Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-12-15 / 25. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1993. december 15. Hazai és más népek szokásai Boldog várakozás Karácsony ünnepét megelőző négy vasárnapot nevezzük ádventi időnek. Ez gyakorlatban többnyire november utolsó vasárnapjától kezdődik. Advent eredetileg latin szó, jelentése: jövetel. A keresztyén egyházi gyakorlatban Jézus születésének, testbe öltözésének, érkezésének, azaz az O vámsának megjelölésére való idő Éppen ezért különösen az európai népek körében az ádventi várakozás sokféle érdekes és szép népi hagyományt őriz. Ezekről szeretnék itt egy csokorra valót bemutatni. A legáltalánosabb és legegyszerűbb, hogy Európa azon területein, ahol honos a fenyőfa, ádvent első vasárnapjától egy parányi fenyőágacskát tűznek az emberek a kabátjuk jobb oldali hajtókájára. Ez a kis zöld jel kívánja mutatni: várom Jézust, várom_karácsonyt, várom azt, amit O jelent nekem, békességét, kegyelmét. így, ez a kis ágacska egy kis hivallás, az élő hitű keresztyének közé tartozás jele. Ennél talán szélesebb körben ismert és Magyarországon is talán ötven, hatvan éve szinte általános divattá lett az ádventi koszorú. Eredetileg sima fenyőágakból készült kör alakú koszorú, amelyen négy gyertya vein. Ezeket a családban a négy ádventi vasárnapon, sorra mindig eggyel többet gyújtanak meg. Végül karácsony estéjén is mind a négyet meggyújtják. Az ádventi koszorú elhelyezése többféle lehet, fekhet simán az asztalon, függhet a lámpára erősítve, de állhat egy kis talpon is - ugyancsak felfüggesztve Lehetnek a gyertyák fehérek, de lilák is, az ádventi liturgikus színnek megfelelően. (T. i. ez a bűnbánat színe.) Ennek a koszorúnak ma már divatja van és virágüzletekben találhatunk lila gyertyás, piros gyertyás, aranyszalagos és más változatot, ahol már inkább a díszítés és az •üzleti szempont a döntő; és nem a Krisztus-várás hitbeli tartalma. Sokféle ádventi szokás van különösen Németországban, ott is Thüringiában. Ez a vidék híres fafaragó művészetéről. Sokféle formában készítenek ádventi „malmokat”. Ezen az alsó részen a négy gyertya számára van megfelelő hely, a felépítményben, mely díszesen faragott, egy függőleges vékony acéltengelyre erősítve, felül vékony falapok fogják fel az égő gyertyák felszálló melegét és ettől forgásnak indulnak. Az így forgó tengelyre erősítik az apró, kedves, fából faragott bárányokat, őzeket, szarvasokat és ezek a forgó tengellyel együtt kedvesen forognak körbe-körbe, amíg a gyertyák égnek. Ez a látvány különösen a kisgyermekeknek nagyon kedves élményt nyújt. A skandináv államokban is sokféle ádventi szokás van, hiszen azok lakossága 93-98 százalékban evangélikus. Ott is a fafaragás művészete a döntő. Vannak szépen elkészített betlehemes jelenetek, jászol állatokkal, pásztorokkal. Sokfelé láthatunk hatalmas fehér kartonból készült csillagokat, amelyek minden irányba mutató sugara és belső világítása valóban megkapó képiét mutat. Még ennél is érdekesebb a finnek ádventi háza Ez is kartonból készült házforma, amelynek huszonkét ablaka van. A négy oldalra nyíló ablakok zárva vannak és amikor ádvent idején esténként a család körülüli az asztalra helyezett házat, többnyire a gyerekek vagy unokák kinyitják az első ablakot. Ezen áttetsző papíron egy-egy ádventi bibliai igét olvashatunk, melyet a házban elhelyezett égő gyertya vagy lámpa fénye átvilágít. Ezt ének és imádság közben olvassák el, hangosan. Ez így megy minden este az ádventi időben, újabb és újabb ablak nyitásával és ige olvasásával. Az utolsó estén, ez már december 24-e, azaz karácsony estéje, kinyitják a ház kapuját, itt pedig egy kis betlehemi jelenet látható: pásztorok, és az istálló állatai körében József és Mária, a jászolban lévő Jézussal. Vannak ennél egyszerűbb ádventi jelek is, kis faragott talpas kereszt, vagy kis bárányok, vagy jászolbölcső. így találkozik össze a Krisztust váró hit és a hosszú téli esték népi faragóművészete, amely együtt jelenti ádventet, amit a Bibliában Lukács evangéliumában 2. rész 11-12. versében így olvashatunk: „Mert született nektek ma a Megtartó, az Úr Krisztus a Dávid városában. Ez pedig a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálua feküdni a jászolban.” Az ádventi népszokások sokfélesége mögött azonban ott van egy óriási élmény, amikor valami különös, érthetetlen módon valaki ezt az angyali híradást egyszercsak úgy hallja meg, olvassa el: De hiszen — ez ma nékem szól. SÓLYOM KÁROLY PÁLYÁZAT A Pedagógusok Szakszervezete Paksi Körzeti Bizottsága pályázatot hirdet ünnepi müsor-forgatókönyvek írására. Célunk: október 23. és március 15. méltó megünneplése 3-18 éves korú gyerekek, diákok körében. I. díj: 25 000 Ft II. díj: 20 000 Ft ni. díj: 15 000 Ft Beküldési határidő: 1994. január 30. A jeligés pályamunkákat - lezárt borítékban a pályázó adataival - Paksra kérjük a 2. Számú Általános Iskolába dr. Ferenczy Istvánná címére. Eredményhirdetés: 1994. február végén. Valamennyi díjazott pályamunka teljes körű szerzői és kiadói joga a PSZ Paksi Bizottságát illeti meg.
