Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-19 / 10. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1993. május 19. Kérdések, válaszok a Gallup Intézet közvélemény-kutatásáról Történeti áttekintés Február 24-én számoltunk be először arról, hogy Herczeg József a február 9-i testületi ülésen interpellációt intézett a polgármesterhez a Gallup Intézet paksi közvélemény-kutatásáról. Herczeg József nehezményezte, hogy a Paks Városért Mozgalom képviselőit kihagyták a felmérés előtti egyeztetésből; hogy a testület nem hagyta jóvá annak elhatározását; a képviselő kétségbe vonta a kérdőív korrektségét A kérdőív - szerinte - a pártokat favorizálta. Március 10-i számunkban szemelvényeket táblázatokat közöltünk a Gallup-jelentésből és (az akkori előzmények ismerete érdekében) nyilvánosságra hoztuk Herczeg József interpellációjának szövegét és Bor Imre válaszát amit a polgármester március 9-én mondott el a testület előtt. A választ sem Herczeg József, sem a testület nem fogadta el. A képviselők az ügyrendi bizottságot bízták meg az ügy megvizsgálásával. Az ügyrendi bizottság megállapításai - melyek május 5-i Önkormányzati tudósításunkban olvashatók - alapján a polgármester Herczeg József további kérdéseire is válaszolt Mivel a válaszok utalásokat is tartalmaznak, célszerű Herczeg József korábbi kifogásait is közölni. (A közvélemény-kutatásról „Egy adófizető paksi polgár” is elküldte a szerkesztőségnek - Herczeg Józseféhez hasonló - kérdéseit melyeket a polgármesternek szánt Kár, hogy A sorok között olvasva című írását nem teljes névvel írta alá.) - a szerk. HERCZEG JÓZSEF: A Gallup Intézet felmérésével kapcsolatos interpellációs válasz elutasításának indoklása a III. 9-i ülésen „Tisztelt Polgármester úr! Az interpellációs választ nem fogadom el, és kérem a képviselőtársakat hogy ők se fogadják el. Teszem ezt azért mert nem válaszolt az interpellációra, csak két kérdésre reflektált Megkaptam írásban is a magnószalagról leadott interpellációm, a következő dolgokra nem reflektált 1. A második bekezdésben szerepel, hogy miért nem értesített arról a kérdőívről, amelyben név szerint én is szerepelek - nincs válasz. 2. A harmadik bekezdésben: folyt-e egyeztetés, ha igen, akkor miért nem voltaz teljes körű - erre sem kaptam választ 3. Válaszolt arra, hogy mely rovatba lesz elszámolva a kérdés, arra nem reagált, hogy az mennyibe került - hatásköre 1 millió Ft-ig terjed -, hogy tudjuk, hogy mennyi volt ennek az ára. 4. Miért nem került testületi jóváhagyásra a testületről szóló fölmérés? - Ez is szerepel az ötödik bekezdésében a gépelt interpellációban. 5. Van-e olyan kitétele a szerződésnek, hogy kik és milyen formában használhatják fel az eredményt - ezt is elmondtam az interpellációmban, vissza is van igazolva itt - erre sem kaptam választ •' 6. Jeleztem, hogy látni kívánom a lapokat és a Paks Városért Mozgalom is látni kívánja, hiszen a mozgalmat is érintette a kérdőív - erre sem kaptam választ 7. A felelősségvállalásra válaszolt 8. Azt is fölvetettem az interpellációban, hogy milyen alapon kérdezett a bizalomról, hiszen nekünk a bizalmat megszavazták a választóink, tehát a bizalomra nem lehet kérdezni, mert akik itt ülünk mind a tizenkilencünket, húszunkat megválasztottak, tehát bizalom volt 9. Megkérdeztem azt is, miért favorizálja a pártokat a mozgalommal szemben - a kérdőívben több pont erről szólt - erre sem kaptam választ Javaslom, hogy az ügyrendi bizottság vizsgálja meg, miért nem kaptam határidőre teljes körű választ és szeretném azt is megkérdezni, hogy milyen alapon kerül magánvéleménye és minősítése után egy levelére a város bélyegzője?” Válasz az el nem hangzott kérdésekre Az ügyrendi bizottság vizsgálata azzal az eredménnyel zárult hogy „Herczeg József interpellációjában csak két kérdés volt kérdésként megfogalmazva és azokra a polgármester válaszolt”. Annak érdekében nehogy valaki azt hihesse, rejtegetni való dolgokról van szó, az eredeti interpellációban Herczeg úr véleményeként most utóbb Herczeg úr (eggyel még meg is toldott) kérdéseiként felvetett ügyekre az alábbiakat válaszolom: 1. A közéletben szerepet vállalt emberekről az egész világon külön megkérdezés nélkül végeznek az erre szakosodott cégek közvélemény-kutatást Magyarországon jó példa erre a sajtóban 3-4 havonta megjelenő „legnépsze-A Tolna Megyei Önkormányzat elnökének levele BOR IMRE POLGÁRMESTER ÚRNAK Paks Tisztelt Polgármester Úr! A magyarországi németség identitástudatának megőrzésében és nyelvének ápolásában a Tolna Megyei Önkormányzat Német Színháza, mintáz ország német nyelven dolgozó egyetlen hivatásos színháza jelentős szerepet vállal. Színházunk igyekszik produkcióit tájoló előadásokon minden olyan településre eljuttatni, ahol közönségigény mutatkozik és ahol a vendégfellépés technikailag lehetséges. A közönség jobb tájékoztatása érdekében lehetőség van a Deutsche Bühne baráti körébe való térítésmentes belépésre. A baráti kör tagjait ingyenesen látjuk el a színházzal kapcsolatos aktuális információkkal. Tekintettel a Deutsche Bühne állandó, új otthonának folyamatban lévő kialakítására, önkormányzatunk alapíványt hozott létre a Deutsche Bühne javára (Számlaszámúnk: OTP Szekszárd: 469-98004, 840-745-0). A Szekszárd, Garay tér 4. sz. alattfolyó építkezést és a színház működését az alapítványra eljuttatott összegek közvetlenül támogatják. A Deutsche Bühne nemcsak a Tolna megyei, hanem a hazánkban élő valamennyi német nemzetiségű, illetve németül tanuló, tudó állampolgár kulturális igényeit hivatott szolgálni. Tisztelettel kérjük tehát polgármester urat, hogy az ü^y kiemelkedő fontosságára való tekintettel településének közvéleményét fenti lehetőségekről tájékoztatni és az összefogás módjának megteremtését mérlegelni szíveskedjen. Ügyünkben való szíves fáradozását előre is köszönjük. Szekszárd, 1993. április 19. Üdvözlettel: FRIGYESI ANDRÁS PRÍGER JÓZSEF a Deutsche Bühne a Tolna Megyei Önkormányzat igazgatója Közgyűlésének elnöke Szociális térkép Válasz Fonyó Lajosnak, a Szociális térkép kellene című interjúban leírt, a T. M. Munkaügyi kirendeltséget érintő megállapításaira. 1. Érdekes feltevés volt, hogy a két intézmény (polgármesteri hivatal és a munkaügyi központ) miért nem tudja előzőleg egyeztetni az elképzeléseit Először is nem elképzelésekről van szó, hanem prognosztizálásról. Az a számszerűsített adat, ami részemről elhangzott, arra vonatkozott, hogy a ’93-as év folyamán kb. 400-500 fő ellátott kerül ki (Paks és városkörnyékről) a rendszerünkből és a továbbiakban nem kap tőlünk ellátást csak szolgáltatásainkat tudjuk felajánlani részükre. Úgy tudom, hogy szintén ott beszéltünk arról, hogy ez a paksi polgármesteri hivatalt úgy érinti, hogy az év folyamán kb. 100 fő részére jövedelempótló támogatást kell, hogy megállapítsanak. 2. A következő megállapítással sem tudok egyetérteni, miszerint: miért nem kötünk megállapodást a munkáltatóval, ha kiközvetítünk valakit 1991. évi IV. sz. foglalkoztatási törvény meghatározza a kirendeltségek munkáját Itt jelölik meg feladatként a közvetítői munkát is, többek között A közvetítői munka nem azt jelenti, hogy a munkáltató köteles a kiközvetített munkavállalót foglalkoztatni és semmi jogalapunk nincs, hogy szerződéssel kötelezzük erre. E munkánk azt a célt szolgálja, hogy a két fél minél könnyebben megtalálja egymást Paks, 1993. április 28. FEIL JÓZSEFNÉ T. M. MK. paksi kirend. vezető
