Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-13 / 1. szám
1993. január 13. 5 PAKSI HÍRNÖK r—------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Polgármesterek válaszolnak Ápolandó sajtóhagyományokat folytatva, az év végéhez közeledve szerkesztőségünk körkérdést int'zett a városkörnyék polgármestereihez: © Mi a véleménye a ’92-es esztendőről? © Ha volt ilyen, mi okozta önnek a település vezetése közben a legnagyobb gondot és a legnagyobb személyes eredményt ebben az évben? ® ’91-ben megfogalmazott szándékai, tervei közül melyik teljesült és melyik nem az idén? © Milyen elképzelésekkel kezdi az új évet? BALOGH LÁSZLÓ (PÁLFA) © A „lehetőségek és az ellehetetlenülések” éve volt egyaránt. Az előbbi megállapítás esetén egy viszonylag szűkebb réteg próbált rugalmasan alkalmazkodni azokhoz a körülményekhez, amelyek ma anyagi és egzisztenciális lehetőségeket biztosítottak számunkra. Ilyenek voltak a termelő és szolgáltató vállalkozások, illetve a különböző tőkebefektetések. Az ellehetetlenülés sajnálatosan sok-sok embert (családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat, pályakezdőket, munkavállalókat stb.) érintett Nehezen viseli a lakosság ma azokat a terheket amelyeket „ár”-ként kell megfizetni egy esetleges jövőbeni jobb lét érdekében. © A legnagyobb gondot az okozta, hogy látva az előbb említett nehéz helyzetet a település egészén tapasztalható volumenében és reálértékében csökkenő jövedelmeket - az igényeket figyelembe véve - az önkormányzat szociálpolitikája csak minimálisan tudta kielégíteni azokat. Nincs olyan módszer, amely a szükséges anyagi erőforrások 10%-át igazságosan tudná elosztani, így alapvetően sok elégedetlen emberrel kellett érzelmileg azonosulni. Eredményként csak azt tudom említeni, hogy túljutottunk a ’92-es esztendőn. © Az önkormányzat testületének cikluson belüli elképzelései között jelentős súlyt tesz ki a biztonságos és színvonalas működés mellett a település elmaradott infrastruktúrájának a kiépítése. Ilyen többek között az oktatás tárgyi feltételeinek a javítása, a községi úthálózat kiépítése és a hírközelés korszerűsítése, hogy csak a legfontosabbakat soroljam. Sok területen tudtunk olyan munkát végezni, amely mindenekelőtt a lakosság igényeit elégítette ki. Sajnos elmaradt az alsótagozatos iskola fűtésének a korszerűsítése az egyház megállapodási szándékának a hiánya miatt. Nem volt konkrét előrelépés a távközelés korszerűsítésének területén sem. A törvényhozási munka csak néhány hete tette lehetővé, hogy érdemi munka indulhasson. © Azt a keretet amink van, illetve amink lesz, „jó gazda gondosságával” a település egészének a szolgálatába állítani. Terveink között szerepel:- az úthálózat teljes kiépítése (12 000 m2) a településen,- visszaadott és kártalanított egyházi ingatlanok kiváltása (szolgálati lakások, napközi otthon),- és nem utolsósorban a település esztétikai képének további formálása. S végezetül továbbra is „küldetésnek” tekintjük Illyés Gyula szellemi örökségének az ápolását Amikor majd 1993. április 15- én, halálának 10. évfordulóján Felsőrácegresen koszorút helyezünk el a szülőháza helyén álló kopjafánál, tudnunk, illetve tudnia kell mindenkinek, hogy Illyés Gyula élete, mindenekelőtt munkássága irányt mutat és segít eligazodni a különböző viszonyok között, melyek meghatározzák az emberek mindennapi életét, köztük a miénket is. HAHN JÁNOS (PUSZTAHENCSE) Körkérdésükre az alábbiakban válaszolok: Az 1992. évben befejeztük községünkben az orvosi rendelő és lakás építését. A betervezett út és járdaépítést is sikerült megvalósítani. Költségvetésünket nagyon súlyosan érintette a pedagógusok 13. havi fizetésének finanszírozása. Ez sajnos nagyon befolyásolhatja az 1993-ra tervbe vett tornaterem építését PATAI ISTVÁN (DUNASZENTGYÖRGY) Dunaszentgyörgyön 1992. évben elért eredményekről rövid összefoglalót nem nagyon lehet írni, véleményt alkotni ugyanilyen nehéz. Néhány gondolatot mégis meg kell említeni. A hivatalba lépésem első hónapjaiban nagy energiát fektettem abba, hogy a településen legyen telefon, kábeltelevízió és - amennyiben erre lehetőség nyílik - szennyvízcsatorna, természetesen mindenekelőtt az egészséges ivóvíz biztosítása a lakosság részére. Ez utóbbit az önkormányzati törvény is kötelezően előírja a választási ciklus végéig. A telefonhálózat bővítését a PAV képviselőivel kezdeményeztük ’91. év elején a MATÁV pécsi igazgatóságán. Kértem árajánlatot a megvalósításra, 400 állomásos alközpont létesítésével. A legnagyobb sajnálatomra egy 600 állomásos megvalósítási tervet küldtek, amely 36 millió forintos beruházást jelentett volna. Természetesen ez minden anyagi erőforrásunkat meghaladta, így ettől a tervtől el kellett állnom. Majd a DUNATEL Rt jelentkezett ajánlattal, amely egy nyugati ALKATEL-cég terveivel lényegesen olcsóbban tud - telefon, kábeltévé és igény szerint riasztó rendszert - biztosítani a lakosságnak. Ennek hatására a lakosság szándékáról tudakozódtam felmérő lapokkal. A lakossági hozzáállás természetesen a pénztárcához igazodik a legtöbb esetben. A távközlési törvény hiánya miatt a DUNATEL sem tudott előrelépni telefonfejlesztés terén, mint ahogy a MATÁV sem. Ezért egy lakossági kezdeményezésnek nagyon megörültem, amely a kábeltévé megvalósítását tűzte ki célul és ehhez kérték az önkormányzat segítségét. Képviselő-testületi döntés a költségvetésben: a közösségi kábeltelevízió létesítéséhez félmillió forintot biztosított a központi antenna megvételére, a hálózat kiépítését pedig az érdeklődő lakosságnak kellett volna összeadnia. Az én megítélésem szerint ehhez, ha az egész községben megépül a rendszer, készülékenként 12-14 ezer forint lett volna szükséges. Sajnos, az első lépéseket a lakossági kezdeményezés tette meg a kivitelező megkeresésére. Én úgy gondolom, nem a legszerencsésebb választás történt akkor, amikor a pénztárca határozta meg a technika minőségét. Az árajánlat megtétele nem volt kellően megalapozott Ennek hatására a színvonal rovására építették meg a község egy részében a kábeltévét Miután az alacsony ajánlati ár nem fedezte korrekt kivitelezéshez szükséges terveket ez nem készült el. A hivatal még vonalas rajzot sem kapott a kábel nyomvonaláról, a támogatásra szánt összeget nem adta meg a kábeltévés társaságnak. Az önkormányzat ezzel sokat veszített, mert elveszítette annak lehetőségét hogy a lakosság tájékoztatására létrehozza a falutévé adását A tévések pedig a kábel sok alkalommal történt elszakítása, megrongálása miatt sokat bosszankodhatnak, mert nem zavartalan a tévézés. Mint ismeretes, még a távközlési törvény megjelenése előtt a MATÁV regionális fejlesztés címén a községünkben a lakosság 40000 Ft-os hozzájárulásával egy 4Ö0 állomásos alközpont biztosításával, 203 telefonvonal kiépítésével a lakossági igényeket 1993. évben kielégíti. Erre az önkormányzat a MATÁV-val a megállapodást már megkötötte. Természetesen a községben az élet más területén sem állt (Folytatás a 6 oHalon,)
