Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-12-30 / 27. szám

1992. december 30. 9 PAKSI HÍRNÖK lóval együtt tiltakozott a paksi örökö­sök nevében (Daróczynak Paksi An­na, Jármynak Paksy Kata volt a neje), hogy Űzd, Borjád és Hódos nevűprae­­diumukat (falvaikat) és a hozzá tartozó részeket Dallos Györgyné, Furdics Má­ria Judit jogtalanul használja, mert azok igazoltan az ő jogos birtokaik. 12. - JANUÁR 6. Vízkereszt ünnepe. Ha e napon a kocsikerék vágásában megindul a víz, rövid lesz a tél. A farsang kezdete. E napon gyújtják meg utoljára a gyer­tyákat a karácsonyfán. Krétával a be­járati ajtó szemöldökfájára írják G+M+B, azaz Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevét a háromkirályokra emlékezve. 13. - 1601. JANUÁR 6. Thurzó György gróf, nádor meg­erősítette azt az adománylevelet melyben az Abaffyak kapták Fadd után Hencsepusztát is. Ettől kezdve volt a két községnek közös földesura. 14. - 1857. JANUÁR 6. E naphoz fűződik egy furcsa vég­rendelet Csapó Ida Paks-tengelici birtokos akaratából. „Országos emlékű derék atyám, Dániel emlékének fenntartására az örökséget a fiágra, az elsőszülöttség szerint, hitbizományilag lekötni rende­lem. Csapó Dániel nevének megőrzé­sére az örökösök mindig Dániel nevet viseljenek, magyar nevelést kapjanak, a magyar nyelvet tisztán beszéljék, mindig Tengelicen lakjanak és onnét kormányozzák jószágjaikat Városok­ban állandóra le ne telepedjenek, a te­let is csak Pesten tölthetik. A hitbizo­mányi birtok egyetlen fillérrel sem ter­helhető meg.” A végrendelete végrehajtójának férjét a paksi földesúr nemeskéri Kiss Pált Fiume kormányzóját Deák Ferenc nővérének, Deák Joze­fának sógorát jelölte meg. E végren­delettel magyarázható, hogy az örö­kösök még az 1970-es években is az ősi tengelici kastélyban laktak. 15. - 1437. JANUÁR 7. Tamás nagyrátóti (Gyulafirátót) nyilatkozata szerint néhai Rátóti Rat­­hold Veszprém megyei faiszi birto­kait a rokon faiszi Ányos Gergely fiainak valóban elzálogosította. A Rá­­tótiak tehát vagyonmentés céljából egymás közt bonyolították le zálog­ügyleteiket nehogy idegenek kezére jussanak javaik. Valóban Nagyrátótés Vácrátót (Kisrátót), a két ősi birtok kiha­lásukig osztatlan közös birtokuk volt 16. - 1889. JANUÁR 7. E napon nevezte ki az alispán váro­sunk legjelesebb főjegyzőjét Popo­­vics Gyulát a város élére, aki Kapos­várott volt kataszteri számtiszt. Nevé­vel még sokszor találkozunk. 17. - 1365. JANUÁR 8. A híres zsoldosvezér, Toldi Miklós ekkor szegődött el Johanna nápolyi királynő zsoldoseregébe. Hogy mi kö­zünk ehhez? Nagyon is sok. Ugyanis Arany János a „Tolnai estéjében”, egy párviadallal kapcsolatban, a sem­mivel sem kevésbé híres, világjáró Rá­tóti Tary Lőrincet Toldival személye­sítette meg. Taryval szintén fogunk még találkozni. 18. - 1909. JANUÁR 9. A Paksi Zenetársaság első nyilvá­nos fellépésének dátuma. Tagjai: Mi­hálovics Lajos járásbírósági írnok 1. hegedű, Németh Mihály községi isko­lai tanító II. hegedű, Hum József pol­gári fiúiskolái tanár brácsa és Geyer József r. k. tanító cselló. Rövidesen kis vonószenekarrá alakultak. 19.1688. JANUÁR 10. 1. Lipót király ekkor adta ki tolna­­szentgyörgyi Pálffy Mihálynak, a ka­locsai érsekség jobbágyának és győr­­vári katonának, valamint János, Ist­ván, Katalin és Éva gyermekeinek a címeres nemeslevelet melyet Győr megyében hirdettek ki, 1690. június 14-én. 20.1850. JANUÁR 10. Szomorú napja ez Bölcskének. Dr. Cholnoky Imrét a bölcskei közbirto­kosok ügyészét a haditörvényszék 15 évi várfogságra ítélte, ’48-as szerepe miatt. Amnesztiát kapott. 21. - 1700. JANUÁR 11. Ekkor tartottak Pakson teljes me­gyegyűlést Daróczy István alispán mellé Simontornyáról a vármegye ér­dekében öt katonát egy tizedes pa­rancsnoksága alatt, állandó tartózko­dással Paksra vezényeltek. 22. - 1869. JANUÁR 12. A 81 fős megyei választmány tagjai közé e napon választották be a paksi, faddi községi bírót és Dunaszent­­györgy község hadnagyát 23. - 1883. JANUÁR 12. Hosszas huzavona és alkudozás után ekkor alakult meg a csizmadia céh utódaként a Paksi Csizmadia Ipartársulat Nem sokra rá létrehoz­ták a Paksi Általános Ipartestületet 24. - 1679. JANUÁR 13. Kecskemét város törökkori robot­naplójába jegyezték be e napon, a Paksi palánkvár őrségéről szóló ver­­secskét: „Jankoj és Paxi Pajazit agaval Jünek nagy csoporttal három zászlóval, Jól megh rakodónak zabbal, arpaval, De jól nem lakónak az uaros borával.” 25. - 1915. JANUÁR 14. Ekkor alakult meg Pakson a Ke­resztény Munkás Egylet. Elnöke Pé­­ger István, alelnök Ruff István, titkár Galambos Károly r. k káplán, jegyző Geyer József r. k. tanító, pénztáros László Vince, gazda Madács János, könyvtáros Németh József katolikus­köri tagok. 26. - JANUÁR 15. Paks és környékének leghidegebb napja, ötven évi átlag szerint a napi középhőmérséklet -2,7 °C fok. 27. - 1726. JANUÁR 15. E napon rendelték el a nagydorogi megyegyűlésen, a letelepültek szöké­seinek meggátlására: akik elvándorol­nak, azokat be kell fogni és börtönbe kell vetni. E röghözkötés azonban nem érte el célját mert ezután is el­­szökdöstek a csábítás hatására olyan vidékre, ahol nagyobb kedvezménye­ket tudtak kicsikarni a földesúrtól. 28. - 1791. JANUÁR 16. A gerjeni elöljárók amiatt emeltek panaszt a megyénél, hogy őket 9 kato­nai szénás hajó vontatására, kemény büntetés kilátásba helyezése ürügyén kirendelték 70 lóval. Ráadásul hét napra egy lóért csak 21 krajcárt kap­tak. Mikor pedig a vármegye rendelete szerinti fizetést követelték a „strázsa­­mester” úrtól!, az dühében elrettenté­sül két lovukat helyben agyonverette. 29. - 1948. JANUÁR 17. E napon Paks község, mint erkölcsi testület megvásárolta a Dőry Ida és nővére Dőry Ilona tulajdonát képező, Deák Ferenc utca 22. szám alatti ház­ingatlant és az azzal összefüggő kerte­ket majd felajánlotta Járási Tüdő­gondozó és egyéb közegészségügyi célra. 30. - 1912. JANUÁR 18. A megyegyűlés ekkor választotta meg egyhangúan országgyűlési köve­tének Nedeczky Ferenc paksi közbir­tokost O a megye utasítását betartva mindvégig azon fáradozott, hogy ara­­nyat-ezüstöt ne lehessen kivinni az or­szágból, a király pedig valódi pénzt ve­ressen, mert ezért kapta a bányákat 31. - 1898. JANUÁR 19. E napon az országgyűlés felállva, vastapssal üdvözölte városunk közbir­tokosát Madarász Józsefet Kossuth egyik legbizalmasabb munkatársát 50 éves képviselői jubileuma alkal­mából. A matuzsálemi korú Mada­rász, aki 101 -ik életévében halt meg, számos alkalommal töltötte be az újonnan összeült képviselőhézban a korelnöki tisztet 32. - JANUÁR 20. Fábián és Sebestyén vértanúk ün­nepe. Az első tavaszébresztő nap, ek­kor kezdenek a fák újra nedvet szívni. Pakson kápolna őrzi emléküket a Ró­kus utcában, mely egyetlen barokk stí­lusú épületünk. A padlón márvány­táblába vésve ez áll: „Tekintetes öz­vegy Vigyázó Ignácné, született Csuzy Jozefa asszonyság családjá­nak sírboltja. ” Szobruk a Szenthárom­ság emlékmű két mellékalakja. 33. - 1912. JANUÁR 21. A paksi tanítók e napon felekezeti különbség nélkül gyűlést tartottak, amelyen elnöküknek Heiszer Henrik ev. tanítót jegyzőnek Geyer József r. k. tanítót választották. Egyhangúan ki­mondták: „Ameddig fizetésüket meg­felelően nem rendezik, minden társa­dalmi kultúrmunkától tartózkodnak.” 34. - JANUÁR 22. Szent Vince napja, a szőlősgazdák egyik védőszentjének ünnepe. Ha ek­kor olvadás állt be, jó szőlőtermés ígér­kezett „Ha csordul a Vince, tele lesz a pince!” 35. - 1717. JANUÁR 23. Elsőként utazott át e napon a török alól felszabadult Pakson nyugati dip­lomatacsoport Wortley angol követ vezetésével. Leírásuk jelentős helytör­téneti dokumentumunk. 36. - 1436. JANUÁR 24. Zsigmond király ekkor kobozta el Paks, Bölcske Tolna megyei és Zá­­dor Solt-széki falvakat a PaksyaktóL engedély nélküli vámszedés, erősség­építés, sőt gyilkosság vádja ürügyén. Tetétleni Mihály és Bessenyey Lő­rinc fondorlataira azonban hamaro­san fény derült és távozniok kellett az ősi Paksy családi birtokokról. 37. - JANUÁR 25. Pál fordulása. A bibliai Saul megté­résének napja egyben télfordulás is, mert ezután jön a kemény tél. „Ahány napig besüt a Nap a pajtába Pál fordu­lása után, annyiszor ver be a hó is.” 38. - 1790. JANUÁR 26. E napon vonta vissza rendeletéit II. József, a kalapos király, ki sosem koro­náztatta meg magát Németesítés cél­jából ő telepítette be Dunakömlődöt és Németkért 39. - 1984. JANUÁR 27. Dr. Rézbányay Dezső ügyvéd, ze­neszerző-karnagy halálának dátuma. Paks zeneéletének egyik kimagasló alakja. Sorsa, mint általában a korosz­tályáé, zaklatott volt Mohácsi, kassai és paksi ügyvédeskedés után, a híres pannonhalmi gimnázium ének-zene tanára lett 1969-ben történt nyugdíja­zásáig. A Paksi Zeneegyesület ének­karát művészi szintre emelte, ennek ju­talma a háromszori, önálló műsorral való szereplés a Magyar Rádióban. Utolsó éveiben megalakította Pakson a „komolyzenei klubot”. Szinte egész Európát bejárta motorkerékpáron. Útjaira művészettörténetileg felké­szült A járókelők ismerősként üdvö­zölték, midőn pontosan ugyanabban az időpontban vonult sietős, apró lép­teivel a városi könyvtárba, ahol nem­zetközi turistaszótár összeállításán fá­radozott, de befejezni már nem tudta. Pakson a Kálvária temetőben lévő családi kriptában nyugszik. 40. - 1863. JANUÁR 28. Ekkor adta be ki is tudná hányadik panaszlevelét a megyéhez Paijerli Fe­­rertfc városbíró, a katonák kártevéseiről. Ezúttal azon kesergett, hogy a Fő utcán már kövezett járdát építettek nagy költ­séggel, amit a helyben állomásozó kato­naság patkós lovaival - csupa ingerlés­ből és gőgből - lerombol, a járókelőket is legázolással fenyegetik. 41. - 1882. JANUÁR 29. A Magyar Nemzeti Múzeum Egylet e napon szállt ki Paksra, dr. Novák Sándor paksi orvos-régész kérésére, a dunai romok kivizsgálása céljából. 42. - 1529. JANUÁR 30. Kutasi Mihály faddi r. k. plébános, még 1526-ban magához vette az egy­házi kincseket hogy a törökök elől el­menekítse. Útközben azok elkallód­tak. E napon ezért a szakadáti családi örökségéből az ottani szőlőjét min­den haszonélvezetével együtt, kárpót­lásul a faddi egyházra hagyta. 43. - 1790. JANUÁR 31. Egész Európára szégyenteljes tettet követett el e napon II. Frigyes Vilmos porosz király, amikor szövetséget kö­tött a török III. Szelim szultánnal, II. József magyar király ellen. Kedves Olvasóim! Havonta jelenik meg egy-egy soro­zat mintegy ötszáz eseménnyel és vagy nyolcszáz névvel. Valamennyi ki­­nek-kinek sokat jelenthet. Kérem gyűjtsék össze havonta. A decemberi anyag után külön név- és tárgymuta­tót közlök, mely rendkívül megkönnyí­ti az áttekintést Csak így egységesen ad majd képet városunk elmúlt esemé­nyeiről, polgárairól, objektumairól stb. az év minden napjára vonatkoztatva. Segítséget kívánok nyújtani az össze­gyűjtött helytörténeti anyagommal a vezetőknek, pedagógusoknak, diá­koknak, érdeklődőknek egyaránt Olvassák figyelemmel! DR NÉMETH IMRE helytörténész

Next

/
Thumbnails
Contents