Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-21 / 8. szám

PAKSI HÍRNÖK 2 1993. április 21. Választottjaink „A következő testületnek erős bizottságokat kell létrehoznia” Beszélgetés dr. Rónaky Józseffel A 47 éves, pécsi születésű nukleáris szakember édesapja kistisztviselő volt az OTI-nál, édesanyja három gyerme­ket nevelt a szülői házban - szüleitől, mint késői gyermek nagy-nagy szere­tet kapott Középiskolai tanulmányait a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban végzi, ahol kitűnően megtanul ango­lul és oroszul, melynek a későbbiek fo­lyamán igen nagy hasznát veszi vá­lasztott hivatásában. A pécsi fiatalember a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, mint fizi­kus diplomázik, s tudományos kuta­tással foglalkozik 6 éven át a Központi Fizikai Kutató Intézetben. Volt egy kalandom - mondja - a Magyar Óptikai Művekkel - 3 évig, mint kutatási osztályvezető tevékeny­kedtem. Ekkor csömörlöttem meg Bu­dapesttől, s mivel ebben az időben jött a hívás Paksra, az atomerőműhöz, 1979 húsvétján feleségemmel és az akkor még két pici lányommal ideköl­töztünk Új hivatást választottam - folytatja a képviselő—az atomenergia elkötele­zetne lettem. Mint fizikus a sugárvédel­mi osztályra kerültem osztályvezető­helyettesnek Majd a nukleáris igazga­tóságon voltam főmérnök, egészen a mostani átszervezésig. Most az erőmű balesetelhárításával foglalkozom.- Milyen közéleti funkciót töltött be abban a U évben, amíg is önkor­mányzati képviselő nem lett?- A város életében nem nagyon vet­tem részt Munkámat, s szabadidőmet teljesen lekötötte az atomerőmű, mint sok más kollégámat Nézze - mondja mosolyogva -, az erőmű olyan, mint egy feleség. Túl sok idejét veszi el az embernek De ez így van jól - ezt a hivatást csak így lehet űz­ni. Azért a feleségem néha feltette a kérdést - most őt vettem-e feleségül, avagy az atomerőművet? (Az interjú Csemobilra vonatko­zó részét a szerző megjelentette a Népújság április 8-iki számában. - A szerkesztő megjegyzése.)- Ha már az erőmű balesetelhá­rítását említette, óhatatlanul eszé­be jut az embernek Csernobil. Most lesz 7 éve, hogy a világot ráébresztette az atomtechnika, az atomerőművek, a nukleáris ipar veszélyeire.- Az atomerőművek eddigi statiszti­kája azt mutatja, hogy erőművi üzem­zavar szerte a világon sok van, mivel ezekben is emberek gépek dolgoz­nak De olyan atomerőműves üzem­zavar, amely súlyos anyagi kárt, a kör­nyezetet és az ott élő lakosságot veszé­lyeztette, a nukleáris ipartörténetében eddig kettő volt- Éspedig?-1979 márciusában az USA-ban a Pennsylvania állambeli Three Mile ls­­landon. Ott az atomerőmű egyik reak­tora tulajdonképpen teljesen elpusz­tult, az erőművet nem lehetett többé újraindítani, az anyagi kár hatalmas volt, de a baleset a környezetet nem érintette.- És ezek után jöttl986 májusá­ban Csernobil...- Tudni kell, hogy a csernobili bal­esetnek volt néhány olyan sajátossá­ga, amely más erőműveknél nem for­dulhatott elő. A csernobili olyan típust képviselt, amely a világon sehol másutt nem volt Ez grafit lassítású, vízhűtésű reaktor. Olyan üzemeltetési problémák is voltak Csemobilban, amelyek nem utolsósorban a szovjet társadalom ak­kori állapotából fakadtak Azóta, mint látható a szovjet társadalom nemcsak a csernobili balesetet produkálta, hanem több minden mást is. Törvényszerű is volt, hogy összeomoljon.- Még mindig maradva a témá­nál, Magyarország szerencsés helyzetben volt, a szétterülő ra­dioaktivitás tekintetében!- Igen. A csernobili erőműből szár­mazó radioaktív anyagok beterítették Európát Viszonylag sok jutott belőle Lengyelországba és a skandináv álla­mokba - az első felhő északról került meg bennünket A másik hullám pe­dig a Balkán felől - déli irányból, Ro­mániából érkezett ide, már erősen le­csökkenve. Komoly károkat a cserno­bili baleset csak a Szovjetunióban okozott, elsősorban az erőmű 20 kilo­méteres körzetében, valamint az erő­mű tágabb - 200 kilométeres környe­zetében, ahol ma is korlátozások van­nak Itt ma is korlátozzák az élelmiszer­fogyasztást, ivóvízfogyasztást Iszonyatos a különbség, ha mond­juk egy fosszilis - hagyományos szer­ves tüzelőanyagot égető erőműben történik baleset, vagy ha atomerőmű­­bea.. Ez az atomtechnika egyik alapp­roblémája. De azt is tudni kell, hogy az előbb említett erőművek már a létük­kel is károsítják a környezetet, főleg er­re Kelet-Európábán, ahol igencsak rossz minőségű a szén. Az atomerő­mű normális működése során semmi­féle káros hatást nem fejt ki a környe­zetre. Viszont, megvan a kockázata. Tulajdonképpen az a feladatunk az atomerőműben, hogy ezt a kockáza­tot csökkentsük Mindehhez két dolog kell: jól megtervezett, felépített erőmű, és kell egy magas fokon képzett üze­meltető személyzet- Mindez itt Pakson miképp alakult?- A paksi atomerőmű a. világon jól ismert, biztonságosnak tartott erőmű. A biztonsági kultúrát folyamatosan szinten kell tartani, mert ez a záloga annak hogy a nem kívánatos esemé­nyeket elkerüljük- Tudjuk, Csernobil esetében a tájékoztatás nem volt megfelelő a szovjet kormány részéről!- Mára ilyenről szó sem lehet Ennek érdekében is alakult meg az atomerő­műveket üzemeltetők világszervezete, a WANO. Minden nukleáris üzemzavart egy, a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség által elfogadott skála szerint érté­kelnek, és nyilvánosságra hoznak Kü­lönböző nemzetközi szervezetek mun­kálkodnak azon, hogy mindez mara­déktalanul megvalósuljon. A paksi atomerőműre azt mondják ezek a szervezetek hogy mi hajlamo­sak vagyunk túldimenzionálni az ese­ményeket- No, de térjünk vissza az ön képviselőségéhez. Milyen mozga­lomban vett részt az elmúlt évtize­dekben?- Szakszervezeti tag voltam 1989- ig, kiléptem, mert a szakszervezet olyan érdekképviselet, mely a munka­­vállalók érdekeit védi, s én beosztá­somnál fogva munkaadónak számí­tottam, s nem láttam értelmét a szak­­szervezeti tagságnak Ezzel több pa­­vos társam is így volt- Térjünk vissza az önkor­mányzati választásokhoz!- Ismert voltam a kollégáim között li­berális nézeteimről, s ezért is kerestek meg először FIDESZ-es, majd SZDSZ- es kollégáim, hogy nem vállalnám-e tá­mogatásukkal a képviselőjelöltséget a paksi önkormányzatban A párttagság­tól idegenkedem, mert mindezt egy szer­vezetben nemigen vállalnám! A rend­szerváltás lelkesedése engem is elka­pott, s úgy éreztem ily módon én is hoz­zájárulok valamihez, ami más lesz, mint a régi volt Az egész választási procedú­ra alatt külföldön tartózkodtam, hivata­los kiküldetésben hál’ Istennek! A második fordulóban nyertem kol­légám Bogáncs János független képvi­selőjelölt ellenében itt a lakótelepen- A paksi képviselő-testületben a gazdasági bizottság tagja is. Mondana a város költségvetésé­ről néhány szót!- Idén a paksi önkormányzat 185 mil­lió forintból gazdálkodhat Az önkor­mányzat eddigi működése során a ren­delkezésre álló bevétel folyamatosan nőtt Idén reálértékben csökkent de ez így nem sokat mond, mert az egész költ­ségvetési struktúra a bevételi oldal szem­pontjából drasztikusan változott- Éspedig?- Új adórendszer van belépetta helyi adó intézménye A központi támogatás és a helyi források aránya döntően meg­változott Mindehhez tudni kell hogy az atomerőmű - korábban adó formájá­ban minimális összeget fizetett a város kasszájába. Más módon támogatta a vá­rosi például különböző juttatások for­májában Ma viszont többszázmillió fo­rint jut be adó formájában az atomerő­műtől a város költségvetésébe.- Mire költötték ezt az igen szép összeget az elmúlt időszakban?- A város működési kiadásainak többségéta kulturális, oktatási és egés­zségügyi intézmények fenntartására fordítjuk Úgyis lehet mondani, hogy a kiadások háromnegyede működtetés, egynegyede fenntartás. Paks igen sok oktatási intézményt működtél mivel igencsak fiatal város.- Ha már működtetésről esik szó, milyennek találja a szociális hálót Pakson?- Az önkormányzat úttörő munkát végzett a város szociális támogatási rendszerének kialakításában. Itt a szo­ciális ellátás lényegesen nagyobb mér­tékű, mint a jogszabályi előírás és mint ami hasonló léptékű városban meg­szokott- A nemrégiben végzett Gallup felmérés szerint néhány „dolog” felállítása, létesítése nemigen nyerte meg a lakosság tetszését

Next

/
Thumbnails
Contents