Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-16 / 12. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1993. június 16. • • Önkormányzati tudósítások MÁJUS 18. „Vagy az elavultat, nagy nem lesz fejlesztés” Az ülés kezdetén dr. Blazsek Balázs jegyző április 13-án elhangzott interpellációkra válaszolt, elsőként dr. Vábró Lászlónak, aki a telefonfejlesztésről tett fel kérdést „Alig egy éve fejeződött be az első lakossági hozzájárulásból megvalósuló telefonfejlesztés. Már a kivitelezés utolsó szakaszában újabb igénylők jelentkeztek, igényeik kielégítésére nem volt lehetőség. Emiatt az elmúlt év nyarán egy ismételt fejlesztési igénnyel felkerestük a MATÁV-ot ami kezdetben nyitottnak látszott A pécsi beruházási igazgatóság, a helyi vezetők és a hivatal tavaly ősszel feltérképezték a helyzetet és meg is állapodtak abban, hogy 2 db 1000-es konténeres központ kihelyezése látszik célszerűnek; egyik a lakótelepen, a másik a régi városrészben, a Pacsirta utca környékén. A MATÁV ezen a megbeszélésen egy beruházási javaslat küldését ígérte, amely tartalmazta volna a költségeket is. Ez a megvalósíthatósági tanulmány elmaradt helyette levél érkezett, amely arról tájékoztatott, hogy ilyen típusú központokat már nem gyártanak, így a beruházást nem vállalják. Megkerestük a gyártó BHG-t, tájékoztatásuk szerint vannak ilyen típusú központok, de már nem korszerűek. Tény, hogy Pakson nem a legkorszerűbb technika van kiépítve, működnek digitális központok is, melyek gyorsabbak és megbízhatóbbak. Választanunk kellett: vagy elfogadjuk e ma már kissé elavult technikát vagy nem lesz fejlesztés az elkövetkező 10-15 évben. Az új típusú központ kiépítése több százmillió forintot igényel, így erről azonnal le kellett mondanunk. A lakosság részéről igen jelentős számú megkeresés érkezett, így úgy döntöttünk, hogy a MATÁV halogató, időhúzó taktikájának véget kell vetnünk. Válaszút elé állítottuk a céget: vagy rááll a fejlesztésre vagy meghirdetjük a koncessziót (Áz eredmény ismeretes. Május 15-ig előzetes igényfelmérés történt) Az ár a jelentkezők számától, területi elhelyezkedésétől függően 35-40 000 Ft/vonal. A nyár folyamán elkészülnek a tervek, ősszel megkezdődik a kivitelezés és a befejezési határidő 1994. szeptember 30. A hozzájárulást várhatóan ez év augusztus-szeptember hónapban kell majd befizetni.” Horányi György Két kérdést intézett a jegyzőhöz április 13-án, egyiket a paksi rádiók szerveződéséről, a másikat az obszcén, politikai rajzok, festmények eltüntetéséről. „A hivatal tudomása szerint Paksról 1 televízió- és 3 rádiófrekvencia iránti kérdelmet nyújtottak be. A televízió és az egyik rádió működési kérelmét az önkormányzat, a másik két rádióét magánszeméyekből álló társaságok igényelték - válaszolta a jegyző. Valószínűnek tartom, hogy egy városban egy-egy tévé- és rádió-frekvenciaengedélyt adnak ki. Másodszor tárgyalta és egyhangúlag elfogadta a testület a szociális ellátásokról szóló rendelettervezetet (A rendeletek szövegét június 30-i számunktól folyamatosan hozzuk nyilvánosságra.) Egyhangúlag fogadták el a képviselők az adórendelet módosítását is. Kötvénykibocsátás Ezután három, egymással szorosan összefüggő kérdésről: a munkahelyteremtő beruházások támogatásáról, a kötvénykibocsátás lehetőségeiről és a város gazdasági helyzetének felméréséről tárgyalt és elöntött a testület „A város ’93. évi költségvetése nem nyújt fedezetet az ipartelepítéshez szükséges önkormányzati ráfordítás-igényekhez - mondta a polgármester az előterjesztés során. A külső tőke bevonásának egyik módja a kötvénykibocsátás. A kötvény fedezetet nyújthat az ipartelepítéshez szükséges infrastrukturális beruházások megvalósításához, a termelés megindulásához szükséges garanciavállalási alap létrehozásához. Az előterjesztés 100 millió forint értékű kötvényből 50 millió forint ötéves lejáratú, a másik 50 millió forint pedig öt, egyenként egyéves futamidejű értékpapírsorozat lenne. A kötvény fedezeteként forgalomképes önkormányzati ingatlanok szolgálhatnak. A májusi ülésen a testületnek csupán elvi állásfoglalásra volt szüksége. Ezt a képviselők megtették. Amikor konkrét ajánlatokkal rendelkezik az önkormányzat, akkor kell a testületnek a kötvénykibocsátásról az engedélyt megadni. A polgármesteri hivatal át akarja tekinteni a város iparának, kereskedelmének és szolgáltatásainak állapotát, a gazdasági intézményhálózat piaci pozícióit A felmérés elkészítéséhez 500 000 forintra van szükség a tartalékalapból. Dr. Széchenyi Attila alpolgármester szerint a felmérés javasolt tematikájából a város gazdaságának általános áttekintését és az infrastruktúra vizsgálatát el tudná végezni a hivatal is. „Bele akarunk szólni a helyi vállalkozások életébe” utalt továbbá az alpolgármester a piaci pozíciók felmérésének szándékára. „Ehhez nincs kompetenciánk” - tette hozzá. „Nem szándékunk (nincs is rá lehetőségünk) beavatkozni a vállalkozások belügyeibe” - válaszolta a polgármester. „Átfogó képpel kell rendelkeznünk a gazdaság állapotáról, tendenciáiról is, mert ez az ágazat döntő hatással van a többire, például a szociálpolitikára. A felmérés szükséges! - szögezte le Bor Imre. Ezzel Komáromi János egyetértett: „A hivatal nem tudná áttekinteni az egész régiót, hiszen négy megyéről van szó.” A testület 12 igen, 1 tartózkodás és 2 nem szavazattal elfogadta a határozati javaslatot 4. pontként a gazdálkodásról szóló rendeletekről tájékoztatott Bor Imre. Az első fejezetben az önkormányzat erre vonatkozó programját ismertette a polgármester. A második fejezetben az önkormányzat éves költségvetéséről számolt be, majd a harmadik fejezetben a költségvetési intézmények gazdálkodása, a polgármesteri hivatal gazdálkodással kapcsolatos feladatok, az önkormányzati vagyon feletti rendelkezés, a beszámoltatás, ellenőrzés pontok szerepeltek. Az 5. napirendi pontban a polgármester az 1992. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját hallhattuk. A részletes beszámoló valamennyi bizottság elfogadásra javasolta. A 6. napirendi pontban a középfokú oktatási intézmények beszámoltatása szerepelt Elsőként Glósz Lajos, a Vak Bottyán Gimnázium, majd Krémer Dezső, a 661. Sz. Szakmunkásképző Iskola igazgatójának beszámolóját hallhattuk. Glósz igazgató úr tájékoztatójában elmondta, hogy a minőségi képzés mellett igen nagy hangsúlyt fektetnek a mennyiségi képzésre is. Jelenleg a nappali tagozaton 8 osztály helyett 12 osztály van, s minden évfolyamon 3 osztály. A tanulók létszáma 384 fő. A levelező tagozaton a dolgozók gimnáziumának korábbi 4 osztálya helyett már csak egyben, a IV. osztályban folyik tanítás 22 fővel. így a jövő tanévben gimnáziumi osztálya már nem lesz a levelező tagozatnak, viszont változatlanul fog működni a szakmunkások szakközépiskolája három évfolyamon 1-1 osztállyal, összesen 113 tanulóval. Az igazgató úr beszámolt még a tehetséggondozásról, a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken elért szép sikerekről is. A felsőokta-. tási intézményekbe történő felvételek tekintetében az ország 183 gimnáziuma között öt év átlagában az első harmadban foglal helyet a paksi gimnázium. 1990-ben országos 30. és megyei 1. helyen állt A polgármester arra volt kíváncsi, hogy alternatívaként nincs-e tervben egy erőteljes specializálódás a versenyképesség érdekében. Az igazgató elmondta, hogy a jelen helyzetben a tárgyi és a személyi feltételek sem biztosítottak bármilyen szerkezeti átalakuláshoz, koncepcióváltáshoz. Maga az épület sem alkalmas a 12,8, de jelenleg még a 6 évfolyamos osztályok átállására sem. Ezek ellenére az idén is szép számmal, 65-en jelentkeztek különböző felsőoktatási intézménybe, s ebből 14-et már fölvettek. Ezt követően Krémer Dezső igazgató úr tájékoztatta a testületet A szakmunkásképző iskola 1990- ben 4 osztállyal indult, ma már tizenkettővel működik egy szakiskolai csoporttal megtoldva. Összesen tíz szakmát sajátíthatnak el a tanulók: nőiruha-készítő, ács, asztalos, kőműves, kádár, szobafestő, kőfaragó, kárpitos, fodrász szakiskolás. A jelenlegi tanulólétszám: 150. Az első években 13 munkahelyen dolgoztak a tanulók. Ez a szám az 1993/94-es tanévben 35-re emelkedik. Ez a körülmény indokolja, hogy az oktatásra vállalkozókkal fokozottabb együttműködésre kell törekedniük. Az oktatási, kulturális és sportbizottság véleménye igen kedvező volt. Szalai-Dobos István, a bizottság elnöke sikeresnek ítélte a beszámolókat, amik a jövőben forrásul is szolgálhatnak majd. Hasonlóképpen vélekedett a gazdasági és a pénzügyi ellenőrző bizottság is, s a testület egyhangúlag fogadta el a beszámolókat A 7. pontban a városon áthaladó Szekszárdi Közúti Igazgatóság kezelésében lévő utak, és a hozzájuk csatlakozó önkormányzati tulajdonú járdák ingatlannyilvántartási rendezése szerepelt Bor Imre beszámoltarról, hogy a Szekszárdi Közúti Igazgatósággal egy közös bejáráson állapították meg a változások mértékét, aminek a térképészeti munkarészeit az igazgatóság el is készítette. ’93-ban a Dózsa Gy. utca 40. szám előtt is készült út- és járdakorrekció. A té
