Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-21 / 8. szám

PAKSI HÍRNÖK 4 1993. április 21. Óvodai szakmai napok Zöld levél, zöld levél Illatot hoz már a szél... Ezzel az énekkel várta április 5-én reggel mintegy száz óvónő a zeneiskola nagytermé­ben Bor Imre polgármestert, aki kissé elkésve nyitotta meg az óvodai szakmai napokat A köszöntő után Haholt Miklósné ismertette az április 9-ig tartó, minden nap más helyszínen zajló rendezvénysorozat programját. Megemlí­tette - a többi között - dr. Kurucz Rózsa, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola docensének Sze­mélyiségfejlesztés játékkal, mozgással című előadását Karsztné Molnár Mária és Mészáros Jánosné óvónők Német nyelvoktatás az óvo­dában című bemutatóját a Tolnai úti óvoda mozgássérült csoportjának foglalkozását, melynek vezetője Czibók Virág konduktor. A tízéves Munkácsy úti óvodában tojást festettek és jubileumi kiállítást rendeztek. Az ismertető után dr. Gál Ferencné, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola tanársegédje tartott előadást a zenei nevelés áttételes hatásáról. El­mondta, hogy a zene közvetlenül hat az érzel­mekre, fejleszti a gyermek képzeletét, emlékeze­tét a társkapcsolatok kialakulására is jótékony hatással van. (Az előadó Kodály Zoltánt idézte: „A dalos játék fegyelmez, figyelemre szoktat.”) Dr. Gál Ferencné a zenei - és az anyanyelvi nevelés kapcsolatára is kitért, majd azt taglalta, milyen hatással van a zene a mozgás fejlődésé­re. A szakmai napok bővebb ismertetésére kö­vetkező számunkban térünk vissza. gutái „Ovi-olimpia” után Március 21-e közel száz kisóvodás életében szép nap, hiszen részt vehet az „ovi-olimpián”. Nagy az izgalom, versenyláz. A gyerekek egymást biztatva ugrán­doznak, drukkolnak, hogy az ő csa­patuk fusson be elsőnek. Egymást követik a különböző versenyjátékok, és úgy látszik nagyon élvezik ezt a közös tevékenységet A szülők talán még nagyobb izga­lomban vannak, hiszen miközben biztatják gyermeküket, egyben féltik is őket, nehogy a küzdelem nevében leessen a pádról vagy elessen futás közben. Az egész délelőtt kellemes hangu­latát tetézi, hogy minden csapat kap az ASE-től jutalmul egy zsák szebb­nél szebb labdát. Miközben nézegettük a labdákat az egyik kisfiú megszólalt:- De kár, hogy nekem otthon nin­csen labdám. Először azt hittem rosszul hallok, vagy talán az új labda varázsa mon­datta vele, rákérdeztem:- Tényleg nincs semmilyen lab­dád?- Nincs. Nekem csak Legom, meg G. I. Joe-játékaim vannak, meg szá­mítógépem is van. Másnap az óvodában megkérdez­tem a mintegy ötven gyereket. Sok­nak nem volt és nincs is labdája. Ez a tény késztetett arra, hogy kicsit érzé­keltessem, miért jó az, ha a sok játék között a labda is megtalálható. Induljunk ki abból: mi szükséges ahhoz, hogy egy kisgyermek iskolaé­rett legyen:- megfelelő teherbíró-,- kudarctűrő-képesség,- megfelelő kitartás,- szándékos és tartós figyelem,- problémafelfogó és -megértőké­pesség,- megfelelő emlékezet és önfe­gyelem. A gyermek számára a mozgás életszükséglet. A labdát minden gyermek szereti. Mozgásra készteti még azt a gyereket is, aki ügyetlen, nem vagy kevésbé szeret mozogni, így saját mozgásfejlődését akadá­lyozza. Erre a célra is legmegfelelőbb a labdával való játék. A gyermek ön­kéntelenül elkapja, célba dobja, így sikerélményhez jut, ami újabb moz­gásra ösztönzi. A labdajátékok egyre fontosabb helyet foglalnak el az ügyességfej­lesztő játékok között. Tapasztalatok szerint igen jól be­folyásolják a gyermek később a fel­nőtt általános mozgásritmusát moz­gásképességét Hozzájárulnak a szép testtartás kialakulásához. Elő­segítik a természetes és helyes lég­zésmód elsajátítását Fejlesztik az egyensúlyérzéket és ezáltal a maga­­biztosságot. Növelik a gyors reagálá­si képességet. Figyelve a labda moz­gását fejlődik a tér, a forma, az időér­zékelés. Nincs labdázás szaladgálás, ugrándozás, nyújtózkodás, hajlás nélkül, ezért az általános vérkerin­gésre is igen jó hatású. Minden ügyességfejlesztő mozgásforma megtalálható a különböző labdajá­tékokban. Közülük a kézügyesség fejlesztése talán a legfontosabb. A kézmozgás fejlődése ugyanis a gyer­mekek értelmi fejlődése szempont­jából rendkívül jelentős. Pl.: - a lab­da gurítása a gyermektől bizonyos fi­gyelmet kíván, elősegíti a mozgás­koordinációt. Ehhez már némi tér­hez való alkalmazkodás szükséges és térbeli felismerést is kíván.- A labda dobása megtanítja a gyermeket a helyes izomerő haszná­latára. A kéz mozgásához a láb moz­gása is párosul, ezáltal harmoniku­­sabbá válik a gyermek mozgása.- A labda elkapása teljes test felet­ti uralmat kíván, jó távolságfelmé­rést, a mozgás nagymértékű össze­­szervezettségét és céltudatosságot- A célba dobás jól oldja a gyer­mek görcsösségét, fejleszti az izmo­kat, fokozza a célszerűséget Korunk egyik igen nagy és egyre halmozódó problémája a dyslexiás gyermekek számának növekedése. A gyakori iránytévesztés, az oldalak felcserélése, a térben való elhelyez­kedés zavara már óvodáskorban fel­ismerhetők, ezért az időben történő fejlesztéssel kivédhetők a későbbi is­kolai kudarcok. A labdajátékokkal minden eset­ben fejlesztjük a fizikális készséget a testsémát a térirányok mozgásos megtapasztalását az egyensúlyér­zéket ritmusérzéket melyek nélkü­lözhetetlenek az iskolai írástanulás­ban. Úgy gondolom, hogy a legegysze­rűbbnek vélt játék - a labda - egy­ben olyan eszköz a kezünkben, ami gyermekeink részére a legösszetet­tebb feladatok elvégzését segíti. Ilyen a szem-, lábmozgással egy­bekötött mozgás, szem-kéz koordi­nációját elősegítő mozgások, ami­nek fejlesztése nélkülözhetetlen a dyslexia megelőzésében. Tehát a labda gurítása, dobása, el­kapása, különböző helyzetekben és különböző formában kialakítja a gyermekben azokat a tulajdonságo­kat, képességeket amik elkerülhe­tetlenek ahhoz, hogy iskolaéretté váljon. VASZKÓ ZSOLTNÉ óvónő, Kishegyi úti óvoda Iskolás leszek! Minden év tavaszán sok kisgyermekes családban felmerül a kérdés: hová, melyik iskolába írassák gyermeküket a szülők Az idén rendhagyó értekezle­tet tartottak a 2. Számú Általános Iskolában a leendő elsősök szüleinek. A szülők tájékoztatást kaptak az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, a gyermekek jogairól, kötelességeiről. Betlehemi Antal igazgató köszöntötte a megjelent szülőket és néhány be­vezető gondolatot tárt a hallgatóság elé és bemutatta a leendő első osztályo­sok tanítóit Az igazgató többek között elmondta: az iskola előáll egy tervvel, amivel a szülők megismerkedhetnek. „Arra kell törekednünk hogy minden tudás, cselekedet a gyermekek érdekét szolgálja. ígérgetni, nagyot mondani nem akarunk Amit nem tanítunk meg, azt nem kérjük, hogy a szülő tanítsa meg! Kérésünk viszont, hogy korrekt és folyamatos kapcsolatot tudjunk kialakíta­ni az iskola és a szülők között Mire tudunk vállalkozni? A következő tanév­ben 4 első osztály indítására vannak meg a személyi és tárgyi feltételek Van­nak különböző divatos oktatási-nevelési módszerek de nem feltétlen ezek al­kalmazása a célunk. Milyen lehetőségeink vannak? Például testnevelési órá­kon egyes osztályokban heti egy órában tánc tanítására. Német-, angol-, fran­cia vagy akár orosz nyelv tanulására is megvannak a feltételek, viszont ezért havi 300 forintot kell fizetni gyermekenként. Tanulhatnak a gyerekek nem­zetiségi német nyelvet is, ha azt legalább hat szülő kéri. Az iskolában működ­nek sportosztályok is, melyek a városi szakosztályok utánpótlásbázisai.” Ezután a tanító nénik mutatkoztak be és ismertették elképzeléseiket. Szabó Istvánná: „Úgy szeretnénk kialakítani a gyermekek napi program­ját, hogy ne legyenek túlterheltek. A kezdeti beilleszkedés és a szokásrendek kialakítása miatt hosszabb előkészítő időt hagyunk a tanulóknak, biztosítva az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet. A haladást lassabb tempóban, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve szeretnénk megvalósí­tani.” Ezután Hlavaty Józsefné mondta el az általa alkalmazott egyik tanítási módszer lényegét. Kiemelte, hogy csodálatos időszak mind a kisgyermek, mind a tanító számára a kölcsönös megismerés. „Amit én szeretnék meg­valósítani: Tolnai Gyuláné olvasás-írás tanítási módszere, melyben beszéd­technikai, elválasztási, szótagolási gyakorlatok mellett lazító és memóriát fej­lesztő feladatok is vannak. Ezek javítják a helyesírást és bővítik a szókincset, mélyítik a matematikai logikát, fejlesztik a kreativitást.” Tyukosné Hagh Erzsébet osztályában hagyományos oktatási-nevelési módszereket alkalmaz. Osztályonként az idegen nyelv tanulása mellett van­nak más lehetőségek is, például a helyes közlekedésre nevelés. Koszteczkyné Majoros Emese a vizuális nevelési programról szólt néhány mondatot. Ez a rajz és a technika tantárgyakon belül valósítható meg, játéko­san, a gyermeki fantáziára, képi emlékezetre támaszkodva. A továbbiakban szó volt a kiemelkedő képességű tanulók szakköri (mate­matika, kézimunka, számítógépes, sakk, közlekedési...) lehetőségeiről, a le­maradók tanítói, szaktanári támogatásáról. HENCZ JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents