Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-21 / 8. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1993. április 21. Óvodai szakmai napok Zöld levél, zöld levél Illatot hoz már a szél... Ezzel az énekkel várta április 5-én reggel mintegy száz óvónő a zeneiskola nagytermében Bor Imre polgármestert, aki kissé elkésve nyitotta meg az óvodai szakmai napokat A köszöntő után Haholt Miklósné ismertette az április 9-ig tartó, minden nap más helyszínen zajló rendezvénysorozat programját. Megemlítette - a többi között - dr. Kurucz Rózsa, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola docensének Személyiségfejlesztés játékkal, mozgással című előadását Karsztné Molnár Mária és Mészáros Jánosné óvónők Német nyelvoktatás az óvodában című bemutatóját a Tolnai úti óvoda mozgássérült csoportjának foglalkozását, melynek vezetője Czibók Virág konduktor. A tízéves Munkácsy úti óvodában tojást festettek és jubileumi kiállítást rendeztek. Az ismertető után dr. Gál Ferencné, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola tanársegédje tartott előadást a zenei nevelés áttételes hatásáról. Elmondta, hogy a zene közvetlenül hat az érzelmekre, fejleszti a gyermek képzeletét, emlékezetét a társkapcsolatok kialakulására is jótékony hatással van. (Az előadó Kodály Zoltánt idézte: „A dalos játék fegyelmez, figyelemre szoktat.”) Dr. Gál Ferencné a zenei - és az anyanyelvi nevelés kapcsolatára is kitért, majd azt taglalta, milyen hatással van a zene a mozgás fejlődésére. A szakmai napok bővebb ismertetésére következő számunkban térünk vissza. gutái „Ovi-olimpia” után Március 21-e közel száz kisóvodás életében szép nap, hiszen részt vehet az „ovi-olimpián”. Nagy az izgalom, versenyláz. A gyerekek egymást biztatva ugrándoznak, drukkolnak, hogy az ő csapatuk fusson be elsőnek. Egymást követik a különböző versenyjátékok, és úgy látszik nagyon élvezik ezt a közös tevékenységet A szülők talán még nagyobb izgalomban vannak, hiszen miközben biztatják gyermeküket, egyben féltik is őket, nehogy a küzdelem nevében leessen a pádról vagy elessen futás közben. Az egész délelőtt kellemes hangulatát tetézi, hogy minden csapat kap az ASE-től jutalmul egy zsák szebbnél szebb labdát. Miközben nézegettük a labdákat az egyik kisfiú megszólalt:- De kár, hogy nekem otthon nincsen labdám. Először azt hittem rosszul hallok, vagy talán az új labda varázsa mondatta vele, rákérdeztem:- Tényleg nincs semmilyen labdád?- Nincs. Nekem csak Legom, meg G. I. Joe-játékaim vannak, meg számítógépem is van. Másnap az óvodában megkérdeztem a mintegy ötven gyereket. Soknak nem volt és nincs is labdája. Ez a tény késztetett arra, hogy kicsit érzékeltessem, miért jó az, ha a sok játék között a labda is megtalálható. Induljunk ki abból: mi szükséges ahhoz, hogy egy kisgyermek iskolaérett legyen:- megfelelő teherbíró-,- kudarctűrő-képesség,- megfelelő kitartás,- szándékos és tartós figyelem,- problémafelfogó és -megértőképesség,- megfelelő emlékezet és önfegyelem. A gyermek számára a mozgás életszükséglet. A labdát minden gyermek szereti. Mozgásra készteti még azt a gyereket is, aki ügyetlen, nem vagy kevésbé szeret mozogni, így saját mozgásfejlődését akadályozza. Erre a célra is legmegfelelőbb a labdával való játék. A gyermek önkéntelenül elkapja, célba dobja, így sikerélményhez jut, ami újabb mozgásra ösztönzi. A labdajátékok egyre fontosabb helyet foglalnak el az ügyességfejlesztő játékok között. Tapasztalatok szerint igen jól befolyásolják a gyermek később a felnőtt általános mozgásritmusát mozgásképességét Hozzájárulnak a szép testtartás kialakulásához. Elősegítik a természetes és helyes légzésmód elsajátítását Fejlesztik az egyensúlyérzéket és ezáltal a magabiztosságot. Növelik a gyors reagálási képességet. Figyelve a labda mozgását fejlődik a tér, a forma, az időérzékelés. Nincs labdázás szaladgálás, ugrándozás, nyújtózkodás, hajlás nélkül, ezért az általános vérkeringésre is igen jó hatású. Minden ügyességfejlesztő mozgásforma megtalálható a különböző labdajátékokban. Közülük a kézügyesség fejlesztése talán a legfontosabb. A kézmozgás fejlődése ugyanis a gyermekek értelmi fejlődése szempontjából rendkívül jelentős. Pl.: - a labda gurítása a gyermektől bizonyos figyelmet kíván, elősegíti a mozgáskoordinációt. Ehhez már némi térhez való alkalmazkodás szükséges és térbeli felismerést is kíván.- A labda dobása megtanítja a gyermeket a helyes izomerő használatára. A kéz mozgásához a láb mozgása is párosul, ezáltal harmonikusabbá válik a gyermek mozgása.- A labda elkapása teljes test feletti uralmat kíván, jó távolságfelmérést, a mozgás nagymértékű összeszervezettségét és céltudatosságot- A célba dobás jól oldja a gyermek görcsösségét, fejleszti az izmokat, fokozza a célszerűséget Korunk egyik igen nagy és egyre halmozódó problémája a dyslexiás gyermekek számának növekedése. A gyakori iránytévesztés, az oldalak felcserélése, a térben való elhelyezkedés zavara már óvodáskorban felismerhetők, ezért az időben történő fejlesztéssel kivédhetők a későbbi iskolai kudarcok. A labdajátékokkal minden esetben fejlesztjük a fizikális készséget a testsémát a térirányok mozgásos megtapasztalását az egyensúlyérzéket ritmusérzéket melyek nélkülözhetetlenek az iskolai írástanulásban. Úgy gondolom, hogy a legegyszerűbbnek vélt játék - a labda - egyben olyan eszköz a kezünkben, ami gyermekeink részére a legösszetettebb feladatok elvégzését segíti. Ilyen a szem-, lábmozgással egybekötött mozgás, szem-kéz koordinációját elősegítő mozgások, aminek fejlesztése nélkülözhetetlen a dyslexia megelőzésében. Tehát a labda gurítása, dobása, elkapása, különböző helyzetekben és különböző formában kialakítja a gyermekben azokat a tulajdonságokat, képességeket amik elkerülhetetlenek ahhoz, hogy iskolaéretté váljon. VASZKÓ ZSOLTNÉ óvónő, Kishegyi úti óvoda Iskolás leszek! Minden év tavaszán sok kisgyermekes családban felmerül a kérdés: hová, melyik iskolába írassák gyermeküket a szülők Az idén rendhagyó értekezletet tartottak a 2. Számú Általános Iskolában a leendő elsősök szüleinek. A szülők tájékoztatást kaptak az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, a gyermekek jogairól, kötelességeiről. Betlehemi Antal igazgató köszöntötte a megjelent szülőket és néhány bevezető gondolatot tárt a hallgatóság elé és bemutatta a leendő első osztályosok tanítóit Az igazgató többek között elmondta: az iskola előáll egy tervvel, amivel a szülők megismerkedhetnek. „Arra kell törekednünk hogy minden tudás, cselekedet a gyermekek érdekét szolgálja. ígérgetni, nagyot mondani nem akarunk Amit nem tanítunk meg, azt nem kérjük, hogy a szülő tanítsa meg! Kérésünk viszont, hogy korrekt és folyamatos kapcsolatot tudjunk kialakítani az iskola és a szülők között Mire tudunk vállalkozni? A következő tanévben 4 első osztály indítására vannak meg a személyi és tárgyi feltételek Vannak különböző divatos oktatási-nevelési módszerek de nem feltétlen ezek alkalmazása a célunk. Milyen lehetőségeink vannak? Például testnevelési órákon egyes osztályokban heti egy órában tánc tanítására. Német-, angol-, francia vagy akár orosz nyelv tanulására is megvannak a feltételek, viszont ezért havi 300 forintot kell fizetni gyermekenként. Tanulhatnak a gyerekek nemzetiségi német nyelvet is, ha azt legalább hat szülő kéri. Az iskolában működnek sportosztályok is, melyek a városi szakosztályok utánpótlásbázisai.” Ezután a tanító nénik mutatkoztak be és ismertették elképzeléseiket. Szabó Istvánná: „Úgy szeretnénk kialakítani a gyermekek napi programját, hogy ne legyenek túlterheltek. A kezdeti beilleszkedés és a szokásrendek kialakítása miatt hosszabb előkészítő időt hagyunk a tanulóknak, biztosítva az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet. A haladást lassabb tempóban, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve szeretnénk megvalósítani.” Ezután Hlavaty Józsefné mondta el az általa alkalmazott egyik tanítási módszer lényegét. Kiemelte, hogy csodálatos időszak mind a kisgyermek, mind a tanító számára a kölcsönös megismerés. „Amit én szeretnék megvalósítani: Tolnai Gyuláné olvasás-írás tanítási módszere, melyben beszédtechnikai, elválasztási, szótagolási gyakorlatok mellett lazító és memóriát fejlesztő feladatok is vannak. Ezek javítják a helyesírást és bővítik a szókincset, mélyítik a matematikai logikát, fejlesztik a kreativitást.” Tyukosné Hagh Erzsébet osztályában hagyományos oktatási-nevelési módszereket alkalmaz. Osztályonként az idegen nyelv tanulása mellett vannak más lehetőségek is, például a helyes közlekedésre nevelés. Koszteczkyné Majoros Emese a vizuális nevelési programról szólt néhány mondatot. Ez a rajz és a technika tantárgyakon belül valósítható meg, játékosan, a gyermeki fantáziára, képi emlékezetre támaszkodva. A továbbiakban szó volt a kiemelkedő képességű tanulók szakköri (matematika, kézimunka, számítógépes, sakk, közlekedési...) lehetőségeiről, a lemaradók tanítói, szaktanári támogatásáról. HENCZ JÁNOS
