Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-01-13 / 1. szám

1993. január 13. 5 PAKSI HÍRNÖK r—------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Polgármesterek válaszolnak Ápolandó sajtóhagyományokat folytatva, az év végéhez kö­zeledve szerkesztőségünk körkérdést int'zett a városkörnyék polgármestereihez: © Mi a véleménye a ’92-es esztendőről? © Ha volt ilyen, mi okozta önnek a település vezetése közben a legnagyobb gondot és a legnagyobb személyes ered­ményt ebben az évben? ® ’91-ben megfogalmazott szándékai, tervei közül melyik tel­jesült és melyik nem az idén? © Milyen elképzelésekkel kezdi az új évet? BALOGH LÁSZLÓ (PÁLFA) © A „lehetőségek és az ellehe­tetlenülések” éve volt egyaránt. Az előbbi megállapítás esetén egy viszonylag szűkebb réteg próbált rugalmasan alkalmaz­kodni azokhoz a körülmények­hez, amelyek ma anyagi és eg­zisztenciális lehetőségeket bizto­sítottak számunkra. Ilyenek voltak a termelő és szolgáltató vállalkozások, illetve a különböző tőkebefektetések. Az ellehetetlenülés sajnálato­san sok-sok embert (családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat, pálya­kezdőket, munkavállalókat stb.) érintett Nehezen viseli a lakosság ma azokat a terheket amelyeket „ár”-ként kell megfizetni egy esetleges jövőbeni jobb lét érde­kében. © A legnagyobb gondot az okozta, hogy látva az előbb emlí­tett nehéz helyzetet a település egészén tapasztalható volume­nében és reálértékében csökke­nő jövedelmeket - az igényeket figyelembe véve - az önkor­mányzat szociálpolitikája csak minimálisan tudta kielégíteni azokat. Nincs olyan módszer, amely a szükséges anyagi erőforrások 10%-át igazságosan tudná elosz­tani, így alapvetően sok elége­detlen emberrel kellett érzelmi­leg azonosulni. Eredményként csak azt tu­dom említeni, hogy túljutottunk a ’92-es esztendőn. © Az önkormányzat testületé­nek cikluson belüli elképzelései között jelentős súlyt tesz ki a biz­tonságos és színvonalas működés mellett a település elmaradott inf­rastruktúrájának a kiépítése. Ilyen többek között az oktatás tárgyi feltételeinek a javítása, a községi úthálózat kiépítése és a hírközelés korszerűsítése, hogy csak a legfontosabbakat sorol­jam. Sok területen tudtunk olyan munkát végezni, amely minde­nekelőtt a lakosság igényeit elé­gítette ki. Sajnos elmaradt az alsótago­zatos iskola fűtésének a korsze­rűsítése az egyház megállapodá­si szándékának a hiánya miatt. Nem volt konkrét előrelépés a távközelés korszerűsítésének te­rületén sem. A törvényhozási munka csak néhány hete tette le­hetővé, hogy érdemi munka in­dulhasson. © Azt a keretet amink van, il­letve amink lesz, „jó gazda gon­dosságával” a település egészé­nek a szolgálatába állítani. Terveink között szerepel:- az úthálózat teljes kiépítése (12 000 m2) a településen,- visszaadott és kártalanított egyházi ingatlanok kiváltása (szolgálati lakások, napközi ott­hon),- és nem utolsósorban a tele­pülés esztétikai képének további formálása. S végezetül továbbra is „külde­tésnek” tekintjük Illyés Gyula szel­lemi örökségének az ápolását Amikor majd 1993. április 15- én, halálának 10. évfordulóján Felsőrácegresen koszorút helye­zünk el a szülőháza helyén álló kopjafánál, tudnunk, illetve tud­nia kell mindenkinek, hogy Illyés Gyula élete, mindenekelőtt mun­kássága irányt mutat és segít el­igazodni a különböző viszonyok között, melyek meghatározzák az emberek mindennapi életét, köztük a miénket is. HAHN JÁNOS (PUSZTAHENCSE) Körkérdésükre az alábbiak­ban válaszolok: Az 1992. évben befejeztük községünkben az orvosi rendelő és lakás építését. A betervezett út és járdaépítést is sikerült meg­valósítani. Költségvetésünket nagyon sú­lyosan érintette a pedagógusok 13. havi fizetésének finanszírozá­sa. Ez sajnos nagyon befolyásol­hatja az 1993-ra tervbe vett tor­naterem építését PATAI ISTVÁN (DUNASZENTGYÖRGY) Dunaszentgyörgyön 1992. év­ben elért eredményekről rövid összefoglalót nem nagyon lehet írni, véleményt alkotni ugyan­ilyen nehéz. Néhány gondolatot mégis meg kell említeni. A hivatalba lépésem első hó­napjaiban nagy energiát fektet­tem abba, hogy a településen le­gyen telefon, kábeltelevízió és - amennyiben erre lehetőség nyílik - szennyvízcsatorna, természete­sen mindenekelőtt az egészséges ivóvíz biztosítása a lakosság ré­szére. Ez utóbbit az önkormány­zati törvény is kötelezően előírja a választási ciklus végéig. A telefonhálózat bővítését a PAV képviselőivel kezdemé­nyeztük ’91. év elején a MATÁV pécsi igazgatóságán. Kértem árajánlatot a megvalósításra, 400 állomásos alközpont létesí­tésével. A legnagyobb sajnála­tomra egy 600 állomásos meg­valósítási tervet küldtek, amely 36 millió forintos beruházást je­lentett volna. Természetesen ez minden anyagi erőforrásunkat meghaladta, így ettől a tervtől el kellett állnom. Majd a DUNATEL Rt jelent­kezett ajánlattal, amely egy nyu­gati ALKATEL-cég terveivel lé­nyegesen olcsóbban tud - tele­fon, kábeltévé és igény szerint riasztó rendszert - biztosítani a lakosságnak. Ennek hatására a lakosság szándékáról tudakozódtam fel­mérő lapokkal. A lakossági hoz­záállás természetesen a pénztár­cához igazodik a legtöbb eset­ben. A távközlési törvény hiánya miatt a DUNATEL sem tudott előrelépni telefonfejlesztés te­rén, mint ahogy a MATÁV sem. Ezért egy lakossági kezdemé­nyezésnek nagyon megörültem, amely a kábeltévé megvalósítá­sát tűzte ki célul és ehhez kérték az önkormányzat segítségét. Képviselő-testületi döntés a költségvetésben: a közösségi ká­beltelevízió létesítéséhez félmillió forintot biztosított a központi an­tenna megvételére, a hálózat ki­építését pedig az érdeklődő lakos­ságnak kellett volna összeadnia. Az én megítélésem szerint eh­hez, ha az egész községben meg­épül a rendszer, készülékenként 12-14 ezer forint lett volna szük­séges. Sajnos, az első lépéseket a lakossági kezdeményezés tette meg a kivitelező megkeresésére. Én úgy gondolom, nem a legsze­rencsésebb választás történt ak­kor, amikor a pénztárca határoz­ta meg a technika minőségét. Az árajánlat megtétele nem volt kel­lően megalapozott Ennek hatá­sára a színvonal rovására építet­ték meg a község egy részében a kábeltévét Miután az alacsony ajánlati ár nem fedezte korrekt kivitelezéshez szükséges terve­ket ez nem készült el. A hivatal még vonalas rajzot sem kapott a kábel nyomvonaláról, a támoga­tásra szánt összeget nem adta meg a kábeltévés társaságnak. Az önkormányzat ezzel sokat ve­szített, mert elveszítette annak le­hetőségét hogy a lakosság tájé­koztatására létrehozza a faluté­vé adását A tévések pedig a ká­bel sok alkalommal történt elsza­­kítása, megrongálása miatt so­kat bosszankodhatnak, mert nem zavartalan a tévézés. Mint ismeretes, még a távköz­lési törvény megjelenése előtt a MATÁV regionális fejlesztés cí­mén a községünkben a lakosság 40000 Ft-os hozzájárulásával egy 4Ö0 állomásos alközpont biztosításával, 203 telefonvonal kiépítésével a lakossági igénye­ket 1993. évben kielégíti. Erre az önkormányzat a MATÁV-val a megállapodást már megkötötte. Természetesen a községben az élet más területén sem állt (Folytatás a 6 oHalon,)

Next

/
Thumbnails
Contents