Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-30 / 13. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1993. június 30. Emlékezzünk régiekről Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég időm. hogy elbeszéljem?- Mögöttem a tenger, előttem vár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.) JÚLIUS 269. - Szent Jakab-hava, nyárhó. Az esztendő hetedik hónapja, a rómaiaknál az ötödik volt Nevét Julius Caesar tiszteletére kapta. Nálunk az aratás ideje. A 31 napos hónapban a Nap az „Oroszlán” csillagkép jegyébe lép. A nappalok még hosszúak, de lassan, főleg délután rövidülnek. Paks legmelegebb hónapja, 50 évi átlagban 22,2 °C középhőmérséklettel. 270. - 1718. JÚLIUS L Királydaróci Daróczy István paksi örökös-birtokos, királyi postamester lett a megye első alispánja és egyik új országgyűlési követe. 271. - 1885. JÚLIUS L A híres paksi postamesteri hivatal, melyet két évszázadig a Daróczyak vezettek kiválóan, e napon került kincstári kezelésbe. Ekkor már 97 hírlapot és folyóiratot kézbesítettek, 276 példányban. 272. - 1948. JÚLIUS 1. Hosszas előkészítés után e napon indult meg a Paks és vidéke Áfész. Tagságának 75%-a földhöz juttatott, 25%-a 1-8 holdas kisparaszt volt Első vezetősége: Vadász József 5 holdas juttatott földes, elnök, kommunista. Ledneczky József 7 holdas juttatott földes, Szabó György rokkant nyugdíjas és Róth János gyári munkás mindhárman kommunisták, valamint Niki Ferenc 2 holdas és 4 hold juttatott földes kisgazdataqok Az ásványolaj-lerakat kezelése is az Afész-hez tartozott A dolgozók létszáma az induláskor: 1 ügyvezető, 1 könyvelő, 1 adminisztrátor, 1 boltvezető, 1 ásványolaj kútkezelő és 2 raktáros volt 273. - 1889. JÚLIUS 2. Ekkor létesítették a paksi Il-ik szolgabírói állást 274. - 1894. JÚLIUS 3. A Komiss-féle kúriáta község képviselő-testülete 33 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megvásárolta 14 ezer forintért polgári fiúiskola részére. Átalakítás után az állam tulajdonába bocsátják olyan kikötéssel, ha nem iskola céljára használják, visszaszáll a községre. 275. - 1945. JÚLIUS 3. A Biskói-rév jogát Paks kapta és árendásoknak adta ki. 276. - 1945. JÚLIUS 3. A községi képviselő-testület egyhangúlag támogatta Losonczi István tanárjavaslatát állami kereskedelmi iskola felállítására. Indokok: Paks könynyen megközelíthető, tiszta levegőjű, szegényebb gyermekeknek is lehetőséget ad a középiskolai tanulásra, kisebb hely lévén, a tanulók ellenőrzése könynyebb és ez a tanulmányi és erkölcsi haladásukra is előnyös. Ä megyében kereskedelmi iskola nincs, Pécs, Kecskemét Székesfehérvár és Budapest távol esnek, ezért eddig csak kollégiumi elhelyezéssel tudtak a paksiak ott tanulni. 277. - 1543. JÚLIUS 3. A szekszárdi várőrség török zsoldjegyzékébe ekkor jegyezték be: „A Duna menti települések helyzete az úton heverő dióéhoz hasonló, minden átmenő megtapossa. A távoli. Rátóti kézben lévő Csobánc nevű vár vitézei (hajdúi) is zavartalanul fosztogatják az itteni falvakat, főleg az éjszaka leple alatt Világos nappal pedig szemrebbenés nélkül elhajtják a legelőkről az állatokat Nekünk ez a legfőbb gondunk, nem pedig az adó megfizetése. A törökök nyugtatványokat adnak a lakosságtól behajtott természetbeni és a pénzbeli adókról, hogy kétszer be ne hajthassák rajtunk, de a végváriak semmi nyugtát nem adnak arról, amit elvittek” 278. - 1721. JÚLIUS 4. E napon teljes megyegyűlés székhelye volt Paks. Elrendelték a „hétszilvafás nemesek” (kisnemesek) megadóztatását Szabályozták az aratórészt az őszi gabonából heted, a tavasziból hatod rész járt A cséplők az ősziekből nyolcad, a tavasziból heted részt kaptak A rendelet megszegőit 12 forint bírsággal sújtották. A jobbágytelken élő nemesek fuvar és beszállásolási költségektől továbbra is mentesek maradtak, de az úrbéri terheket viselték 279. - JÚLIUS 5. Sarolta-napja. Ha esővel köszönt be, rossz lesz a csonthéjas gyümölcsök, a dió és a mandula termése. 280. -1701. JÚLIUS 5. „ Az e napi megyegyűlésen ismét Daróczy Istvánt erősítették meg az alispáni székben. 281. - 1841. JÚLIUS 5. V. Ferdinánd király a Paksi Cipész Céh megerősítő levelét így zárta le: „Emlékezetébe ajánljuk az érdekelt feleknek Tolna megye Paks városában élő cipészmestereinek Felségünkhöz intézett kérvényét hogy egymás közötti rend fenntartása végett az általános elvekkel összeférhető rendszabályokat adjunk és ezeket mind és egyenként jóváhagyva, a privilégiumok közé soroljuk Királyi tekintélyünkkel megerősíteni, ratifikálni és érvényesíteni méltóztassunk az említett cipészmesterek és utódaik számára. Kelt császári városunkban, az ausztriai Bécsben, királyságunk hetedik évében. Ferdinánd” 282. - 1552. JÚLIUS 6. Drégely várának ostroma fűződik e naphoz. Erről Paksy (IV.) János tett jelentést Honorius Khunigsberg győri főkapitánynak: „E nap az ellenség Drégely vára ellen nagy támadást és rohamot intézett, de tüzérségi előkészítés nélkül próbálta bevenni, amit védői Szondival az élen visszavertek Ám 9- én a vár mégis elesett, a csatában Szondi súlyos sebet kapott Rusztem bég, hogy szenvedését megrövidítse lefejeztette, fejét pedig Ali pasához küldte.” 283. - 1722. JÚLIUS 7. E napon a magyar országgyűlés is megszavazta III. Károly király kezdeményezésére a Pragmatika Sanctio-t, a nőági örökösödést Ezóta szorosabb a magyarok kapcsolata az uralkodóházzal, mely Mária Terézia alatt csúcsosodott ki. 284. - 1883. JÚLIUS 8. Ekkor alakult meg a Paksi Halász és Molnár Ipartársulat 285. - 1561. JÚLIUS 9. Paksy Lajos és fia, a Bölcskéről elmenekült földesurak, ekkor újabb birtokokat kaptak a hódoltság alatti Tolna megyében. Az adományleveleket sikeresen megőrizték, ezekkel igazolták az örökösök Pakshoz és vidékéhez való jussukat 286. - 1561. JÚLIUS 10. A Rátótiak Árpád-kori, még tulajdonukban lévő birtokai: Pozsega megyében Kelmek vára és tartozékai (1270-ből), Guergen (1261-ből), Újudvar (1265-ből), Csérnél (1263-ból), Sirnonicha (1265-ből), Stopnicha (1265-ből), Boyna (1266- ból), Vodychan (1266-ból), Oravicza (1278-ból), Pechne (1280-ból), Csop (1281-ből), Struthe (1281-ből), Golgona (1282-ből) és Pethna (1282-ből). Somogy megyében Lapa (Lápa 1283- ból). Veszprém megyében Nagyrátót (Gyulafirátót 1283-ból). Szabolcs megyében Halász (1283-ból). Zemplén megyében Knezdet (1283-ból). 287. - 1906. JÚLIUS 10. Gyönkön, az evangélikus egyházmegyei gyűlés, Heiszer Henrik paksi tanítót választotta a Sióvidéki Tanítókör elnökévé. 288. - 1915. JÚLIUS 11. Zágrábból érkezett távirat közölte: e napon este nyolc óra körül 31 orosz hadifogoly érkezik Paksra. 289. - 1260. JÚLIUS 12. Ekkor ajánlott békét IV. Béla király, Rátóti I. Loránd nádor közvetítésével IL Ottokár cseh királynak 290. - 1858. JÚLIUS 12. E napon folyamodott 12 paksi zsidó kereskedő a soproni kerület főnökéhez: „Vonják vissza a főszolgabíró határozatát hogy árujukat csak a paksi piacon kínálhatják eladásra. Más helységekben mindenütt szabadon árusíthatnak máskor is” 291. - 1902. JÚLIUS 12. Megszűnt Faluhely és Kis Paks faluk önálló jellege. 292. - JÚLIUS 13. Margit napja. Pakson a rendszeres strandolás kezdete 293. - 1849. JÚLIUS 13. E napon a segesvári csatában esett el (másokszerinttűnt el) Petőfi Sándor. Bem tábornok is csak csodával határos módon menekült ki az útszéli hínárból. A centenárium alkalmával a paksi fiatalok emléktáblát készíttettek az alábbi szöveggel: „Az 1848-as szabadságharcosok és Petőfi emlékére állították a Minsz paksi szervezetei.” A márványtáblát a leendő múzeum kertjében helyeztük el. 294. - 1261. JÚLIUS 14. II. Ottokár cseh király e napon írta alá az V. István ifjú királlyal kitört háborúskodását lezáró békét Ottokár visszaadta a felvidéki városokat Rátóti Lorand birtokait is. 295. - 1892. JÚLIUS 14. E napon halt meg Kurz József kocsmáros, a paksi evangélikus egyház felügyelője Helyébe Petrich Ferencet, a népszerű volt ’48-as honvéd századost választották meg. 296. - JÚLIUS 15. Legderültebb napunk, 11 órás napsugárzással. 297. - 1823. JÚLIUS 15. Paks második országos kirakodó- és állatvásárának napja. 298. - 1848. JÚLIUS 16. A paksi közbirtokos Madarász József és fivére Madarász László szervezésében, majd vezetésével megalakulta nemzeti radikálisokat és a márciusi ifjúságot tömörítő „Egyenlőségi Társulat” pestem 299. - 1895. JÚLIUS 17. E napon Pakson tartották az evangélikus egyházmegye közgyűlését Megállapították, hogy a paksi evangélikus iskolában különösen nagy a hiányzás. Ennek fő okát abban látták, hogy a gazdasági élet nehézségei miatt, a szülők munkára fogják a tanköteles gyerekeket elsősorban az állatok legeltetésénél és a szőlőmunkáknál. A tavaszi munka beálltával megengedhetetlenül sokan hiányozlak - 300. - JÚLIUS 18. Paks legmelegebb napja, ötven évi átlagban a napi középhőmérséklet 22,6 °C. 301. - 1862. JÚLIUS 18. Ekkor írt felterjesztést a paksi Zsidó Hitközség a megye alispánjához, hogy az 1820-ban kapott „önbíráskodási jogukat’ elvették tőlük Kérik annak viszszaállítását annál is inkább, mert Paks községi bírája egyébként is túl van terhelve, ügyeik emiatt késedelmet szenvednek 302. - 1926. JÚLIUS 19. Ekkor értesítette a magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter az alispánt hogy a Pakson létesítendő új kórház építéséhez államsegély címén „600 millió” koronát kiutalta postatakarékpénztár útján. A közben kibocsájtott új pénz bevezetése után, ez az összeg 1928. január 30-án, a MagyarÁltalános Hitelbank Szekszárdi Fiókjánál 4490 pengőt tett ki, amit a Szekszárdi Takarékpénztár ki is utalta község elöljáróságának Közben az újabb rendelkezés szerint az összeget nem új kórház építésére fordíthatták csak, hanem megfelelő épület vásárlására is. Ekkor vették meg Weisz Salamon bankár Deák Ferenc utca 13. szám alatti házát Ebben azonban csak segélyhelyet tudtak felállítani, mely egy orvosi rendelőszobát két helyiséges csecsemővédő és két szobás tüdőgondozó részleget foglalt magába. Az épület egyébként ma is egészségügyi célt szolgál. 303. - 1928. JÚLIUS 19. Feil Ferenc községi I. bíró jelentéséből idézek:
