Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-10-06 / 20. szám

PAKSI HÍRNÖK 2 1993. október 6. A város dolgairól, pénzéről ÍGY DÖNTÖTTEK Az önkormányzat szeptember 21-én megtartott, mintegy nyolc órán keresztül zajló ülésén a vá­rost érintő számos fontos kér­désben született döntés. A város­atyák leginkább a költségvetés megvitatásában jeleskedtek, s ez némiképpen érthető akkor, ami­kor a pénzek elosztásáról van szó. Ilyenkor persze mindenki kapni szeretne és minél többet, és ahogyan az már lenni szokott: az is előfordul, hogy valaki hop­pon marad - a képviselők pedig a saját .körzetük érdekében lobbyznak, „harcolnak”, értenek és nem értenek dolgokat így volt ez a mostani költség­­vetési vitában is. A pénzekről: az óvodák kaptak többletként négymillió forintot az elsőlakás­hoz jutás támogatási keretössze­gét milliós tétellel emelték, a vá­rosi televíziónak juttattak közel négymillió forintot a sugárzó adó vásárlására, a technika bőví­tésére pedig tizenhatmilliót A csónakház megteremtésének költségkeretét egymillióról négymillióra emelték. Meglehetősen hosszú volt az a lista, amelyen a paksiak a külön­féle szervezetek, társadalmi, kul­Mintegy háromezerötszáz négyzetméternyi területen, az ÖMV benzinkút és az uszoda kö­zötti részen élelmiszer-diszkont­áruházát kíván építeni az osztrák illetőségű PANKL-HOFFMAN cég. Az elképzelések megvalósítá­sához, illetve a terület elidegení­téséhez a városi önkormányzat jóváhagyására volt szükség: a turális szervezeteik céljára kér­tek pénzt a pályázati rendszerű támogatási keret terhére. Most egymillió egyszázezer forintot osztottak ki. A ki miért és miért nem vitájában jellemző eset volt, hogy a városi sakkszakkör kap­jon-e anyagi támogatást vagy sem. Volt képviselő, aki úgy véle­kedett, hogy ezt iskolai keretek­ből kpllene megoldani, ám ha­marosan kiderült: erre nincs az iskolákban intézményi költség­­vetési keret Ugyanakkor a város kisdiákjai már értékelhető ered­ményeket értek el viszonylag rö­vid idő alatt egy lelkes fiatalem­bernek köszönhetően, aki ezt tiszta és önzetlen szorgalomból teszi. A képviselők érdemi dönté­se szerint az ilyen „vállalkozá­sok” anyagi támogatása, biztatá­sa mindenképpen helyénvaló. Ugyancsak hosszabb időt vett igénybe annak megtárgyalása, hogy az önkormányzat tulajdo­nában lévő ingatlanok közül mit privatizálnak, mit mennyiért ad­janak el magánszemélyeknek, mennyiért, és mit tartsanak meg. A listára felvett értékesítésre szánt épületekből a döntés alap­ján egyetlen ingatlant tartott kérdésben soron kívüli képvise­lő-testületi ülést hívtak össze szeptember 27-én a városházám A megszületett döntés értel­mében a szükséges területhez négymillió-kettőszázezer forin­tért juthat hozzá a vásárló. Ugyancsak a képviselő-testü­let döntése értelmében a teljes területen - amely huszonkét­­ezer négyzetméterre rúg: ennyi meg az önkormányzat: a közel­múltban megvásárolt és az ön­­kormányzat tulajdonába került Prelátus épületét Kérdőjelekkel ugyan, de szin­tén marad a Pongrátz-ház, ugya­nakkor eladják a mostani döntés értelmében a Duna mozit, és az eladás során az önkormányzat nem ragaszkodik ahhoz, hogy ott továbbra is mozi legyen: te­hát az új tulajdonos ebben a kér­désben majd szabadon dönt Eladják a madocsai pihenőházat is. Felmerült a mennyiért kérdé­sei is az ingatlanok ügyében. Az összeget szakértői értékbecslése határozzák meg, de a pihenőház esetében kikötötték, hogy a vé­telár, azaz az értékesítés összege nem lehet kevesebb másfél mil­lió forintnál. Ezt az önkormány­zati döntést tehát figyelembe kell vennie a házért vevőként jelent­kező Igazság Mezőgazdasági Szövetkezetnek Madocsán, mint ahogy egy másik madocsai polgárnak is, aki szintén „szemet vetett”’. A régi mozira, azaz a Du­na filmszínházra két jelentkező is van: egy volt paksi polgár, aki je­lenleg Németországban lakik és egy esztergomi lakos. hely van ugyanis az uszoda és az OMV-kút között -, rendezési ter­vet kell készíteni, akár egy vázlat­terv formájában. Ez utóbbit a testület illetékes bizottsága hagyja jóvá, míg a szerződés végleges formájáról a gazdasági bizottság dönt Az elképzelések szerint az új diszkontáruház 1994 nyarától fogadná első vásárlóit Háttér Szociális Részben az infláció, rész­ben a munkanélküliek számá­nak növekedése, a családok növekvő megélhetési költsé­gei indokolttá tették, hegy az önkormányzat arról döntsön: meg kell emelnie a lakosság segélyezését szolgáló pénz­ügyi keretet Ugyanakkor a Paksi Hírnök kérdésére vála­szolva Hajdú János önkor­mányzati képviselő, a gazda­sági bizottság vezetője el­mondta: bár a folyamat - ami a lakosság pénzügyi helyzetét illeti - negatív irányú, ugyan­akkor korántsem látványos annyira Pakson, mint esetle­gesen az ország más városai­ban. A keresőképes lakosság jórészét foglalkoztató erőmű biztos anyagi egzisztenciát nyújt ugyanakkor vannak nyilvánvalóan egyedi esetek, amikor családok bajba juthat­nak, erre szól a megemelt ke­ret pénzügyi konzekvenciája. Mindezzel együtt Hajdú Já­nos annak a véleményének adott hangot hogy a testületi üléseken egyre gyakrabban fordul elő, illetve elkerülhetet­lennek látszanak egyes képvi­selők részéről azok a bizo­nyos „önnépszerűsítő beszó­lások”, amelyek azt mutalják, hogy most mindenki szociáli­san érzékeny akar lenni. Haj­dú János ezzel is magyarázta azt a tényt hogy a testület megszavazta a szociális ki­adások költségvetési kereté­nek lényeges emelését. Mint azt a gazdasági bizott­ság vezetője is hangsúlyozta: túl a pártérdekeken, a költség­­vetés - amely több mint egy­­milliárd forint felett van - ezt valójában lehetővé is teszi, s az ehhez szükséges források is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor mindez nem je­lenti azt, hogy ezek után az önkormányzat két kézzel kez­dené szórni a pénzt A kérel­mek jogosságának elbírálása a rászorultságon alapul to­vábbra is, ez pedig azt jelenti, hogy ezek után is előfordul­hat, hogy kérelmeket vissza­utasítanak. Élelmiszer-diszkontáruház épül Pakson

Next

/
Thumbnails
Contents