Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-21 / 8. szám

1993. április 21. 9 PAKSI HÍRNÖK nek ellene. Környékünkön a csámpai fagyzug igen veszélyes ekkor. 193. - 1720. MÁJUS 13. Egy e napi összeírás szerint Pakson mindössze 35 magyar és 15 német csa­lád lakott 20 évvel a törökök után. 194. - 1572. MÁJUS 13. A fentinél 250 évvel korábbi török összeírás Pakson és környékén viszony­lag elég tekintélyes lakott házat számlált, a környék helységeiben: Tápé (Dápé) falu 63 ház, Dorok (Nagydorog) falu 25 ház, Gyapa falu 60 ház, Kér (Németkér) falu 6 ház, Kormód falu 12 ház, Komlód falu 16 ház, Paks város 272 ház, Magyari falu 13 ház, Györgyén (Gerjen) falu 31 ház, Szent György falu 140 ház, Nagy Hencse falu 60 ház, összesen 688 ház. Házanként öt lakost számítva, az állan­dó népesség környékünkön, a török meg­szállás utáni 46-ik évben kb. 3440 lehe­tett Ennek több, mint egyharmada, 1360 fő Pakson élt Védte őket az ártéri erdő­rengeteg és mocsár, ahova veszedelem idején rendszeresen bemenekültek Itta „fokokon” csónakkal közlekedtek kö­zöttük dús füvű legelőkre leltek, a terasz­szárazulatokon kisebb kölesföldeket is művelhettek, a gazdag állatvilág pedig bőséges táplálékot adott Az utóbbi 2-300 évben árterünk e gazdag állatvi­lága részben elvándorolt A békésebb időkben innen csalogatták ki a lakossá­got a fátlan, termékeny löszhátra, hogy a szőlőket és földeket megműveljék Hogy valóban védelmet nyújtott az ár­tér, igazolja Paks, Szentgyörgy házai­nak száma. Tápén és Gyapa körül eb­ben az időben több katonai átvonulás volt a hadiúton, sőt a szabad hajdúk is sanyargatták a vidéket 195. - 1939. MÁJUS 13. Kasza Katalin paksi lakos ekkor írta helytörténeti értékű levelét bátyjának Kanadába. „Kedves bátyám/ Főnököm Fischer Lídia zsidó rövid- és divatáru kereske­dő kért, kérdezzem meg tőled, miután kivándorolna, lehetne-e ott is kereske­dő, vagy milyen szakmára képezze át magát Nagyon rosszul megy most itt a zsidóságnak Pesten is nagy zsidó-cé­gek számolnak fel. Itt csendőrök igazol­tatják őket, hogy magyar állampolgá­rok-e? Csak azt ismerik el honosnak aki 1850-ig visszamenően igazolni tudja, hogy azóta Magyarországon élt család­ja. Ezért Paksról is sokan kivándorol­nak Látod itt is furcsa világ van, ami nem fog jóra vezetni. Nincs a boltokban forgalom. Az a gyár, ahol édesapánk dolgozott tavasz óta áll, ami még nem fordult elő, legalább 3000 munkásnak nincs keresete. Kezdett végre rendbe­jönni az ország és most a zsidó-kérdés­sel elromlott minden. Nade nem politi­zálok tovább. írod, hogy kint sem rózsá­­sabb a helyzet, se ünnep, se hétköznap, csak robotolni és robotolni kell nap-nap után és aki nem bírja azt ott is elküldik ” 196. - 1945. MÁJUS 13. A Nemzeti Bizottság e napi ülésén Tarisznyás Gerő főjegyzőt nyugdíjaz­ta és Török Jánost nevezte ki egyhan­gúan a helyébe. A letartóztatásban lévő vitéz Döme István anyakönyvvezető jegyző helyett Nagy József írnokot je­lölték Mivel a nemzeti bizottsági tagság összeférhetetlen volta képviselő-testüle­ti tagsággal, a pártok ezeket visszahívták és helyettük az alábbiakat jelölték: Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt: Dr. Klein Antal, Grósz József és vitéz Kovács Fe­renc helyett Molnár Jánost vitéz Kunfalvy Viktort és Dömötör Jó­zsefet A Magyar Szociáldemokrata Párt: Vízvári Sándor, Meixner Má­tyás és Jedlóczki István helyett Jant­­ner Jánost Horváth Istvánt és Páko­­litz Ferencet A Magyar Kommunista Párt Tö­rök János, Szabó Ferenc és dr. Müller Sándor helyett Regéczi Róbertét Sza­bó Györgyöt és Steigerwald Mártont 197. - 1914. MÁJUS 14. A József Királyi Herceg Szanató­rium Egyesület paksi fiókja megalaku­lásának dátuma. Ez év szeptember 14- én egy kórházhajó, délelőtt 11 órakor déli irányból érkezve, 100 sebesült har­cost hozott a paksi kisegítő kórházba, ahol ápolás alá vették őket Az ápoltak zöme könnyebben sérült horvát és cseh anyanyelvű katona volt 198. - 1358. MÁJUS 15. Ekkor kezdte meg Márk kanonok a Képes Krónika írását Szerepel benne a Rátótiak alapítója Rathold és Olivie­ri is. 199. - 1440. MÁJUS 15. E naphoz fűződik a legkülönösebb magyar királykoronázás. Albert ki­rály halála után I. Ulászlót hívták meg a magyar trónra. Közben Albert özve­gye fiúgyermeket szült akit Albert özve­gye és hívei a magyar trón utódjának te­kintettek. Erzsébet özvegy királyné Kottaner Jánosné (Wolfram Ilona) ne­vű udvarhölgyével ellopatta a Visegrá­­don őrzött Szentkoronát és párthívei­vel a 6 hetes gyermek Lászlót elismer­tette királynak, majd meg is koronázták. A csecsemőt nagy komolyan megbérmál­ták, lovaggá ütötték, fege fölé tartottákasú­­lyos koronát és hajlongva hódoltak az új király előtt, miközben az keservesen sírt Német ésszel azt hitték a néhai Habsburg Albert hívei, hogy csupán ennyiből áll Szent István király öröksége, a magyar trón betöltése. Ámde csak az lehetett ma­gyar uralkodó, akit előzőleg az országgyű­lés királlyá választott így lett e furcsa ügy­ből polgárháború és sok más veszély an­nak ellenére, hogy Habsburg László egyetlen percig sem uralkodott 200. - 1981. MÁJUS 15. E napon avatták fel Iregszemcsén Bartók Béla szobrát Részt vett rajta a Londonban élő ifjú Bartók Béla is, va­lamint nevelő dadája, a paksi Karszt Magdolna, akinek az alábbi meghívót kézbesítette Rókus utcai házába a posta: „Kedves Lencsi néni! Tisztelettel meg­hívjuk Önt Iregszemcsére, a Lessenyei Márta szobrászművész által alkotott Bartók Béla-szobor avató ünnepségére, melyet a Bartók centenárium jegyében rendezünk. Avató vendégeink ifjú Bar­tók Béla és dr. Olsvai Imre, kiket Lencsi néni is jól ismer.” Karszt Magdolnának ez volt utolsó nyilvános szereplése. Ezután húgával visszavonultan élt intim Rókus utcai há­zacskájukban. Majd a paksi szociális ott­honba került és ott is halt meg néhány éve. Szívesen emlékezünk rá, aki köz­vetlen egyszerűségével belopta a pak­siakat Bartók szívébe. 201. - MÁJUS 16. Nepomuki, régiesen Szeszepuszi János napja. Mint a vízenjárók patró­­nusa, Pakson is nagy tiszteletben állt a halászok, molnárok és hajósok kö­rében. Ünnepnapján látványos esti gyertyás-fáklyás felvonulást rendeztek a Dunán. Szobra a bazársoron az első a Nagyszálló felől. Kisebb szobra a Jézus Szíve templom Szent József oltárának jobb oldali fülkéjében áll. A molnárok közül Blatt Pál utolsó malmát díszítette, olajfestményen, mely messziről látszott 202. - 1823. MÁJUS 16. Ekkor rendezték Pakson az első „májusi vásárt”. 203. - 1700. MÁJUS 17. Immár a negyedik teljes megye­gyűlés székhelye volt Paks, ahol - mint eddig mindig - ismét közfelkiáltással vá­lasztották alispánná Daróczy Istvánt Ekkor jelentette be Dallos volt alispán: Űzd és Borjád falvakat önként adja át a Paksy család örököseinek, hisz bizo­nyították, hogy a Paksyak mindkettőt már a középkorban is bírták. 204. - 1705. MÁJUS 18. Bottyán János e napon fejezte be Kömlődnél a sánchegyi erődít­ményt és az átkelést biztosító hídfőt 205. - 1862. MÁJUS 19. A Helytartótanács közölte a főis­pánnal: „Tudomásomra jutott, hogy Paks vá­ros r. k. fiúiskolájában a 300-ra menő tanuló három osztályba van bezsúfolva és csak három tanító oktatja őket A kis ter­mek tömöttek ezért a kigőzölgés és bűz által a tanulók egészsége erősen károso­dik a kevés tanerő miatt pedig a tanulók nem kaphatnak kielégítő oktatást” Az egyházközségi képviselő-testület csak új iskolaszámy építését látta célra­vezetőnek, ami fel is épült Ma a Kossuth Lajos utcai iskola kapubejáratától jobb­ra eső része ez, melyet később az udvar felé megtoldottak 206. - 1537. MÁJUS 20. A középkorban itt kolostort és temp­lomot fenntartó ferences szerzetesek e napon közölték Paksy Ferenc,még itt tartózkodó földesúrral: ügyelőre nem térnek vissza Paksra, Paksy Ferenc kegyúr adja oda rendházu­kat más igénylőknek ” A ferences rend­ház és templom a mai Jézus Szíve temp­lom helyén állt és a török alatt kara­­vánszeráj (vendégfogadó) volt Hatal­mas kútja kövekkel betemetve a szen­tély alatt van. 207. - 1092. MÁJUS 21. Szent László király e napon győzte le és telepítette be a besenyőket Jutott belőlük a szomszédos falvak közül Bi­­kácsra, Kajdacsra, Madocsára és Nagydorogra is. Valamennyiben ki­váltságos helyzetük volt amit évszáza­dokig megtartottak. A madocsai apát­ságot is besenyő főúr, Bikács Magnus építtette 1144-ben. 208. - 1886. MÁJUS 21. A katolikus legényegylet a Nagy­vendéglőben tartotta első műsoros est­jét Ősszel pedig a Katolikus Kör udva­rán rendezték meg első szüreti mulat­ságukat 209. - 1525. MÁJUS 22. E napon követelték a szövetségre lé­pett főpapok és főnemesek, köztük Paksy Balázs győri püspök, hogy II. Lajos király illetékteleneket de még inkább idegen nemzetiségűeket ne hív­jon tanácsába és csak alkalmas főurak és főpapok hiányában nevezzen ki ala­csonyabb rangúakat 210. - 1712. MÁJUS 22. E napon báró Száraz György Paks­­bölcskei birtokos, királyi személy­­nők, a megye bécsi ágense képviselte a megyét a III. Károlyt királlyá választó ünnepélyes országgyűlésen. Mint ágens, Száraz György a megye egyik legbizalma­sabb tisztségét töltötte be Külön érdeme hogy elsőként fogalmazta meg jelenté­seit magyar nyelven. 211. - 1897. MÁJUS 23. Ekkor alakult meg a községi elemi iskola iskolaszéke Elnök Horváth Sándor ev. esperes, jegyző Komlóssy Antal iskolaigazgató, gondnok Becker Jakab községi elöljáró. Iskolaszéki ta­gok: Daróczy Tamás szolgabíró, Szentpétery József járásbíró, Molnár Sándor ref. parochus, Popovics Gyu­la főjegyző, Engel Sándor kereskedő, községi elöljáró, Klein József községi elöljáró, Schmidt Ferenc bankpénztá­ros, Szabó Károly és Szuszmann Sándor polgárok 212. - 1947. MÁJUS 24. Az e napon aláírt magyar-csehszlo­vák lakosságcsere-egyezmény értel­mében Dunakömlődre csallóközi magyarok jöttek 213. - MÁJUS 25. Orbán napja. A méhek rajzásának kezdete, innen az elnevezés: „Odrán boga­rai”. A vincellérek szőlősgazdák védő­szentje is, néhol az utolsó fagyosszent Ha jó időt hozott szobrát felvirágozták ha rosszat csúfságként besározták 214. - 1882. MÁJUS 25. E napon alakult meg a Tolna Me­gyei Régészeti És Történelmi Társu­lat Létrehozásának fő részese dr. No­­vák Sándor paksi orvos-régész volt akit az alakuló ülésre érkezésekor szívé­lyes éljenzéssel fogadtak 215. - 1893. MÁJUS 26. Streicher József r. k plébános beik­tatásának dátuma. Elévülhetetlen érde­meket szerzett az új templom építésé­ben. 216. - 1876. MÁJUS 27. Az alispán kérte a belügyminisztert: „A paksi kórházat ruházza fel nyilvá­nos jelleggel, mert újabban mint ren­des városi kórházat kezelik, az elaggott és elszegényedett emberek kezelése és ápolása mellett Ez azért is kívánatos, mert Paks nagyobb népességű iparos és kereskedő város, élénk dunai közleke­déssel és forgalommal és ők látják el az itt állomásozó 66-ik honvédzászlóalj betegeit is.” 217. - 1899. MÁJUS 27. A község elhatározta a Piaci- és Sü­veges-rév közötti partszakasz feltölté­sét aminek majd ezután Erzsébet sé­tány legyen a neve a királyné tiszteletére 218. - 1809. MÁJUS 28. A 10 tagú állandó megyei bizott­ság tagjai környékünkről: Cseh Lász­ló Paks-Bölcske, Csapó Sándor Ten­­gelic, Aszalay László Paks, id. és ifj. Forster János Györköny, Daróczy Antal és Komiss Pál, Paks. 219. - 1942. MÁJUS 29. A kaszinót a belügyminiszter politi­kai okból feloszlatta. 220. - 1919. MÁJUS 30. A Paksi Katonai Cipőüzem mun­kástanácsa tagjai: Steinzhorn János, Kocsis János, Miszlai Sándor és Bá­lint József. 221. - 1849. MÁJUS 31. Kossuth Lajos országgyűlése meg­kezdte vándorlását Debrecenből Pest­re majd egyetlen ülése után Szegedre DR NÉMETH IMRE helytörténész

Next

/
Thumbnails
Contents