Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-12-15 / 25. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1993. december 15. Tallózás a hazai lapokból *■ /. • A közelmúltban az országos sajtóban megjelent paksi vonatkozású írásokból adunk válogatást. A következő évben több mint négyszáz tonna fémuránt vásárol az atomerőmű a Mecsekurán Kft.-töl. E szerződéskötésről számol be többek között az Uj Dunántúli Napló november 20-i száma. A Mecsekurán Kft. a napokban aláírta a Paksi Atomerőmű Részvénytársasággal az 1994. évi szállítási szerződést 413 tonna fémurán-mennyiségre. Ez a megállapodás biztos keretet nyújt a társaság jövő évi gazdálkodására. A jelenlegi létszámmal az adott feltételek mellett ez kitermelhető ha a feltárási munkákban is előbbre tudunk lépni - nyilatkozta lapunknak Bánik Jenői a kft. ügyvezető igazgatója. Az idei évet illetően a cég mindenképp teljesíteni akarja a 38 tonnás szerződésbe foglalt mennyiséget, de a december 23-i szállításig még 50 tonnát kell kitermelni, s ez meghaladja az eddigi legjobb hónap eredményét is. Jó hír viszont az uránbányászoknak, hogy kifizetik a hűségjutalom 25 százalékos hátralékát december 3-án, a Borbála-ünnepség keretében, s mindezt saját erőből rendezi a Mecsekurán Kft. Az 1989 óta elmaradt feltárási tevékenység ez év augusztusától újból elindult, s az 1994 tavaszáig tartó munkák biztosítani fogják a jövő évi termeléshez is a szükséges vágatokat. A kanadai együttműködési megállapodástól a bányatársaság vezetői olyan szellemi és technikai segítséget várnak, mely lehetővé teszi a 60 dollár/fém kilogram mos áron belül maradást (idén 65-66 dollár körüli a várható érték). Vajon valóban indokolt-e az áramcfijak emelése? Mi áll a tarifaemelések hátterében? Többek között ezekre a kérdésekre is választ keres Csoknyay Edit a Népszavában. Mi indokolja az áramdíjak emelését? Készült-e ehhez közgazdasági-szakmai háttéranyag? Az energiaáremelést valóban indokolják a közgazdasági számítások, vagy csupán az IMF követeléséről van szó? Ezekre a kérdésekre várt választ az interpellációk sorában Mádai Péter szabaddemokrata képviselő. Pohankovics István ipari államtitkár válaszában közölte, hogy készült szakmai háttéranyag, továbbá a kőolaj világpiaci ármozgása nem csökkenő hanem inkább növekvő tendenciát mutat, tehát kizárólag közgazdasági oka volt az áremelésnek. A képviselő korántsem elégedett meg ezzel a válasszal, sőt, általános maszlagnak minősítette. Megítélése szerint a szakemberek torz adatokat adtak meg. 1990-ben ugyanis 1 kWh ára két forint volt, az olaj ára pedig 20 dollár. Tavaly az áramdíj 5,30 volt, az olaj ára 17 dollár. Ausztriában 2 schilling 1 kWh ára, 20 ezer schillinges jövedelemre vetítve. Mindezek alapján az áramnak 3,24 forintnál többe nem szabadna kerülnie. Ki kell mondani - hangsúlyozta Mádai Péter -, hogy itt egy többségében állami tulajdonú cég pazarlását kívánják megfizettetni a lakossággal. Ugyanis a Magyar Villamosművek Rt. 1990-ben 21,3, 1991-ben 11,8 milliárd forint nyereséget ért el, tavaly viszont már 390 milliós vesztesége volt. Ennek oka, hogy 1990-ben 9,5,1991-ben 10, 1992-ben pedig már 29,6 milliárd forintot írt le amortizációként. Azaz nem tett mást, mint felértékelte eszközállományát, mégpedig egy jövendő manipuláció érdekében - jelentette ki. Ugyanez történt Paks esetében, ahol 69-ről 126 milliárd forintra, a Bakonyi Hőerőműnél pedig 3- ról 11,2 milliárd forintra növelték az eszközállomány értékét. Ez az értékemelés csalás, nem a lakosság hibája, akkor miért vele fizettetik meg? Ráadásul az MVM Rt. kozmetikázott adatokkal bombázza a minisztériumot, amelyeknek az bedől. Ugyanis az rt. szerint 4 millió fogyasztó van, az energiafelügyelet szerint 4,4 millió. Az rt.-nél 1680 kWh évi fogyasztást mondanak, a felügyelet 2400-at. Mindezeken túl azt sem vették figyelembe, hogy az ország lakosságának egyharmada telepszerű tömblakásokban él, ahol vannak közös költségek, s ezután ezek is tetemesen emelkednek majd. Mindezekre figyelemmel Mádai Péter az államtitkár válaszát nem fogadta el, a parlament azonban - igaz szoros arányban - 110 igen, 94 nem szavazattal és 12 tartózkodással elfogadta. * * * Indokolatlannak tartja az energiaár-emeléseket a Társadalmi Kamara, amely már 40 tagszervezetet tömörít. A kamara úgy értesült ugyanis - jelentette ki tegnap egy sajtótájékoztatón az ügyvezető elnök -, hogy Magyarország Ukrajnától kilowattonként mindössze 1,20 forintért kapja az áramot. Tudomásukra jutott az is, hogy az elektromos művek gazdasági mutatóit títkosították. Információik szerint a közmüvek vezetői az utóbbi időkben hatalmas jutalmakat kaptak. A Társadalmi Kamara ezekre a különös kérdésekre szeretne választ kapni az Ipari és a Pénzügyminisztériumtól. Jemetetlenül” címmel az atomerőmű aktuális gondjairól ír Szabó Gábor a HVG novemberi számában. Hogy Homérosz élt-e, azt nem tudjuk, de hogy vak volt, az bizonyos. Sokáig ilyen képtelen volt a helyzet az atomerőműben termelt árammal is: valódi önköltségét nem lehetett tudni, de - mint számtalan nyilatkozat leszögezte - ez volt a legolcsóbb. Pedig ma még bizonytalan, mibe kerül az atomhulladék végleges elhelyezése, igaz, egyelőre az ideiglenes tárolás van napirenden. A Paksi Atomerőmű (PA) kiégett fűtőelemeit 1986 óta a Szovjetunióba szállították, ám erre vonatkozó kötelezettséget az 1966-ban kötött magyarszovjet kormányközi egyezmény nem tartalmaz. Az erőmű négy blokkjából évente kikerülő 56 tonnányi, 460 fűtőelem visszavételét az erőmű élettartamáig valamiféle automatizmusnak képzelték el - hangsúlyozza egy szakmai hiedelmet eloszlatandó Kováts Balázs, a PA szóvivője. De ha lenne is ilyen egyezség: a múlt év elején alkotott orosz környezetvédelmi törvény a szóvivő tudomása szerint még akkor is tiltja bármiféle veszélyes hulladék bevitelét, ha azt további feldolgozásra - ez esetben hasadóanyag-termelésre - használják. Idén februárban már úgy került sor a kiégett fűtőelemek visszaszállítására, hogy Jelcin elnök rendelettel adott felmentést a tilalom alól. Lehet, hogy e világviszonylatban is példátlan szigort idővel felülvizsgálják, eddig mindenesetre ez a februári kiszállítás volt az utolső A kiégett, de még évszázadokon át radioaktív paksi fűtőelemek eredetileg három-
