Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-21 / 8. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1993. április 21. Emlékezzünk régiekről Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég időm, hogy elbeszéljem?- Mögöttem a tenger, előttem vár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.) MÁJUS 174. - Pünkösd hava, tavaszutóhó. Nálunk ötödik, a rómaiaknál a harmadik hó, akik Maja istennőnek szentelték. A római katolikusok Szűzanya-havának nevezik. Ekkor lép a Nap látszólagos mozgása közben az „Ikrek” jegyébe. Ősi tavasz-ünnep, a majálisok napja, amikor az emberek az egész napot vidámság közepette a szabadban töltik. Évnegyed-kezdő nap is. Nálunk 1890- től a nemzetközi munkásosztály ünnepe. Jelszavai és fölvonulásai a mindenkori politikai irányzat szerint változtak. A májusfa még a kereszténység előtti népek tavasz-szimbóluma volt A legények éjszaka vágták ki az erdőn, majd közösen állították fel minden lányos ház elé. Később mindenki maga helyezte el kedvese házánál. Szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették fel azután beásták a földbe, vagy a kapufélfára, kútágasra erősítették Lebontása már táncok és versenyek közepette nyilvánosan történt 175. - 1711. MÁJUS 1. Mint annyiszor, most sem volt szerencsénk Veszítettek a külföldi segítségben bízó felkelők és 8 évi országpusztító harc után, újra csak egyezkedni kellett Gróf Pálffy János labanc és gróf Károlyi Sándor kuruc serege a nagymajtényi síkon találkozott, ezúttal békésen, hűséget esküdve a királynak Kölcsönös tiszteletadásul hármas dísztüzet adtak le, majd Kérolyiék letették lobogóikat és fegyvereiket 176. - 1848. MÁJUS 1. Az utolsó rendi országgyűlés követei, a Györkönyben birtokos Forster Károly és a paksi közbirtokos gyulai Gaál Eduárd e napon számoltak be e neves országgyűlés eseményeiről, amelyet V. Ferdinánd király április 11-én rekesztett be. Ekkor kaptak választójogot a negyed telekkel rendelkező parasztok, az önálló iparosok és az értelmiségiek. A közterheket mindenkinek arányosan kellett viselnie, a jobbágyszolgáltatások és papi tizedek megszűntek Ugyané napon a paksi birtokos Petrich Ferenc önként elsőként jelentkezett a Szekszárdon felállítandó honvéd seregbe. 177. - 1896. MÁJUS 2. Örömteli napra virradt az ország, I. Ferenc József király megnyitotta a millenniumi kiállítást magyarul. „Orömteljes érzelmektől áthatva jelentünk meg a történelmi időszakot jelző kiállítás megnyitásán... A kiállítás - mint reményiem - tanúsítani fogja ország-világ előtt, hogy a magyar nemzet, fenntartván az államot sok viszontagság közt dicsőségesen egy évezreden át, nemcsak a harctéren tudta a trónt és hazáját mindenkor megvédeni, hanem a művelődés terén is méltó helyet vívott ki magának és foglalt el a művelt nemzetek között... Habárapolitikai küzdőtéren sokan különböző és eltérő utakat választanak, hazafias érzelmeik érvényesítésében, a magyar Szentkorona iránti hűségben, a hasznos munkánál, a tudományok terjesztésénél és ezáltal az ország javának és dicsőségének előmozdításánál, a hazának minden polgárát egyesítve és teljes egyetértésben találjuk...” 178. - 1958. MÁJUS 3. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben kimondta: „bizonyos házingatlanokat állami tulajdonba vesz! A mentesítés senkit sem segíthet ahhoz, hogy több háza legyen.” 179. - MÁJUS 4. Szent Flórián napja. Ekkor gyújtottak őseink új tüzet Napkelte előtt egy élőfa vastagabb, száraz ágán kötelet vetettek át és két végénél fogva addig húzogatták, amíg tüzet nem fogott Innen vitték haza az „új tüzet”. Flórián a tűzoltók és kéményseprők védőszentje. Sok helyen a ház falában kiképzett fülkébe helyezték szobrát hogy megvédje a tűztől, villámcsapástól. Pakson a bazársoron és a Szentháromság-szoboregyüttesen van szobra, a Jézus Szíve templomban pedig az orgona feletti egyik kazettában festett képe látható. 180. - 1880. MÁJUS 4. A község képviselő-testülete cáfolta, hogy az áprilisi nagy tűzvésznél vízhiány lett volna, a vezetők hibájából. Sőt ezúttal mondanak köszönetét Daróczy Tamás szolgabíró és Csukly Ignác alszolgabíró erélyes, de tapintatos közreműködéséért, akik saját borukat is felajánlották az oltáshoz. Tény, hogy a kijelölt vízhordók és lajtosok is inkább a mentésre, mintsem a vízhordásra ügyeltek. 181. - 1949. MÁJUS 5. Grősz József kalocsai érsek e napon értesítette a Népfront választási bizottságát: felhívta hívei figyelmét hogy szavazati jogukat lelkiismereti felelősséggel gyakorolják. 182. - 1841. MÁJUS 6. E napon kezdte meg Konstantinápolyból jövetOrsovánál dunai hajóútját Christian Andersen dán meseköltő. Idézem: „Bal kéz felől a települések egész sora, köztük Mohács, Tolna, Paks, Földvár, Ercsi stb. bukkan elő a zöldellő növényzet lombjai közül. A Duna valóságos kis kolóniákat hord a hátán a városok előtti szakaszokon. A háznak tűnő építmények, mint megtudtam vízimalmok, melyek kerekei szüntelenül forogtak. A molnárlegények egymás hegyén-hátán tolakodtak az ajtók, a nyitott ablakok mögött, hogy láthassák hajónkat, annak utasait. ” Andersen ekkor már gyakorlott világjáró, kitűnő megfigyelő volt Érdemes néhány észrevételére odafigyelni: „Mohácson megborotválkoztam. Bent a szegényes borbélyműhelyben egy igazi magyaros, papírra festett kép függött a falon, amit négy sillingért meg lehetett vásárolni. A képen két imádkozó angyal lebegett az égen, alatta két kéz kulcsolódott egymásba e szöveggel: a barátok részére. Mellette erős ököl volt az- ellenség részére - felirattal. Oly kép volt ez, amely jól jellemezte a korombeli Magyarországot Ugyancsak Mohácsnál megpillantottam egy agyagtól, szalmától maszatos disznópásztort, egy kunyhó előtt üldögélve. Állította, hogy igazi magyar, vagyis nemes ember, kezét is a szívére helyezve. Itt a Duna mentén felfelé is a kisnemesség hitvány viskókban él, parasztok módjára. A Nap melegen sütött, ezért birkabőr subájának gyapjas oldalátfordította kifelé. Jellegzetes barna arcába ezüstfehér hajtincs lógott le. Új fehér vászoningjével szöszmötölt, szalonnával dörzsölte be mondván, így tovább marad tiszta, meg lehet fordítani, aztán újra meg lehet fordítani. A mellette lévő délceg unokájának haja ugyanattól a pornódétól csillogott, mintamivel az öreg ingét bekente. így várták az uszályos hajót A hajóba akarták ők is behajtani sertéseiket Ezzel alig öt nap alatt a császárvárosba érkezünk, mondtá az öreg. Legény koromban hat hétig is eltartott az út gyalogosan, mohás ösvényeken, erdőkön, hegyeken át. Célbaéréskor a kövérre hízott disznók mind soványakká és nyomorúságossá lettek, alig vonszolták magukat. Halad ám a világ, minden könnyebbé válik Most a hajón elnyúlva pipázhatunk heverhetünk subánkon a nap melegében. A városok, legelők elsuhannak mellettünk, sertéseink is velünk száguldanak, nemhogy lefogynak, még kövérebbekké válnak az utazásfolyamán. Ez ám az úri élet. Kijár, böki rá a fiatal. Ki ám, mormogott maga elé az öreg, hisz nemes ember vagy, miként az vagyok én is.” 183. - 1748. MÁJUS 7. E dátummal adta ki Mária Terézia királynő a „molnár-pék-sütő céh” mestereinek az eddig ismert legrégibb paksi céhlevelet A céh egy évszázad alatt alaposan kiterebélyesedett 1851- ben például 56 mestere, 58 vándorlegénye és 20 tanulója volt népesebb az ugyanakkor 77 mestert 35 vándorlegényt és 10 tanulót magába foglaló cipész céhnél. 184. - 1912. MÁJUS 7. A paksi r,,k templomban e napon szüntették meg végleg a német prédikációt a hívek kérésére. Egyedül a plébániai nagymisén olvasták még fel az evangéliumot németül is. Többször említem, hogy a r. k és ev. egyházak élen jártak a volt német zárt településrészek magyar hazafiúi érzelmének kialakításában. Német érzelme miatt nem is telepítettek ki Paksról kényszerrel senkit 185. - 1873. MÁJUS 8. A minisztérium elrendelte, hogy a hajózást akadályozó malomkarók eltávolítása nem tűr további halasztást A Duna-gőzhajózási Társaság Ferdinánd Max nevű hajója, 1872. november 6-án a paksi felső malomrévben egy malomkarón fennakadt és emiatt a hajózási társaság tetemes kárt szenvedett 186. - 1688. MÁJUS 9. A török és a német újra összeveszett, de már véglegesen. A magyar király segítségére sietett szinte egész Európa. Ennek köszönhető, hogy óriási harcokban leverték a törököt Bécs alatt, aztán Párkánynál, majd elvették tőle Budát is. A Pakson átvonuló horda utoljára még megvámolta a szegény népet Akkor senki nem gondolhatta, hogy rövidesen, ugyanezen az útvonalon véres fejjel, hanyatt-homlok fognak ki takarodni, hogy többé vissza ne térjenek 187. - 1945. MÁJUS 9. Az első háború-mentes reggelre virradtunk mert előző napon a német főparancsnokság feltétel nélkül letette a fegyvert és ezzel véget ért a II. világháború. 188. - 1874. MÁJUS 10. Paks község hivatalos vezetői a következők voltak: Petrich Ferenc L bíró, Fuchsz József főjegyző, Névery Ádám jegyző, Haaz Ferenc pénztáros, Dömötör József pénztári ellenőr, Jilling Ferenc pénztáros-helyettes, Kurz Adolf végrehajtó esküdt, Feil Ferenc II. vagy törvény-bíró, Till Ádám, Hajpál Benő, Becker Henrik, Hanoi János, Fischl Salamon és Hirt József esküdtek Ügyeltek a felekezeti összetételre is. R k. vallású: Fuchsz, Haaz, Feil, Till, Hanoi és Hirt Ev. vallású: Jilling, Kurz, Petrich és Becker. Ref. vallású Névery, Dömötör és Hajpál. Zsidó: Ftschl. 189. - 1896. MÁJUS 10. A paksi millenniumi ünnepség dátuma. Paks Monográfiája fényképet is közöl a Szent István téren rendezett megemlékezésről. Ma is meglévő három középületünket a millenniumi évben adták át és emlékfákat is ültettek (zsidók). Az épületek a volt Polgári Fiúiskola (Deák Ferenc u. 6.), a Nemzeti Bank épülete (az Áfész-áruház és a gyógyszertár között) és a régi vasútállomás (Sánchegy alatt). 190. - 1907. MÁJUS 11. A Paks és Vidéke Keresztény Munkások Egyesülete e napon, délután 4 órakor a Széchenyi téren nyilvános népgyűlést tartott Tárgyai: a szocializmus ismertetése, a szervezkedés haszna és célja stb. A hely megválasztása is azt célozta, hogy a környék szegényebb rétegéhez szóltak 191. - 1919. MÁJUS 11. Egyedi döntést hozott Pálfa község tanácsa: „a tanács tagjai csak nincstelenek lehetnek”. 192. - MÁJUS 12. Pongrác napja. A néphit szerint a fagyosszentek, Pongrác-Szewác- Bonifác napja. A valóságban az északnyugatról érkező hűvösebb atlanti áramlás hozta létre, mely többször elérheti a fagypontot is E napokon nem vetettek és nem palántáztak Különösen a gyümölcsösökben pusztít Füstöléssel védekez
