mi, T. Olvasó, Ön s természetesen én, e cikk írója. Mi, akik nem váltottunk tagsági könyvet, akik messziről nézzük a „tüzet”, mi akiken a hatalom a körmeit próbálgatja. „Civil” társadalom - mondják a „beavatatlanok”, a „működő” demokrácia perifériájára szorultak minősítéseként Azokra, akikre csak négyévenként egyszer - a választásokon - van szükség. Ilyenkor „választópolgár”-rá avanzsálunk Ám, miután megválasztottuk „Őt” újabb négy évre, az ő szemében ismét visszavedlünk „civillé”. „Ő” persze már nem „civil” többé. Ettől kezdve a bennfentes, a korifeus felsőbbrendűségével néz ránk, a „civilekre”. S, ha már túl szemtelen, s már nagyon Istennek képviseli magát sem mondhatjuk neki, hogy „Vissza a babaruhát!” Ő négy évre korifeus. Viszszahívás nincs, mert az ellentmond a „képviseleti demokrácia” játékszabályainak Különben is, ez Nyugaton is így van, s akkor ez biztosan jó. Hogy kik döntöttek erről, hogy így legyen? Hát a korifeusok, (akkortájt úgy hívták magukat hogy ellenzéki kerekasztal). S jóváhagyatták ezt a „civilekkel”? Dehogy. Aláírásgyűjtés, népszavazás, visszahívás - hát még mit nem! A „civil” ne ártsa magát a „nagyok” dolgába! Még szűkebb pártriájában se, nemhogy az országos politikában! A „civil” adóalany: személyi jövedelemadó, vállalkozási adó, forgalmi adó, vagyonadó, kommunális adó, gépjárműadó, kamatadó és még kéttucatnyi adónem büszke „alanya”. Hát fizessen csak lelkesen! Persze ez sem jogosítja fel arra, hogy két választás között véleménye legyen a falu, a város, s az ország dolgáról. Ha van, tartsa meg magának! A politika komoly dolog, szakma. Mi köze ahhoz egy „civü”-nek?! „Civil társadalom”. Égyre gyakrabban halljuk ezt a kifejezést S nem minden felhang nélkül hangzik Úgy mondják, ahogy a kiképző őrmester mondta megvetően a kétballábas újoncra: „civil”, ahogy a színházi rendező mondja a színpadon sután mozgó színészre: „civil”. „Civil”. Olyan ez egy korifeus számára, mint J. Swift regényében a jehu: a nyihahák szolgálatára teremtett alantas pára. De másfél év múlva, Kedves Olvasó, mi „civilek” egy napra ismét „Tisztelt Választópolgár”-rá magasodunk Fogadjuk meg, hogy akkor csak civilt választunk méghozzá olyan civilt aki a „tűz mellett” sem válik korifeussá, s a választást követő négy évben is „Társadalominak tekint bennünket Társadalomnak - így jelző nélkül, s nagy t-vel! EGY „CIVIL” ,A magyar mezőgazdaság helyzete és kilátásai” Ezzel a címmel február 24-én a városházán tartottak előadást a Kereszténydemokrata Néppárt mezőgazdasági szakértői. Dr. Pallos László közgazdász, c. egyetemi tanár bevezető előadásában ismertette az átalakítás kereszténydemokrata útját mely az Ellenzéki Kerekasztal első mezőgazdasági programja volt Ekkor az átalakulást tartós folyamatként képzelték el, melynek párhuzamosnak kell lennie az új lehetőségek feltételek biztosításával. Alapja a magántulajdon és a családi gazdaság, de a szövetkezeti társulási formákat is kívánatosnak sőt szükségesnek tartották Az állami tulajdonformát nem helyeselték a nem személyi tulajdonban lévő földek erdők önkormányzati tulajdonát és bérleti működtetését tartották kívánatosnak A vadászati jog is az önkormányzatoké kell hogy legyen. Dr. Pallos László fontosnak tartotta, hogy a magyar földet semmilyen idegen pénzen létrejött alapítvány fel ne vásárolhassa. Ez - különösen a mai irreálisan alacsony földárak mellett - az ország kiárusítását jelenthetné. Krúdy Géza - a KDNP mezőgazdasági szakbizottságának elnöke, agrármérnök - a párt mezőgazdasági és vidékgazdálkodási alapelveit mondta el., Az ország földterülete a nemzet erőforrása, színtere. A földhöz fontos közösségi érdekek is fűződnek ezért nem lehet korlátlan magántulajdon tárgya. A föld nemzeti kincs!” Jelenleg Magyarországon a mezőgazdaság nem támogatott, de ennek ellenére a külkereskedelmemt pozitívan meghatározó termelési ágazat Nagyon szükséges és sürgős a földtulajdont rendező törvény. A KDNP parlamenti képviselőcsoportja rövidesen indítványozni fogja, hogy a föld apportkéntne kerülhessen gazdasági társaságok tulajdonába és földhitel útján a bankok földtulajdonosok ne lehessenek Krúdy Géza beszélt a szövetkezetek új, fokozatosan megvalósuló tartalmáról, a piacfelmérő, beszerző, értékesítő, feldolgozó társulásokról. Ismertette az agrárpiaci rendtartás alapján remélhetőleg rövidesen létrejövő és működő mezőgazdasági érdekszövetkezet terméktanács feladatait mely révén a termelés biztonsága javulni fog. A téma iránti nagy érdeklődést tükrözte az előzetesen írásban leadott és szóban feltett kérdések nagy száma. A csaknem háromórás összejövetel megmutatta, hogy fontos kérdésben, jól felkészült szakembereket sikerült meghívni a Kereszténydemokrata Néppárt paksi szervezetének DR SZÉCHENYI ATTILA
