Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-21 / 8. szám
1993. április 21. 9 PAKSI HÍRNÖK nek ellene. Környékünkön a csámpai fagyzug igen veszélyes ekkor. 193. - 1720. MÁJUS 13. Egy e napi összeírás szerint Pakson mindössze 35 magyar és 15 német család lakott 20 évvel a törökök után. 194. - 1572. MÁJUS 13. A fentinél 250 évvel korábbi török összeírás Pakson és környékén viszonylag elég tekintélyes lakott házat számlált, a környék helységeiben: Tápé (Dápé) falu 63 ház, Dorok (Nagydorog) falu 25 ház, Gyapa falu 60 ház, Kér (Németkér) falu 6 ház, Kormód falu 12 ház, Komlód falu 16 ház, Paks város 272 ház, Magyari falu 13 ház, Györgyén (Gerjen) falu 31 ház, Szent György falu 140 ház, Nagy Hencse falu 60 ház, összesen 688 ház. Házanként öt lakost számítva, az állandó népesség környékünkön, a török megszállás utáni 46-ik évben kb. 3440 lehetett Ennek több, mint egyharmada, 1360 fő Pakson élt Védte őket az ártéri erdőrengeteg és mocsár, ahova veszedelem idején rendszeresen bemenekültek Itta „fokokon” csónakkal közlekedtek közöttük dús füvű legelőkre leltek, a teraszszárazulatokon kisebb kölesföldeket is művelhettek, a gazdag állatvilág pedig bőséges táplálékot adott Az utóbbi 2-300 évben árterünk e gazdag állatvilága részben elvándorolt A békésebb időkben innen csalogatták ki a lakosságot a fátlan, termékeny löszhátra, hogy a szőlőket és földeket megműveljék Hogy valóban védelmet nyújtott az ártér, igazolja Paks, Szentgyörgy házainak száma. Tápén és Gyapa körül ebben az időben több katonai átvonulás volt a hadiúton, sőt a szabad hajdúk is sanyargatták a vidéket 195. - 1939. MÁJUS 13. Kasza Katalin paksi lakos ekkor írta helytörténeti értékű levelét bátyjának Kanadába. „Kedves bátyám/ Főnököm Fischer Lídia zsidó rövid- és divatáru kereskedő kért, kérdezzem meg tőled, miután kivándorolna, lehetne-e ott is kereskedő, vagy milyen szakmára képezze át magát Nagyon rosszul megy most itt a zsidóságnak Pesten is nagy zsidó-cégek számolnak fel. Itt csendőrök igazoltatják őket, hogy magyar állampolgárok-e? Csak azt ismerik el honosnak aki 1850-ig visszamenően igazolni tudja, hogy azóta Magyarországon élt családja. Ezért Paksról is sokan kivándorolnak Látod itt is furcsa világ van, ami nem fog jóra vezetni. Nincs a boltokban forgalom. Az a gyár, ahol édesapánk dolgozott tavasz óta áll, ami még nem fordult elő, legalább 3000 munkásnak nincs keresete. Kezdett végre rendbejönni az ország és most a zsidó-kérdéssel elromlott minden. Nade nem politizálok tovább. írod, hogy kint sem rózsásabb a helyzet, se ünnep, se hétköznap, csak robotolni és robotolni kell nap-nap után és aki nem bírja azt ott is elküldik ” 196. - 1945. MÁJUS 13. A Nemzeti Bizottság e napi ülésén Tarisznyás Gerő főjegyzőt nyugdíjazta és Török Jánost nevezte ki egyhangúan a helyébe. A letartóztatásban lévő vitéz Döme István anyakönyvvezető jegyző helyett Nagy József írnokot jelölték Mivel a nemzeti bizottsági tagság összeférhetetlen volta képviselő-testületi tagsággal, a pártok ezeket visszahívták és helyettük az alábbiakat jelölték: Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt: Dr. Klein Antal, Grósz József és vitéz Kovács Ferenc helyett Molnár Jánost vitéz Kunfalvy Viktort és Dömötör Józsefet A Magyar Szociáldemokrata Párt: Vízvári Sándor, Meixner Mátyás és Jedlóczki István helyett Jantner Jánost Horváth Istvánt és Pákolitz Ferencet A Magyar Kommunista Párt Török János, Szabó Ferenc és dr. Müller Sándor helyett Regéczi Róbertét Szabó Györgyöt és Steigerwald Mártont 197. - 1914. MÁJUS 14. A József Királyi Herceg Szanatórium Egyesület paksi fiókja megalakulásának dátuma. Ez év szeptember 14- én egy kórházhajó, délelőtt 11 órakor déli irányból érkezve, 100 sebesült harcost hozott a paksi kisegítő kórházba, ahol ápolás alá vették őket Az ápoltak zöme könnyebben sérült horvát és cseh anyanyelvű katona volt 198. - 1358. MÁJUS 15. Ekkor kezdte meg Márk kanonok a Képes Krónika írását Szerepel benne a Rátótiak alapítója Rathold és Olivieri is. 199. - 1440. MÁJUS 15. E naphoz fűződik a legkülönösebb magyar királykoronázás. Albert király halála után I. Ulászlót hívták meg a magyar trónra. Közben Albert özvegye fiúgyermeket szült akit Albert özvegye és hívei a magyar trón utódjának tekintettek. Erzsébet özvegy királyné Kottaner Jánosné (Wolfram Ilona) nevű udvarhölgyével ellopatta a Visegrádon őrzött Szentkoronát és párthíveivel a 6 hetes gyermek Lászlót elismertette királynak, majd meg is koronázták. A csecsemőt nagy komolyan megbérmálták, lovaggá ütötték, fege fölé tartottákasúlyos koronát és hajlongva hódoltak az új király előtt, miközben az keservesen sírt Német ésszel azt hitték a néhai Habsburg Albert hívei, hogy csupán ennyiből áll Szent István király öröksége, a magyar trón betöltése. Ámde csak az lehetett magyar uralkodó, akit előzőleg az országgyűlés királlyá választott így lett e furcsa ügyből polgárháború és sok más veszély annak ellenére, hogy Habsburg László egyetlen percig sem uralkodott 200. - 1981. MÁJUS 15. E napon avatták fel Iregszemcsén Bartók Béla szobrát Részt vett rajta a Londonban élő ifjú Bartók Béla is, valamint nevelő dadája, a paksi Karszt Magdolna, akinek az alábbi meghívót kézbesítette Rókus utcai házába a posta: „Kedves Lencsi néni! Tisztelettel meghívjuk Önt Iregszemcsére, a Lessenyei Márta szobrászművész által alkotott Bartók Béla-szobor avató ünnepségére, melyet a Bartók centenárium jegyében rendezünk. Avató vendégeink ifjú Bartók Béla és dr. Olsvai Imre, kiket Lencsi néni is jól ismer.” Karszt Magdolnának ez volt utolsó nyilvános szereplése. Ezután húgával visszavonultan élt intim Rókus utcai házacskájukban. Majd a paksi szociális otthonba került és ott is halt meg néhány éve. Szívesen emlékezünk rá, aki közvetlen egyszerűségével belopta a paksiakat Bartók szívébe. 201. - MÁJUS 16. Nepomuki, régiesen Szeszepuszi János napja. Mint a vízenjárók patrónusa, Pakson is nagy tiszteletben állt a halászok, molnárok és hajósok körében. Ünnepnapján látványos esti gyertyás-fáklyás felvonulást rendeztek a Dunán. Szobra a bazársoron az első a Nagyszálló felől. Kisebb szobra a Jézus Szíve templom Szent József oltárának jobb oldali fülkéjében áll. A molnárok közül Blatt Pál utolsó malmát díszítette, olajfestményen, mely messziről látszott 202. - 1823. MÁJUS 16. Ekkor rendezték Pakson az első „májusi vásárt”. 203. - 1700. MÁJUS 17. Immár a negyedik teljes megyegyűlés székhelye volt Paks, ahol - mint eddig mindig - ismét közfelkiáltással választották alispánná Daróczy Istvánt Ekkor jelentette be Dallos volt alispán: Űzd és Borjád falvakat önként adja át a Paksy család örököseinek, hisz bizonyították, hogy a Paksyak mindkettőt már a középkorban is bírták. 204. - 1705. MÁJUS 18. Bottyán János e napon fejezte be Kömlődnél a sánchegyi erődítményt és az átkelést biztosító hídfőt 205. - 1862. MÁJUS 19. A Helytartótanács közölte a főispánnal: „Tudomásomra jutott, hogy Paks város r. k. fiúiskolájában a 300-ra menő tanuló három osztályba van bezsúfolva és csak három tanító oktatja őket A kis termek tömöttek ezért a kigőzölgés és bűz által a tanulók egészsége erősen károsodik a kevés tanerő miatt pedig a tanulók nem kaphatnak kielégítő oktatást” Az egyházközségi képviselő-testület csak új iskolaszámy építését látta célravezetőnek, ami fel is épült Ma a Kossuth Lajos utcai iskola kapubejáratától jobbra eső része ez, melyet később az udvar felé megtoldottak 206. - 1537. MÁJUS 20. A középkorban itt kolostort és templomot fenntartó ferences szerzetesek e napon közölték Paksy Ferenc,még itt tartózkodó földesúrral: ügyelőre nem térnek vissza Paksra, Paksy Ferenc kegyúr adja oda rendházukat más igénylőknek ” A ferences rendház és templom a mai Jézus Szíve templom helyén állt és a török alatt karavánszeráj (vendégfogadó) volt Hatalmas kútja kövekkel betemetve a szentély alatt van. 207. - 1092. MÁJUS 21. Szent László király e napon győzte le és telepítette be a besenyőket Jutott belőlük a szomszédos falvak közül Bikácsra, Kajdacsra, Madocsára és Nagydorogra is. Valamennyiben kiváltságos helyzetük volt amit évszázadokig megtartottak. A madocsai apátságot is besenyő főúr, Bikács Magnus építtette 1144-ben. 208. - 1886. MÁJUS 21. A katolikus legényegylet a Nagyvendéglőben tartotta első műsoros estjét Ősszel pedig a Katolikus Kör udvarán rendezték meg első szüreti mulatságukat 209. - 1525. MÁJUS 22. E napon követelték a szövetségre lépett főpapok és főnemesek, köztük Paksy Balázs győri püspök, hogy II. Lajos király illetékteleneket de még inkább idegen nemzetiségűeket ne hívjon tanácsába és csak alkalmas főurak és főpapok hiányában nevezzen ki alacsonyabb rangúakat 210. - 1712. MÁJUS 22. E napon báró Száraz György Paksbölcskei birtokos, királyi személynők, a megye bécsi ágense képviselte a megyét a III. Károlyt királlyá választó ünnepélyes országgyűlésen. Mint ágens, Száraz György a megye egyik legbizalmasabb tisztségét töltötte be Külön érdeme hogy elsőként fogalmazta meg jelentéseit magyar nyelven. 211. - 1897. MÁJUS 23. Ekkor alakult meg a községi elemi iskola iskolaszéke Elnök Horváth Sándor ev. esperes, jegyző Komlóssy Antal iskolaigazgató, gondnok Becker Jakab községi elöljáró. Iskolaszéki tagok: Daróczy Tamás szolgabíró, Szentpétery József járásbíró, Molnár Sándor ref. parochus, Popovics Gyula főjegyző, Engel Sándor kereskedő, községi elöljáró, Klein József községi elöljáró, Schmidt Ferenc bankpénztáros, Szabó Károly és Szuszmann Sándor polgárok 212. - 1947. MÁJUS 24. Az e napon aláírt magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény értelmében Dunakömlődre csallóközi magyarok jöttek 213. - MÁJUS 25. Orbán napja. A méhek rajzásának kezdete, innen az elnevezés: „Odrán bogarai”. A vincellérek szőlősgazdák védőszentje is, néhol az utolsó fagyosszent Ha jó időt hozott szobrát felvirágozták ha rosszat csúfságként besározták 214. - 1882. MÁJUS 25. E napon alakult meg a Tolna Megyei Régészeti És Történelmi Társulat Létrehozásának fő részese dr. Novák Sándor paksi orvos-régész volt akit az alakuló ülésre érkezésekor szívélyes éljenzéssel fogadtak 215. - 1893. MÁJUS 26. Streicher József r. k plébános beiktatásának dátuma. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az új templom építésében. 216. - 1876. MÁJUS 27. Az alispán kérte a belügyminisztert: „A paksi kórházat ruházza fel nyilvános jelleggel, mert újabban mint rendes városi kórházat kezelik, az elaggott és elszegényedett emberek kezelése és ápolása mellett Ez azért is kívánatos, mert Paks nagyobb népességű iparos és kereskedő város, élénk dunai közlekedéssel és forgalommal és ők látják el az itt állomásozó 66-ik honvédzászlóalj betegeit is.” 217. - 1899. MÁJUS 27. A község elhatározta a Piaci- és Süveges-rév közötti partszakasz feltöltését aminek majd ezután Erzsébet sétány legyen a neve a királyné tiszteletére 218. - 1809. MÁJUS 28. A 10 tagú állandó megyei bizottság tagjai környékünkről: Cseh László Paks-Bölcske, Csapó Sándor Tengelic, Aszalay László Paks, id. és ifj. Forster János Györköny, Daróczy Antal és Komiss Pál, Paks. 219. - 1942. MÁJUS 29. A kaszinót a belügyminiszter politikai okból feloszlatta. 220. - 1919. MÁJUS 30. A Paksi Katonai Cipőüzem munkástanácsa tagjai: Steinzhorn János, Kocsis János, Miszlai Sándor és Bálint József. 221. - 1849. MÁJUS 31. Kossuth Lajos országgyűlése megkezdte vándorlását Debrecenből Pestre majd egyetlen ülése után Szegedre DR NÉMETH IMRE helytörténész