Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-07-28 / 15. szám

1993. július 28.

9

PAKSI HÍRNÖK

tői visszafoglalt terület birtokviszonyainak rendezésére. Ennek alapján kapták vissza Paksot és környékét a Daróczy és Jármy örökösök.

350. - 1804. AUGUSZTUS 11.

Az Osztrák Császárság megalakulásának időpontja.

A pátens kimondta: „Az új birodalom több, egymástól független országból áll, Magyarország alkotmánya, törvényei és jogai érvényben maradnak. ” A legsiralmasabb viszonyok közt, vesztett csaták és kudarcba fulladt diplomáciai lépések után, született meg Európa legfurcsább államhatalma, mivel sem földrajzi, sem néprajzi, sem történelmi, sem pedig érzelmi egysége nem volt

351. - 1301. AUGUSZTUS 12.

Venczel (László) király ekkor adományozta Rátóti István fia Kakas mesternek a Tisza menti Várkonyt

352. - 1399. AUGUSZTUS 13.

A faddi keresztesek Demeter testvér

révén tiltakoznak, hogy Marczai Miklós erdélyi vajda faddi birtokukat elvette.

353. - 1919. AUGUSZTUS 13.

Ekkor végezték ki Pakson, a községháza udvarán, este 7 órakor, kötél által Wiedemann Antal 45 éves építőmestert és Mihálik Gézáné (Bertalan Margit) 35 éves tanárnőt, a két csendőr kivégzésének megtorlásaként

354. - 1709. AUGUSZTUS 14.

E napon írta helytörténeti jelentőségű levelét végső elkeseredésében Pallovics Ferenc simontomyai commissarius, Bottyán Jánosnak.

„Nagyságod ne bízzék élésben, hanem ha által akarna gyünni, legalább 10 napi élést hozzon magával. Sokan szorultak ide, mind bagázsia, gyülevész népség, dmgonyosok regementjei, olyanok akik minden nap csak esznek Közel 3000-en vagyunk már. A hídvégi malomtól is elszorított az ellenség.”

355. - 1038. AUGUSZTUS 15.

E szomorú nap L Szent István király halálát jelzi.

356. - AUGUSZTUS 15.

Nagyboldogasszony-napja. Ha

derült az idő, jó szőlő- és gyümölcstermés ígérkezik A Nagyboídogasszony és kisasszony nap (szeptember 8.) közötti 25 nap varázserejű időszak Ekkor szedik a gyógyfüveket csépelik a magnak való búzát, gyűjtik az ültetni való tojást várják a gyermekáldást.

357. - 1307. AUGUSZTUS 15.

Csák Mátét mint nádort említi egy

oklevél.

358. - AUGUSZTUS 16.

Rókus napja. Aridegentartottszarvasmarhák tenyésztőinek védőszentje, kit a paksiak különösen tiszteltek 1781-ben szép kis kápolna épült emlékére a Rókus utcában, mely a bojári Vigyázó és Csuzy család temetkezési helye. Szobra a Szentháromság-emlékmű egyik mellékalakja.

359. - 1886. AUGUSZTUS 17.

E napon határozták el az 1887 tavaszán felállítandó Méhészeti Részvénytársulat alapítását 100 részvényessel. Vagyonuk 100 db erős anyakas és 200 forint készpénz. Minden ezután belépő tag jól megvizsgált és elfogadott anya-kast volt köteles átadni, valamint a méhes építéséhez, kaptárak készítéséhez és egyéb kiadásokhoz 2 forinttal kellett hozzájárulni. Mindezt 10 forinttal meg is lehetett váltani.

360. - 1896. AUGUSZTUS 18.

E napon helyeztek el millenniumi

emléktáblát országunk legmagasabb

csúcsán, a Gerlachfalvi-hegyen, Eggenhoffer Teréz költségén. Vele együtt, a rossz idő ellenére mintegy 50-en mászták meg a hegyet, melyet kezdeményezésükre neveztek el később Ferenc József csúcsnak. Magassága az akkori mérések szerint 2655 méter volt

361. - 1529. AUGUSZTUS 19.

Ekkor fogta el Szerecsen János a Siklósról menekülő Perényi Pétert Kajdacson a Szentkoronával, majd János király udvarába kísérte, ki Perényi koronaőr-társa volt

362. - AUGUSZTUS 20.

Szent István első királyunk ünnepe. Korszakonként a politikai szempontok szerint más-más értelmezését talál-, ták ki, e minden igazi magyar által leginkább ápolt ünnepünknek A tisztelet e napon államalapító királyunkat illeti meg. Paks és vidéke számára külön megtiszteltetés, hogy itt volt egyik királyi magán-uradalma Kömlőd központtal, királyi szolgálatot tevő lakossággal és udvamokokkal. Ebből adott Mária Terézia adományföldet a Pesti Egyetemnek. Szent István szobra a Jézus Szíve templom Mária-oltárát díszíti, mellképe pedig a jobb oldali oszlopsort Róla nevezték el - elég későn, 1905-ben - főterünket Semmiképp sem voltindokolt ezt önkényesen Marx-térnek átírni, márcsak a fent említett paksi kapcsolataira való tekintettel sem. De történelmünk folyamán bebizonyosodott, ha a törzset elvágják gyökerétől, hozhat még újabb hajtásokat ám ezek előbb-utóbb elenyésznek

363. - 1730. AUGUSZTUS 21.

E napon határozták meg Paks nádori (hadi) és megyei adóját a várost „nemzetiségre”! bontva. Paks magyar mezővárosra 537 forint nádori és 275 forint megyei adót róttak ki. Paks német mezőváros 125 forint nádori és 64 forint megyei adót fizetett Az adó összege azonban nem arányos a népesség nemzetiségi összetételével, mert az’újabban betelepedett németség adókedvezményeket élvezett Ez a bizonyítéka, hogy a korábban magyarok lakta város elnémetesedett, mert a magyarok az Újváros és Hidegvölgy kivételével elhagyták Paksot A központba települt református magyarok pedig csak a 18-ik század végén foglalták el a belvárost

364. - 1825. AUGUSZTUS 22.

Az országgyűlési követi utasítást kidolgozó megyei, 12 tagú bizottságnak öt paksi és környéki tagja volt: báró Rudnyánszky József (Paks), Csapó Dániel (Hencse), Gindly Antal (Tengelic) táblabírák, Forster Benedek alügyész (Györköny) és Cseh Ignác (Paks) megyei főjegyző. Paksi volt az egyik megyei országgyűlési követ is Nedecky Ferenc személyében.

365. - 1871. AUGUSZTUS 23.

E napon megnyílt a Pesti Magyar Színház. Vörösmarty Mihály erre az alkalomra írt „Árpád ébredése” című drámáját mutatták be nagy sikerrel.

366. - 1871. AUGUSZTUS 23.

E napon lett Paks a dunaföldvári

járás székhelye hivatalosan, az előző napi megyegyűlés határozata alapján. A földváriak nem kértek alszolgabírói hivatalt azzal az indoklással, Paks elég közel van Földvárhoz.

367. - 1304. AUGUSZTUS 24.

Károly Róbert király és III. Habsburg Rudolf Velence elleni szövetségkötésénél jelen volt Rátóti II. Lorand is, az ország akkori nádora.

368. - 1948. AUGUSZTUS 24.

E napon, délután fél három órakor másodszor szerepelt a Paksi Ének- és ZeneegyesUlet vegyeskara a Magyar Rádióban, önálló 40 perc műsorban, 8 számot adtak elő.

369. - 1541. AUGUSZTUS 25.

Ekkor vonult át Pakson harmadszor Szulejmán szultán. „Célom az, hogy 15 évvel a mohácsi győzelem után, Budát, a hitetlen Ferdinándus fővárosát, az izlám egyik bázisává tegyem és birtokomba vegyem Magyarországot A Budán tartózkodó János király fiát megajándékoztam Erdély bánságával, Magyarországot pedig az oszmán birodalomhoz csatoltam. ” E naplójából idézett döntésével megpecsételte Paks és vidékének sorsát is. A szultán a hódoltság részeként a szekszárdi szandzsákhoz csatolta a tőle délre eső falvakkal Paksot Bölcske és Madocsa viszonta budai szandzsákhoz került Paks vidékének ez a kettészakadása mindvégig megmaradta hódoltság megszűnéséig.

370. - 1382. AUGUSZTUS 26.

Ekkor került Magyarországról Lengyelországba a czestochovai madonna, miután Nagy Lajos király megbízta az opolai herceget egy ottani páloskolostor megalapításával. Letelepítettek^ magyar pálos szerzetesta Jansa Gorá ra (Világos-hegyre). A paksi atomerőműben dolgozó lengyel vendégmunkások, e kegykép egy igen értékes másolatát ajándékozták a paksi r. k. egyházközségnek hálából, hogy lehetőségük volt vasárnaponként lengyel misét hallgatniok. A kép a Jézus Szíve templom egyik igen értékes kegytárgya.

371. - 1892. AUGUSZTUS 27.

E naptól a dunai átkelés forgalmának közvetítése a dunaföldvári felső révtől a paksi alsó révig (Biskói rév), a paksi felső, Zádori-rév kizárólagos joga lett.

372. - 1893. AUGUSZTUS 27.

Ekkor nevezte ki a miniszter a paksi polgári fiúiskola első igazgatójává Kászonyi Mihályt aki már 10 év óta a paksi r. k általános iskolában tanított ő adta ki az első iskolai értesítőt1894- ben, mely ezután minden évben megjelent és egyik legmegbízhatóbb helytörténeti dokumentumunk. Valamennyit őrzi bekötve a helytörténeti csoportunk Kászonyi jelentős irodalmi munkásságot is kifejtett, tanügyi, társadalmi és kritikai cikkei a Keszthely, a Sopron, a Dunántúli Ellenzék és a Polgári Iskolai Közlöny című lapokban jelentek meg. Kiadott „Válogatott költői olvasmányok” címen iskolai kézikönyvet is.

373. - 1901. AUGUSZTUS 28.

Az e napon működést nyert „Paksi Hírlap” Budapesten készült és semmi paksi vonatkozású anyagot nem közölt A lap szerkesztője Raksay Sándor volt

374. - 1521. AUGUSZTUS 29.

E napon esett el Nándorfehérvár,

eddig őrizte Hunyadi János emléke az Alföld kapuját

375. - 1526. AUGUSZTUS 29.

Ekkor szakadt ránk a nagy égindulásföldindulás. L Szulejmán szultán összetörte azt az utolsó hadseregünket melyet még Mohácsnál ki tudtunk állítani.

376. - Listi László így ír Mohácsról:

„A’ Péchi Püspöknek, a’Moré Philepnek, feje messze testétől,

A győri Pap úrnak, Paxi Balázsnak, el-vált teste leikétől,

A’kikaz Égben, nagy fényességben fogadtattak Istentől.

(...)

A fő rendekből, s úri nemzetekből, a’ kik ott maradának,

A ’ Paxi Jánossal, s István fia Jánossal mind meghatónak.”

377. - A mohácsi csatában három ferences szerzetes is halálát lelte Tömöri Pál kalocsai érsek, fővezér, Kövesdi Orbán és Paksy György. Mohácsnál tehát három Paksy családtag halt meg, Balázs győri püspök, III. János főispán és György, ferences atya.

378. - 1541. AUGUSZTUS 29.

Augusztus 29-ike vészesen kísértette a magyarokat E nap Nándorfehérvár és Mohács után harmadszor hozott súlyos gyászt hazánkra. A török - álnok módon csellel - ekkor tudta csak elfoglalni országunk szívét és fővárosát Budát Ezzel a haza eddigi egységes teste három részre hullott, melyben Paks végleg a hódoltság része lett másfél évszázadig.

379. - 1327. AUGUSZTUS 30.

E napon az Ákos nemzetségbeliek tiltották Rátóti II. Lorand nádor fiait a gazdag Ilsva helység megvételétől. De a nádor testvérének, Rátóti Dezsőnek utódai a 14-ik században mégis birtokába jutottak, s ők építették föl várát is. A városnak 1271-ben bányászati és vásártartási kiváltsága volt, mit a tulajdonosai a Rátóti Ilsvaiak kihalásukig bírtak.

380. - 1529. AUGUSZTUS 31.

I. Szulejmán török szultán naplójából idézek, ki másodszor vonult át Pakson, magával vive a Szentkoronát:

„Mohácsnál, ahol az igazhívők serege a bálványimádók csapatával harcolt, János Király a fejedelmek menedékhelyéül s a győzelem lakhelyéül szolgáló magas udvaromba jött, a szultáni trónom zsámolyát megcsókolván, padisahi kegyelemben részesítettem, neki adtam Magyarország királyságát és innen az 6 vezetésével mentünk Pakson át Budára.”

381. - 1942. AUGUSZTUS 31.

E napon szenvedtek árvízkárt:

A Kosár utcában: Kemény János, Mittler Pál, Metzker Ferencné, Bárdos József. A Báró utcában: Niki Mátyás, Fischer Ferencné, Feil Ferenc. A Síksoron: Muszi György, Benedeczki Péter, Sztanó István, Benedeczki János, Jerkó János, Kiss Márton, Vince Lajos. Az Alsódunaparton: Dániel Gyula, Szepesi Ferenc, Fodor József. A Hattyú utcában: Müller Ferenc, Geringer Istvánná, Szarka István, Teobald Józsefné. Az Árok utcában: Gangl Andrásné. A Szent János utcában: Rúzsa Andrásné. A Villany utcában: Fatter József, Fatter Sándomé.

382. - 1946. AUGUSZTUS 31.

Németh Mihály községi iskolai igazgató javaslatára, Csámpa- és Hegyespuszták 5-8 osztálya részére Felsőcsámpán első, Cseresznyéspusztán

3-ik, Gyapán 2-ik tanerőt alkalmaztak, Pakson pedig 7-ik tanerőt állítottak be

DR. NÉMETH IMRE történész