Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-01-13 / 1. szám

PAKSI HÍRNÖK 4 1993. január 13. Választottjaink A józan gondolkodásomban bízom Beszélgetés Faragó Péterrel- Ha valaki azt mondja önnek öt év­vel ezelőtt, hogy képviselő lesz, döntésé­vel jó vagy rossz irányba, de befolyásolni tudja Paks életét, mitszólt volna hozzá?- Nem hittem volna el, sőt nevettem volna rajta, de még két és fél éve is ha­sonló volt a vélekedésem - mondta a képviselő. Az igazság az, hogy én min­dig távol voltam a politikától, számomra is meglepetés volt, hogy egy SZDSZ-es jó barátom kérésére mégis elvállaltam ezt a végül is számomra igen megtiszte­lő feladatot A szegedi pedagóguscsaládból szár­mazó Faragó Péter szakítva a családi ha­gyományokkal a Szovjetunióba került és a Moszkvai Energetikai Egyetemen diplomázott 1975-ben. Az atomerőmű­­ves mérnök útja egyenesen Paksra veze­tett, az épülő első magyar reaktorhoz.- Ön egy országosan is jelentős nagy­­vállalatnál lát el műszaki területen jelen­tős funkciót, mint termelési főmérnök; egész életét a műszakiakra jellemző ra­cionális gondolkodásmód tölti ki. Mi­képpen közelit a képviselősége során felmerülő problémákhoz?- Én a munkám mellett olvasok újsá­got nézem a televíziót is - igaz ritkán, hallgatok rádiót igyekszem tájékozott lenni a napi politikában. Azt már nem ál­lítom, hogy ezen túlmenően is sokat mennék ezen dolgok után. Én - egész egyszerűen a józan gondolkodásom­ban bízom, amely mindig eligazít leg­alábbis az esetek nagy többségében. Amikor az SZDSZ felkért hogy vál­laljam színeikben a jelöltséget szintén csak a józan gondolkodást kérte, a men­talitásomon ne változtassak - mondot­ták, s a képviselő-testületben, hogy úgy­mondjam a józan vonalat” képvisel­jem.- Sok szó esik manapság a bizton­ságról, arról a biztonságról, amely az atomerőmű működésének az alapja. Ezt ön hogy fogalmazná meg nekünk, erőművön kívülieknek?- Nézze, mindenekelőtt a reaktor tí­pusa, a blokkok biztonsági rendszerei­nek kialakítása olyan, ami eleve kizárja súlyos üzemzavarok bekövetkezését il­letve jelentősen korlátozza azok esetle­ges környezeti hatásait Alapvető felada­tunk az erőműben, hogy ezen biztonsá­gi rendszerek állapotát és üzemképessé­gét rendszeresen ellenőrizzük és a legki­sebb eltérés esetén beavatkozzunk. Per­sze az erőműben emberek dolgoznak, akik hibázhatnak és ezt tudomásul kell venni. Éppen ezért belső eljárásrend­jeink lényeges eleme a kettős, eseten­ként többszörös ellenőrzés követelmé­nye, ami kizárja, hogy egyetlen ember hibája komolyabb következményekkel járjon. Bizonyos esetekben, illetve beosztásokban elkerülhetetlen az egy­személyi döntés, ezen a téren a dönté­sekben egyfajta konzervatív megközelí­tésnek kell megnyilvánulnia, ami azt je­lenti, hogy a legkisebb kétség esetén is a biztonságot leginkább figyelembe vevő döntést kell meghozni.- Még nem eldöntött, hogy mi lesz a jövő század energiaforrása, de ha nem az atomenergiára esika választás, akkor ebben a régióban mi lesz? Mindig azt mondják hogy hatalmas szellemi kapa­citás van önöknél? Ezt nem lehetne át­menteni egy idetelepülő csúcstechnoló­gia gyártásába?- Az atomerőmű részvénytársaság­gá alakult át ebben az évben. Mostmára tulajdonos akarata nyilvánul meg ez ügyben, hogy mit tehetünk és mit nem. Én azonban úgy gondolom: az atome­rőmű feladata a jövőben kizárólag a vil­­lamosenergia-termelés lesz és csak az ehhez szorosan kapcsolódó egyéb tevé­kenységek. Tehát az atomerőmű ma már semmiféle beruházásba nem tud belemenni, mert a tulajdonos, egysze­rűen nem is engedné. A munkahelyte­remtést ne az atomerőműtől várjuk a vá­rosban. Az erőmű hozzájárult ahhoz, hogy itt egy kicsivel jobban menjen, mint esetleg más településeken. Hozzájárult a múltban is, de valamilyen formában ma is hozzájárul. Nekünk - az önkormányzatnak, azo­kat a vállalkozókat kell támogatnunk, akik perspektívát látnak Paksban. A perspektívát pedig egy ipartelep tudná nyújtani. De - mint ön is tudja - a mun­kahelyteremtés országszerte probléma. Az ország is nehezen birkózik meg ezzel a feladattal, egy kisváros esetében ez még nehezebb.-Közel tizenötéve él már Pakson, mi­lyen városnak nevezné?- Egy biztos: én szeretem ezt a kisvá­rost melyről nem állítható, hogy egy tipi­kus kisváros, mert messze nem az! Tény, hogy az első időben a városhoz való vi­szonyom olyan se hideg, se meleg volt de ez az évek folyamán megváltozott Az ember itt él, ésittél a családja, ittjárnak is­kolába a gyerekei. És - magam is cso­dálkozom azon, hogy mióta képviselő lettem, ezt a kötődést még erősebbnek érzem.- Milyen igényei lehetnek az itt élők­nek a várossal szemben?- Otthon érezzék magukat sajátjuk­nak tekintséka várost Akömyezet kelle­mes, minden szolgáltatás elérhető kö­zelségben legyen és sokszínű formát mutasson. Kielégítő közlekedése legyen a városnak- Ezek Pakson megvannak?- Paks ma város. Amikor várossá nyilvánították 1978-ban, semmiképp nem volt még az, de azóta hatalmas fej­lődésen ment keresztül. A korábbi tanácsi vezetés az erőmű támogatásával sokat tett a várossá válás érdekében, eztnekünkfolytatni kell. Van még javítanivaló némely helyen az úthá­lózaton, a világításon, ismeretes még ma is a csapadék elvezetésének gondja.- Az egyház szerepét milyennek kép­zeli el ön az elkövetkező években?- Mondjuk így: az egyház szerepe az oktatásban. Én úgy gondolom, hogy szükséges mértékben meg kell adni a le­hetőségeket ahhoz, ha tudnak és kíván­nak akkor az egyházak indíthassanak iskolát De nem vagyok biztos abban, hogy a mai emberek mindannyian elfo­gadják feltétel nélkül az egyházi iskola létét Nézze, a mi korosztályunk egész egy­szerűen elszokott az egyházi iskola lété­től is. Úgy is fogalmazhatnék hogy a mai emberek számára az egyházi iskola új fogalom. Az újtól az ember meg mindig egy pi­cit idegenkedik. Ma - én úgy érzem - ke­vés esély van nagyobb létszámú egyházi iskolák indítására. Más szemmel nézve, ez úgy is megfogalmazható, hogy a vá­rosban elég sok pedagógus van és az egyházi iskolák ezektől a pedagógusok­tól vennék el esetleg a kenyeret Tehát egyházi iskolák nyitása jelentősebb munkanélküliséget okozhatna pedagó­guskörben. Ezt az egész egyházi iskolakérdést kétféleképpen élem át Az egyik a józan gondolkodásra alapul, de ha azt nézem, hogy ennek következtében a feleségem munkanélkülivé válhat..-Ön a városépítő bizottság elnöke is. Mi a feladata ennek a bizottságnak?- Tág feladatot ölel fel a bizottság munkája. Idetartozik a város arculatá­nak építészeti meghatározása. De ide­tartozik minden, ami a város fejlesztésé­vel kapcsolatos: útépítés, csatornázás. Elsőként például itt merül fel, hogy épít­­sünk-e a városban buszmegállót vagy könyvárusító pavilont. A felújítások között rangsorolhatunk, melyik iskolában mit és miképp kell ki­alakítani, hogy az oktatás feltételei min­den kívánalomnak megfeleljenek. Igazán építészeti nagyságú felada­tunk nem volt, hacsak a strand befejezé­sét nem említem, de ott már sok minden adott volt - kivéve a pénz, amit végül si­került elkülöníteni és a strandot ilyen ál­lapotba hozni. A bizottságnak, illetve tá­­gabban az önkormányzatnak építészeti feladata ebben a ciklusban (amiből csak két év van hátra) az új IV. Sz. Általános Is­kola építése lehet Egész egyszerűen itt Pakson nem lá­tom azokat a feladatokat, amelyekben egy építész ki tudná „tombolni” magát - pénz hiányéban.- Voltak itt régi egyesületek Azoknak a tapasztalatait hasznosították-e a bi­zottsági munka során?- Ezek elmulasztása hibánk voll; be is vallom. Ezen változtatni szeretnénk, s szí­vesen venném, ha közös munkakapcsolat tudna kialakulni a jövőben közöttünk- Minden képviselőnek felteszem ezt a kérdést: szükség van-e új általános is­­kolára Pakson? Sok mindenre már vá­laszt adott, de mit mondana erre még?- Kicsitsajátos helyzetben vagyok: a ba­rakkiskola abban a választókörzetben van, ahol engem megválasztotiakképvise­­lőnek Az idejáró gyermekek szülei felke­restek engem, hogy támogassam az isko­­laépítési-programot Mert ha életveszé­lyessé válik az épület ezek a gyerekek (vagyis az ő gyermekeik) fogják azt első­sorban megsínyleni. Úgy hallottam, hogy a IV. Sz. Általános Iskolában igazán jó pe­dagóguscsapat állt össze, úgy érzem, vé­tek Jenne őket szélnek ereszteni. Én emiatt is támogatom az új iskola építését Azok az emberek, akik engem a képviselői székbe juttattak - ezt várják tőlem, mást nem is tehetnék! De saját meggyőződésem is az, hogy szükség van új iskolára - sajnos, az anyagi fede­zetét nem nagyon látom biztosítva - te­hát ma még nem tudom, hogy ez az épít­kezés elkezdődik-e a közeljövőben, a mi mandátumunk lejárta előtt, de hogy erre az időre nem fog befejeződni - az biztos.- Milyen tervei vannak az önkor­mányzatnak a város főutcájától a Duna felé eső területekkel?- Itt évtizedekig építési tilalom volt, te­hát ez a terület fejlődni sem tudott Ezt a tilalmat nemrég oldották fel. Ez is örök­ségünk- Paks miképp szerezhetné vissza a „Duna-partját”?- Ez a Duna-part nem a közelmúlt­ban veszett el. Én ugyan nem láttam Paksot akkor, amikor még nem volt itt a vasút csak fényképeken. Mindenkép­pen megdöbbentő számomra, hogy itt van egy város a Duna mellett és a parijá­ra nem lehet kimenni. Én szegedi szüle­tésű vagyok, a Tisza partján nőttem fel, mindez ott elképzelhetetlen. A Táncsics Mihály utcai keresztező­désen múlik, hogy valaha a Duna-partot vissza tudjuk szerezni! A reális esély megvan rá.- De akkor is csak kijutottunk de mi van ott!- Hát ez nehéz ügy. A vasút az, ami az egészet tönkretette, amit azért építettek, hogy az erőműbe a szállítást megoldják. Ma is van szállítás, hogy mást ne mond­jak az üzemanyag az vasúton érkezik Nekem az a véleményem, hogy nem kellett volna sajnálni a pénzt és a vasutat Szekszárd felől kellett volna behozni. Úgy tűnik ez nem fért bele az akkori pénzügyi keretbe, helyette tönkretették a paksi Duna-partot Mindenesetre áttörő megoldást nem látok úgy érzem, itt kellene valahol a kol­lektív bölcsességnek összejönnie.- Ón valaha párttag volt?- Nem, és annak ellenére, hogy az SZDSZ jelöltjeként jutottam be a képvi­selő-testületbe, az SZDSZ-nek sem va­gyok tagja. Hozzáteszem, hogy ők ezt nem is kívánták tőlem, elfogadnak en­gem úgy, ahogy vagyok. Ha egyeztetést tartanak az SZDSZ-es képviselők arra természetesen engem is meghívnak véleményemet meghall­gatják s ha olyan - akkor elfogadják Végülis tagja vagyok az SZDSZ-F1- DESZ képviselő-csoportnak annak elle­nére, hogy nem vagyok tagja a pártnak és magával a helyi SZDSZ-szervezettel sem tartom a szoros kapcsolatot- Ha két év múlva ugyanez a párt fel­kémé, hogy továbbra is vállalja a képvi­selőséget mit mondana? Esetleg már most is tudja?- A kérdés érdekes, de hozzá kell ten­ni (nyilván ön is tudja), hogy nemrég ma­gasabb beosztásba kerültem az erőmű­nél, tehát ez azzal is jár, hogy többet vár­nak el tőlem a munkahelyemen. Attól, hogy én képviselő vagyok a ke­nyéradó gazdám az erőmű. Nekem ab­ból kell megélni, tehát én ma úgy látom: nem valószínű, hogy a testületben még egy ciklust vállalni tudnék- Köszönöm a beszélgetést FEKETE

Next

/
Thumbnails
Contents