Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-12-01 / 24. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1993. december 1. Tallózás a hazai lapokból A közelmúltban az országos sajtóban megjelent paksi vonatkozású írásokból adunk válogatást. Az ÖMV-benzinkutakról ír a Kreatív Világ nemzetközi marketing kommunikációs szaklap. Az OMV-kút már Pakson is működik. Az OMV jelenleg összesen 19 benzinkúttal rendelkezik Magyarországon: Rábafüzesen, Salgótarjánban, Zalaegerszegen, Körmenden, Kisbéren, Érden, Szolnokon, Nyíregyházán, Pécsett, Miskolcon, Tatabányán, Nagykőrösön, Szegeden, Békéscsabán, Budapesten és Pakson. Júniustól folyamatosan az év végéig folyik az image-kampány, fő súlyt helyezve a sajtóra. Az újsághirdetések a HVG-ben, Autó-Motor, Autópiac, Fuvaros, Autóközlekedés és Népszabadság lapokban jelennek meg, amelyek bemutatják az ÖMV sokrétű tevékenységi körét, úgymint nagykereskedelem és benzinkúthálózat, ezen belül pedig a szolgáltatások és azok minősége. Az OMV szponzorálja a Kisváros című legújabb sorozatot a tévében. Részt vesz továbbá október végén az Automobil kiállításon. Az OMV motorolajcsalád neve helyesen Liquid Motor Management Miután feleségét megölte, lányát megerőszakolta, sósavat ivott egy kismányoki gyilkos. Felkutatásában részt vett a paksi Neutron kommandós egység is. Az eseményről egy MTI jelentés ahpján számol be a Népszabadság november másodiki száma Családi tragédia történt október 31-én este a Tolna megyei Kismányokon. A feleségétől külön élő Szilágyi Ferenc 47 éves kismányoki lakos fölkereste az asszonyt és - az első tanúvallomások szerint - veszekedés után az udvarban egy bottal kergette Mint később kiderült a bot végére tőrkést rögzített a férfi, és ezzel megszúrta a feleségét, aki már nem volt képes bemenekülni a szomszéd házba, összeesett, és meghalt. Szilágyi keresésébe a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság bevonta a paksi Neutron kommandóegységet is. Még vasárnap éjjel elfogták a gyilkost Szalatnakon, egy sertéstelep mellett Beszélni már nehezen tudott mert mint közölte, savat ivott. A rendőrök vitték a dombóvári kórházba, ahol megállapították, hogy életben maradására kevés a remény, bár lélegeztetőgépre kapcsolták. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon hétfőn azt is közölték, hogy Szilágyi Ferenc korábban megerőszakolta 13 éves kislányát, ezért idén januárban a rendőrség letartóztatta. Májusban került az ügy bíróságra, azonban a tárgyalást elnapolták, s Szilágyit szabadlábra helyezték. Szeretem a vidéki fellépéseket - mondta Sztankay István színművész a Tolnai Népújság munkatársának, abból az alkalomból, hogy a művész a paksi művelődési központ színpadán játszott november másodikon. A paksi művelődési központ színházi évadja Noel Coward „Magánélet” című romantikus vígjátékával indult november 2-án, teltházas előadással. A két felvonás közötti szünetben kértünk villáminterjút a népszerű színésztől, Sztankay Istvántól.- Művész úr, ön nyilatkozatai szerint romantikus alkat, bizonyára kedvvel játszik tehát ebben a darabban.- A szerepet a tatabányai Népház-Játékszín ajánlotta fel. Ez egy nagyon kedves találkozás számomra, Noel Coward angol szerzőnek két másik darabjában is játszottam. Nagyon kedves szerző aranyos humora van, és nagyon jó figurákat ír. Valóban romantikus alkat vagyok, a színmű szerelemről, szökésről, romantikus bonyodalmakról szól, nagyon szeretem játszani. A tavalyi évad végén mutattuk be a darabot először Tatabányán, ez körülbelül a 20. előadás.- Gyakran vállal vidéki fellépéseket?- Szeretek vidékre jámi, mert a vidéki közönség kedves, figyelmes, hozzáértő, és szereti a színházat Bárhol voltunk, mindig telt házzal és nagy szeretettel fogadtak. Fárasztó is a vidéki játék, az utazás, de izgalmas is, mert mindig új helyen játszunk. Pakson emlékezetem szerint most járok először. Sokat jártam azelőtt is vidékre, a Madách színházzal például, Shütz Kával pedig volt egy közös előadói estünk, azzal is sokat utaztunk. Megszoktam és szeretem a vidéki feüépéseket. Az igazi Trebitsch címmel egy paksi származású nagy-nagy kalandorról ír Szele Tamás a Karír október 22-í számában. Elég sokat és elég keveset lehet róla tudni. Sokat azért, mert mániákus önéietrajzíró volt, és halála után is több kötet jelent meg távolról sem érdektelen életútjától. És keveset, merthogy bármennyire is nyitott könyv előttünk Trebitsch úr élete, mégis leginkább egy olyan könyvre emlékeztet, amit klasszikus arab nyelven írtak, kínai jelekkel, és ráadásul csak az igéket ismerjük belőle... Ugyanis a különböző életrajzok még egymásnak is ellentmondanak, életrajzírói pedig különböző okokból majdnem mindannyian elfogultnak tekinthetőek. Mármost lehetséges, hogy még az idei év folyamán világosabbá válik ennek a világcsalónak a történelmi szerepe, mivel a brit külügyminisztérium irattárában 1993-ig volt érvényes a róla szóló akta titkosítása. Addig is vizsgáljuk meg azt, amit biztosra vehetünk. Trebitsch Ignác Pakson született, közepesen jól szituált izraelita családból - és már huszonéves korában igen feledékenynek bizonyult, hiszen Hamburgban megkeresztelkedett, méghozzá a nem tül népes ír presbiteriánus egyház tagja lett Ebben talán annak is volt valami része, hogy már ezt megelőzően sem volt hajlandó valódi családnevét használni, ifjúkori utazásairól küldött tudósításait, melyek az Egyetértés hasábjain jelentek meg „Terebesi” néven szignálta. Azonban, ha már kikeresztelkedés, legyen teljes - elvégzett egy papi szemináriumot is. Gyorsan átszaladt az Atlanti-óceánon, Montreal városában anglikán hitre tért, és a McGill teológiai egyetem fakultását is abszolválta. Aki ilyen iramban fogyasztja a vallásokat, azt érdemes mértékletességre inteni, mert tíz éven belül nem marad tőle érintetlenül egy sem. Ezt valószínűleg az akkor még egyszerűen Trebitsch is belátta, mert azon felül, hogy felvette a Timotheus nevet, egy darabig megtartóztatta magát Ellenben megnősült hamarjában. Hanem a házaság - éppúgy, mint az élet - költségekkel jár. Meg keUett élni valamibőL Ezért került Trebitsch Timót Ignác az anglikán egyház segítségével Britannia egy eldugott zugába lelkésznek. Appledore falujának híveit gondozta Kent grófságban néhány évig, de sajnos ezzel nem érte ba Nem is nagyon érhette, hiszen egy Trebitschformátumú egyéniség számára az angol vidék unalma egyet jelenthetett a temetővel. Elhatározta tehát, hogy bejut a brit alsóház képviselői sorába. Nem volt éppen szerény ötlet, hiszen még csak angol áUampolgár-
