Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-10-20 / 21. szám
1993. október 20. 9 PAKSI HÍRNÖK raelita vallást törvényesen bevette a felekezetek közé. 469. - 1979. OKTÓBER 17. Karszt Magdolna paksi Rókus utcai lakos Bartók Béla híres zeneszerzőnk gyermekeink volt a dadája. A család mindig nagy szeretettel emlékezett rá. Nem kevésbé tisztelték zenei életünk jelenlegi vezetői is, köztük Olsvai Imre népzenekutató, akitől e napon kapta az alábbi levelet: „Kedves Lencsi Néni! Én vagyok az a Kodály-tanítvány, aki az angol televíziósokkal szeptemberben ott jártam Pakson és beszélhettem Magával. Nagyon köszönöm, hogy olyan szépen elmondott mindent és nem haragudott meg ránk azért a nagy felfordulásért Most egy magyar barátommal szeretném meglátogatni Magát és egy két szóval újra visszaemlékezni Bartókéba. Voit Pálné említette, hogy a maga unokanővére, Juli néni is Bartőkéknál szolgált. Tudnék-e ővele is találkozni? Lencsi néni Maga hogy van? Én az említett barátommal, Moser Zoltánnal most szombaton, 20-án dél felé érnék Paksra Budapestről autóval. Mivel már jártam ott, ismerem vendégszeretetét, tehát arra kérem ne készülődjön semmivel és remélem nem leszünk terhére és újból zavartalanul beszélgethetünk. Addig is tisztelettel és szeretettel köszöntőm kedves húgával együtt Olsvai László népzenekutató. ” A megtisztelő kedves levélhez annyit kell hozzáfűznöm, hogy a Juli nénivel tervezett találkozásra azért nem kerülhetett sor, mert már 14 évvel korábban, 1965-ben meghalt 470. - 1245. OKTÓBER 18. IV. Béla király az egész országra szólóan, ekkor bízta meg Rátóti I. Lorand nádort, a tatárjárás óta eltulajdonított királyi, egyházi és világi birtokok és várföldek visszavételével és igazolt tulajdonosaiknak történő átadással. 471. - 1846. OKTÓBER 18. Liszt Ferenc szekszárdi látogatásának paksi vonatkozású eseményeit Augusz Anna kedves naplójából idézem: „Együtt érkezett meg Paksról Szeniczey Ödön szolgabíró négylovas díszhintaján ide a jó ,abbé’, Liszt leánya Cosima, Bülow báró és neje. Reményi Ede hegedűművész, Plotényi Nándor és Rosthy Pál paksi közbirtokos kíséretében. Másnap a családi határon kirándultak az alig egy órányira fekvő kisfaluba, Decsre, hogy megnézzék a vasárnapi öltözetben sürgölődő népet illetve a sárközi viseletét Hazafelé Őcsenyén mentek keresztül, ahol Liszt megállfttatta a kocsit egy zenekíséretre táncoló népi csoport előtt. Itt Rosthy és Plotényi is táncra perdültek a paraszt menyecskékkel, a társaság nagy derültségére. A harmadik napon pihentek és kártyázgattak, illetve kisétáltak a szőlőbe. A negyedik nap is pihenéssel telt, miközben Rosthy játszott egy kártyapartit az abbéval, ezalatt Reményi leült egy lépcsőfokra és a növényeken átszűrődő holdfénynél gyönyörű hegedűjátékba kezdett Az ötödik napon került sor a felejthetetlen Csörge-tói kirándulásra. A bárkában Rosthy és Plotényi evezett, Bülow horgászott, Liszt pedig állva gyönyörködött a tájban. Étkezés alatt a parton, Reményi Hiadomak (Jámbor Pálnak), a paksi születésű, Szabadkán élő költőnek versét tolmácsolta, melyet ő maga fordított sebtiben francia nyelvre. A Búcsú hangok-at - melyet a lap más helyén közlünk - mindenki mély átérzéssel hallgatta.” 472. - 1702. OKTÓBER 19. Hatodszor tartottak e napon teljes megyei közgyűlést Pakson. A nádor kinevezte Nedeczky András paksi közbirtokost decastériumi assessor nak (adóigazolási elnöknek), kit herceg Esterházy Pál nádoron kívül gróf Batthyány Ádám országbíró, ki a Rátótiak oldalágához tartozott, is támogatott A megyegyűlés a megyei birtokosok elismerésének egyik jelét látta e kinevezésben. Ekkor került a Nedeczky család megyénkbe, majd házasság révén Paksra. Kastélyuk a Virág-Jámbor Pál-Kossuth utca sarkán részben ma is megvan, korábban pedig a Virág utca Nedeczky utca volt 473. - OKTÓBER 20. Szent Vendel napja. A német pásztorok védőszentje, Paksra a német telepesek hozták be tiszteletét Itt négy emléke is van. A Kápolna utca sarkán álló Szent Vendel-kápolna, 1746-ban építtette Haffner János jómódú polgár. A keretezés nélküli kapuja fölött, egyszerűen tagolt körben van a renoválásának ideje: 18-IHS-69. (IHS = Jehsus, Jézus). Kőszobra a Bazársoron áll a kereszttől balra. Szent Vendel oltára a szobrával a Jézus Szíve templom Szent József hajójának a torony felőli végét díszíti, fölötte a kerek üvegablak is őt ábrázolja, végül a negyedik a Szentháromság szobron áll. 474. - 1846. OKTÓBER 20. E napon írt levelet a paksi közbirtokos alapi Salamon Elek neje Szekszárdra Liszt Ferencnek, melyhez egy német versecskét is csatolt Ebben sajnálkozását fejezte ki, hogy betegsége miatt nem lehetett ott Szekszárdon. Liszt válaszában többek között ezt írta: „Mély hálámat fejezem ki abban a reményben, hogy személyesen is megismételhetem egy másik alkalommal Ón iránti nagyrabecsülésemet.” 475. - 190L OKTÓBER 2L Dr. Schilling János Roger ciszterci áldozópap, egyetemi magántanár e napon született Dunakömlődön. 1912-1915 között három évet a paksi polgári fiúiskolában végzett, majd valamelyik cisztercita gimnáziumban érettségizett Szerzetesi hivatására Zircen és Budapesten készült Egyik kimagasló tudományos munkája. Dunakömlőd és Németkér Telepítés-, Népiség- És Nyelvtörténete Budapest 1933. 476. - 1827. OKTÓBER 22. Viharos megyei közgyűlésen e napon az ellenzékiek győztek a konzervatívokkal szemben a tisztújításkor. Alispánnak a tengelici birtokos Csapó Dánielt választották A megyei főjegyző - paksbölcskei birtokos - Cseh Ignác, másodalispánná lépett elő, átadva a levéltár kulcsait utódának Bezerédj Istvánnak, az új aljegyző pedig a kajdacsi birtokos Sztankovánszky Imre lett 477. - 1888. OKTÓBER 22. Ekkor halt meg Trefort Ágoston paksi közbirtokos, művelődés-politikus, reformpárti publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és 1885-től elnöke. A reform-ellenzéken belül a centralistákhoz tartozott Báró Eötvös József és Rosthy Pál paksi közbirtokosok sógora volt akikkel szoros kapcsolatot tartott fenn. 1848-ban Eötvössel ő is külföldre távozott majd két év múlva visszajött és kezdetben visszavonultan élt csabacsüdi birtokán 1860-ban békési alispán lett, 1861-ben országgyűlési képviselővé választották Eötvössel 1863-ban alapították a .Politikai Hefilap”-ot A kiegyezés után a Deák-párt tagja lett 1872- tői 1888-ig volt miniszter. Középiskolai reformjai számottevőek, ő rendelte el a német nyelv kötelező oktatását Nagy érdemeket szerzett a műemlékvédelem, a Zeneművészeti Főiskola és a zsidó Rabbiképző felállításánál. 23 évesen indult írói pályája, de nem szerelmes versekkel, minta fiataloké általában, hanem közgazdsági tárgyú írásokkal. Sikerét bizonyítja, hogy már 24 éves korában az Akadémia tagja lett Beszédeit filozófusi nyugalom jellemezte, mindez azok sajátja, akik jól ismerik az utat amelyen járnak és tárgyuk teljes birtokában vannak A keserű humor és csípős szatíra fegyverével élt tudva, milyen hatásos eszköz a szónoki gúny, mellyel nemcsak lesújtja az ellenvéleményt hanem egyúttal nevetségessé is teszi. Beszédei szinte tárházai az alapvető politikai igazságoknak Így jutott a nemzetnevelő nagy államférfiak sorába. Ő alkotta meg a szorosabb értelemben vett első ipari-oktatási intézetünket is. Sokoldalúsága és széles látóköre, 17 évi minisztersége alatt az oktatás és nevelés minden területén maradandót alkotott Csak egy példa a sok közül: halálakor a korábbi 18 ezerről 24 ezerre emelkedett a tanítók száma, a népiskoláké 14 ezerről 17 ezerre, a tantermeké pedig 17 ezerről 25 ezerre. 478. - 1915. OKTÓBER 22. E napon kelt Bach József ács-iparosnak egyik, az L világháború keleti frontjáról küldött levele. A 70 darabból álló fényképes levelezőlap nemcsak tartalmilag igen értékes helytörténeti dokumentumunk, hanem írójának megfigyelő készségén kívül, sokoldalúságáról is tanúskodik „Kedves nővérem! Már azt hittem mindnyájan meghaltatok, hogy olyan soká nem kaptam egy levelet sem. A te leveledből értem, hogy milyen rosszul bántak veled szolgálóhelyeden, dehát én mit szóljak, még azt is hagynák itt, hogy a fát a hátamon vágják Majdcsak egyszer kisegít az Isten a gyászéletből. ” Kisegítette és egyik fő ácsmesterként működött közre a Petőfi utcai Iparos Kör építkezésénél. 479. - 1859. OKTÓBER 23. Az egyik előírt főszolgabírói jelentésben Nagy Lajos főjegyző úgy szerepel, mint paksi polgármester. Körpecsétes okmányával igazolta, hogy a Pakson lakó nemesek, valamennyien 1848 előtt jutottak birtokaikhoz. 480. - 1850. OKTÓBER 24. E napon küldött városi bírói és főszolgabírói közös jelentés a még mindig rossz közállapotokról szól. Tót József városbíró kijelentette, hogy a közbiztonságról nem tud érdemlegest írni, mert a csendőrök napi eljárásaikról se nem jelentenek, se naplóba be nem jegyeznek, szolgálati könyvükből pedig tilos kijegyezni. A főszolgabíró két itteni pártütőről írt: Berky József, volt magyar kormánytitkár, Pakson ügyvéd, politikai magatartása kétes, Tassy Béla volt honvéd Györkönyben tartózkodik, magatartása megbízható. 48L - 1848. OKTÓBER 25. E napon halt meg városunk nagy zeneszerző-karmester szülötte, Arnold György Szabadkán. Itt működött sikeresen később Jámbor Pál írónk is, mint iskolaigazgató. Hamvait a szabadkai Szent Teréz templom kriptájába temették Márványtáblájának felirata: „Itt nyugszik Istenben boldogult Arnold György Szabadka város karnagya. Meghalt848. évi oct 25-én. Életének 67-ik évében.” 482. - 1898. OKTÓBER 25. E napon iktatták be Bonyhádon, a paksi evangélikus parochust, Horváth Sándort Somogy-Tolna-Baranya főesperesi székébe. 59 éves korában került e magas egyházi tisztségbe, melyről 1922. január 17-én, 24 évi szolgálat után mondott le. 483. - 1949. OKTÓBER 25. E napon szerepelt utoljára, a Magyar Rádióban a Paksi Ének- És Zeneegyesület vegyeskara. Egyenes élő adásban, kora délután fél háromkor, 40 perces önálló műsort adott A műsor végére tették a „kötelező mozgalmi dalokat” (Zúgjatok már traktorok stb.). Az óramutató haladt a rendező látva, hogy ezek már nem fémek be a műsoridőbe, a közvetítést idő előtt leállíttatta. Minderről az énekkar csak utólag szerzett tudomást amikor a szakértő hallgatók közölték, hogy a közvetítést idő előtt megszüntették. Akkor így nézett ki a felszabadult szabadság! Ezt is megtehették! 484. - 1703. OKTÓBER 26. Huy császári generális Paksról írta fenyegető leveleit a Duna túlsó oldalán lévő falvak, Harta, Pataj, Ordas, Géderlak, Benedek és Úszód bíráinak, hogy kuruc-ról neki rendszeresen híreket hordjanak 485. - 1912. OKTÓBER 26. Megnyílt a Magyar Folyam És Tengerhajózási Rt paksi állomása a Piaci-rév és a Csónak utca között, 48 méter hosszú és 10 méter széles területet magába foglalva. 486. - 1777. OKTÓBER 27. A fiumeiek e napon határoztak sorsukról: Fiume évszázadok óta önálló területet képez, saját önkormányzata van, nem engedi, hogy Horvátországhoz csatolják, hanem, mint külön terület Magyarországhoz tartozzon. Ekkor jelölt ki kormányzót a király Fiume igazgatására. E magas közjogi tisztséget hetedikként töltötte be a paksi közbirtokos nemeskéri Kiss Pál. 487. - 1710. OKTÓBER 28. Ekkor esett fogságba Béri Balog Ádám Szekszárdnál. 488. - 1890. OKTÓBER 29. A szokásos népszámlálás ekkor nyilvánosságra hozott adatai szerint Paks nagyközségben 10 238 lelket találtak Ebből 484 Faluhelyen és Kis Pakson lakott. 489. - 1936. OKTÓBER 30. E napon alakult meg Pakson a Luther Szövetség helyi csoportja, mely főleg a leányifjúságot karolta feL 490. - 1948. OKTÓBER 30. Az építés- és közmunkaügyi igazgatóság ekkor engedélyezte a paksi községháza továbbépítését A képviselő-testület Kajári Sándor mémökötés Gosztonyi János építő-iparművészt bízta meg elfogadott terveik kivitelezésével. 491. - 1886. OKTÓBER 3L Forray József paksi postahivatalvezető e napon jelölte ki a Paksról induló postajáratok idejét Dunaföldvár felé naponta délután 3 órakor, Tolna-Kalocsa felé naponta reggel 8 órakor, Nagydorog felé naponta délelőtt 10 órakor gördült ki a postakocsi a paksi hivatal udvarából. DR. NÉMETH IMRE helytörténész
