Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-06-30 / 13. szám

1993. június 30.

9

PAKSI HÍRNÖK

„A kórházra visszatartott pénz kiutalását kérjük. Erre azért van szükség, mert a kórház részére átengedett házingatlan tatarozására a község már a múlt évben nagyobb összeget kiadott, de hátra van még a kórház belső berendezése, illetve felszerelése, amit a kórházbizottság tavasszal végre akar hajtani. Az épületben az Országos Stefánia Anya- és Csecsemővédő Intézetet már el is helyeztük. A Stefánia megfelelő módon fel van szerelve, szakképzett védőnő vezeti, 1927 évi november közepétől pedig orvos ellenőrzésével folyamatosan működik.”

Egy újabb államsegély kérését mely 8000 forintot tett volna ki, a minisztérium ugyan nem utasította el kereken, de nem is engedélyezte. így a kórházzá fejlesztés nem következett be. Tarisznyás Gerő főjegyző 1928. május 26-án ad acta lezárta az ügyet: „A község ez idő szerint kórház létesítésével nem óhajt foglalkozni. Az annak kijelölt épületben lévő üresen álló szobákat, a már elhelyezett Anya- És Csecsemő-védő Intézet kibővítésére kívánjuk felhasználni. Eszerint ebben az ügyben további intézkedésre nincs szükség. ”

304. - 1891. JÚLIUS 20.

E napon lépett életbe Pakson is a vasárnapi munkaszünet

305. - 1718. JÚLIUS 21.

A pozsareváci béke napja. Milyen messze esik 1526-tól, a török inváziótól. Mennyi vér és könny töltötte be e két dátum közötti 166 évet Végre e neves napon beköszöntött a nemzedékeken át várt nagy esemény. III. Károly magyar király és III. Ahmed török szultán megbízottai békét kötöttek, minden előzőnél örvendetesebbet azaz véglegeset A paksiaknak sem kellett tovább kémlelni a királyi utat nem tűnik-e fel a rettegett török délről, vagy a kevésbé szelíd hajdú északról, hogy a figyelők időben értesítsék a lakosságot az ártérre való menekülésről. Tehát Paks és vidéke végleg megszabadult a hódoltság gyötrelmeitől.

306. - 1889. JÚLIUS 21.

Az e napi tűz Pakson 10 éven belül immár a harmadik, rengeteg kárt okozó elemi csapás volt

307. - 1443. JÚLIUS 22.

E napon indult L Ulászló király és Hunyadi János a török ellen. Magyar* először támadta meg a törököt A csata a hosszú hadjárat nevet viseli, mert végre „hónapokig” harcoltak egyfolytában. A török tudomást szerezhetett a magyarok félelmetes erejéről és bátorságáról.

308. - 1456. JÚLIUS 22.

I. Szulejmán szultánnak augusztus 29. volt a szerencsés napja, Hunyadi Jánosnak július 22. A hosszú hadjárat után 13 évvel ismét világraszóló győzelmet aratott. Mohamed szultán elbizakodva a görög főváros, Konstantinápoly elfoglalásán, Budára és Bécsre is ki akarta tűzni a félholdas lobogót Hunyadi azonban a Nándorfehérvárfölmentésére érkező seregével nagy győzelmet aratott fölötte. Annyira megfélemlítette a törököt hogy az fél évszázadon át gondolni sem merészelt Nándorfehérvár megtámadására. Sajnos Hunyadi csak pár héttel élte túl a sikert Vitézségét azonban sokáig rettegte a török és Nándorfehérvárt messze elkerülte.

309. - 1846. JÚLIUS 22.

E napon kötött ki az első, menetrend szerint közlekedő személyhajó a Pest a paksi hajóállomáson.

310. - 1551. JÚLIUS 23.

Zólyomi Klára, akinek második

férje Paksy Ferenc volt e napon végrendelkezett, a török elől Jászberénybe menekült volt paksi fernecesek ezüst egyházi és templomi kincseiről. Paksy Ferenc, mint kegyúr meghagyta feleségének, hogyha az ország veszedelme elmúlna, a kincseket adják vissza a paksi ferences templomnak és kolostornak Ha pedig a vész fokozódna és Paks török kézre kerülne, adja el, a pénzt pedig ossza szét a szegények között A végrendeletet Székelyhidán írták és Paksyné harmadik férjét Varkots Tamást bízta meg a végrehajtásával. Hogy a kincsek további sorsa miként alakult nem akadtam nyomára. Varkots korábban Eger várának a kapitánya volt amit hősiesen védett, ekkor Székelyhidán élt

31L - 1543. JÚLIUS 24.

E napon I. Szulejmán szultán ismét átvonult Pakson. Eztmegelőzőenehó 20-án bevette Pécset majd sorban a Tolna megyei várak egy részét a baranyai határ mentén.

312. - 1756. JÚLIUS 24.

Az ekkor Bonyhádon tartott megyegyűlésen elrendelték, hogy a megye területén lakó valamennyi cigány köteles a maga számára állandó lakhely-ről gondoskodni és a jobbágyi köteléket a földes-uradalmaknál felvenni. A földesurak tartoznak számukra a község közepén lakhelyet kijelölni, neveiket pedig a megyének bejelenteni.

313. - JÚLIUS 25.

Szent Jakab-napja. Megáll a szőlő növekedése és kezd édesedni. Ha Jakab-napja derűs, jó gyümölcstermés ígérkezik, de gyakoriak lesznek a zivatarok is.

314. - 1458. JÚLIUS 26.

Garai László nádor, Újlaki Miklós

erdélyi vajda, a szlavón és macsói bánok, valamint Szilágyi Mihály kormányzó, a szomszédunkban, Simontornya várában, titkos szövetségre léptek Hunyadi Mátyás király ellen. Mátyás azonban értesülvén a dologról, másnap leváltotta Garai nádort Október elején pedig lefogatta nagybátyját az ellene szervezkedő főurakkal továbbra is kapcsolatot tartó Szilágyit szeptember 9-én Budán azonban véglegesen kiegyeztek

315. - 1543. JÚLIUS 26.

A kortárs Szerémi György szerint a már negyedik alkalommal Pakson is átvonuló L Szulejmán szultán „kegyes és jóindulatú” ember volt Viszont a lakosság nem ezeket tapasztal ta az embereiről, kik elől löszhátról a tápéi erdőkbe, vagy a dunai árterekre menekült álnokságaikon okulva. A szemeket hullató gabona aratatlanul maradt nyájaik pedig őrizet nélkül szabadon bolyongtak, szabad prédául a török katonáknak. Ezek az átvonulások szinte folyamatos rettegésben tartottáka lakosságot itt a hadiúton. Nem csoda, hogy a valamikor sűrűn lakott terület fokozatosan elnéptelenedett a lakosság a török által kevésbé látogatott vidékekre menekül, bár a török ígéretekkel igyekezett helyben maradásra bírni őket ám a szabad hajdúk prédálásait nem gátolta meg.

316. - 1867. JÚLIUS 26.

E napon írta a levelét Szeniczey Ödön szolgabíró az „Állandó Bizottmányhoz” a református elemi iskola állapotáról:

„Ha a paksi református egyház elemi iskolájának rosszul elhelyezett ablakára, a terem egészségtelen, gőzkamrához hasonló levegőjére gondolok, lehetetlen nem kémem pártfogólag a Bizottmány legmélyebb támogatását Nem utolsósorban azért is, mert ezen összezsúfoltság dacára, a református hitközség gyermekei közül évente egalább 60-80, a helyszűke miatt nem részesülhet a legelemibb oktatásban, vagy pedig a tanulását kénytelen befejezni korábban, a megszabott iskolaidőnél. A padok sűrűsége miatt nincs hely, az egyébként okvetlenül szükséges tanítói katedra elhelyezésére. A tanulók összezsúfoltan egymást takarják és a fejük fölé aggatott ruháik miatt is, nem látják a fekete táblát mely sokaknak oldalt esik és a terem egyik zugában áll. Mély fájdalom, hogy Pakson még ilyen iskolák létezhetnek 1862. május 19-én már a Helytartó Tanács is tett észrevételt a főispánnak a paksi r. k. elemi iskola zsúfoltságáról, rossz levegőjéről és a kielégítő oktatás emiatti hiányáról. (Sorozatomban e dátumnál részletesen közöltem.) Mindezek tudatában a népnevelés, de a kor igényei is megkövetelik itt is egy újabb iskola építését Hiszen jelenleg az iskolaház tanításm nem alkalmas, roskadozó állapota miatt pedig életveszélyes.”

317. - 1526. JÚLIUS 27.

Mivel visszaemlékezésem nemcsak Paksra, hanem a város környékén élő, de paksi közbirtokos rétegre is kiterjed, nem mulasztható el, eme egyetemes történelmi évszámról való megemlékezés sem. Alapy Györgyről a vitéz végvári kapitányról van szó, ki a Rátóti Batthyány családba való beházasodás révén került rokoni kapcsolatba a Paksyakkal. Alapy főleg a Szerémségben és a Bánátban tevékenykedett a török elleni küzdelembea Ezúttal a híres Péterváradot azonban - bár sokáig védte a túlerővel szemben - kénytelen volt átengedni a törököknek Nemcsak ő, hanem számos bajtársa is sikeresen kimenekült a szorító gyűrűből, nevükkel a későbbi török elleni küzdelmekben - néha - találkozhatunk A mohácsi vészes tragédiának is részese volt ahonnan szintén élve tudott kimenekülni, amit elsősorban hatalmas fizikai erejének, de főleg bátorságának és vitézségének köszönhetett

318. - 1923. JÚLIUS 27.

Nyolc évi kemény és szorgos munka után e nap megtartotta nyilvános hangversenyét a Paksi Dalkör, melyet Csutorás László r. k tanító szervezett újjá „Nemzeti Dalkörré”.

A Tolnavármegye című hetilapból idézek:

„A kitűnő - nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is jól sikerült - hangversenyt, a Paksi Ének- És Zeneegyesület rendezte, melynek a paksi zenei élet megteremtésében kiváló érdemei vannak Paks és környéke közönségét is elismerés illeti a széles körű érdeklődésért A paksiak agilis működését látva, fájó érzéssel gondolok arra, hogy ugyanakkora megyeszékhelyén, Szekszárdon pang a zenei élet Mi van a helyi philharmonikus társasággal, mely immár két éve ismét hallgat?!”

319. - 1883. JÚLIUS 28.

A belügyminiszter e napon az alábbi levelet intézte az alispánhoz, a Paksi önkéntes Tűzoltók panaszára válaszolva:

„A Paksi Önkéntes Tűzoltó Egylet panaszt emelt amiatt, hogy a község elöljárósága a Pakson, folyó évi január

22-én előfordult tűzeset alkalmával, az egylet tagjainak nem nyújtott elegendő segítséget, sőt az összecsődült népet a tűzoltók ellen egyenesen fellázította, illetve azok m űködésének akadályozására buzdította. A testület bemutatta a január 28-án tartott közgyűlési határozatát, mely szerint működésüket mindaddig szüneteltetik, amíg nem utasítják az elöljárókat arra, hogy a tűzoltóparancsnoknak hivatalos működése alatt mindenben eleget tegyenek Végül figyelmébe ajánlom: a tüzérséghez tartozó egyének — törvény szerint — a közhatósági közegek közé számítandók ”

320. - 1914. JÚLIUS 28.

A monarchia követe e napon nyújtotta át a hadüzenetet Szerbiának és ezzel kitört az I. világháború. A háború nem elemi csapásként és nem hirtelen zúdult Európára. Előzményei visszanyúlnak a sokat emlegetett, de kétes „békeidőbe”. Ez sem volt oly harmonikus, mint az öregjeink meséígették Századunk első 14 éve a Monarchia alkonya volt

321. - 1095. JÚLIUS 29.

Meghalt Szent László király. Nagyváradon temették el.

322. - 1097. JÚLIUS 29.

Helytörténetünk egyik legrégibb. Árpád-kori eseményének időpontját jelzi e dátum. Kézai krónikás szerint ekkor telepedtek be hazánkba Apukából a normann ikrek Rathold és Olivier grófok Megalapították a Rátóti-nemzetséget és két birtokközpontjukat Gyulafirátótót és Vácrátótot

323. - 1928. JÚLIUS 29.

E napon halt meg gróf Vigyázó Ferenc, a paksi Vigyázók utolsó férfi tagja. Vagyonát és annak védelmét végrendeletileg a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. (2 ezer hold föld, 4 kastély, 2 budapesti bérház, 1 millió pengő készpénz, 17 ezer kötetes könyvtár, drága bútorok és ékszerek). így került a Rátótiak alapította „Vácrátóti Arborétum” is az Akadémia tulajdonába. A paksi Vigyázó-kastélyt (Petőfi u.

6. sz.) 1946-ban államosították "s a Rókus kápolnát az örökösök a paksi r. k. egyházra hagyták

324. - 1894. JÚLIUS 30.

A paksi Szeniczey-féle lovas laktanyát e napon a honvédség kiüritette és bizottságilag átadta a Szeniczeyeknek Ma napközi és magánház a Konzervgyártól délre a Tolnai úton.

325. - 1831. JÚLIUS 31.

A szabadságharc utáni főszolgabírói egyik kötelező jelentésből idézek:

„A járásban csend és rend uralkodik, a tanítók kötelességüknek megfelelnek, de a szülők a nagyobb munkaidőkben nem járatják gyermekeiket iskolába. A villám Pakson Németh István kanászt 5 darab állattal együtt agyonsújtotta.”

326. - 1870. JÚLIUS 31.

E napon alapították a Paksi Takarékpénztárt A miniszter leirata szerint: a báró Rudnyánszky Iván közbirtokos, Hagymássy Károly közjegyző, és Osztermayer Ferenc pékmester, Fő utca 70. szám alatti lakos és érdektársaik által Paks mezővárosban alakítandó önsegélyző Egylet létesítése ellen a minisztérium nem tesz kifogást alapszabályait engedélyezi.

DR. NÉMETH IMRE helytörténész