Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-10-21 / 22. szám

PAKSI HÍRNÖK 8 1992- október 21-Nyitás a végtelenre Figler János lelkész inteijúja dr. Hegedűs Lóránt református püspökkel- Beszélgetésünket képpel indítanám; az egyház egyik szimbóluma a hajó. A refor. mátus egyház hajójának Te vagy a kapitánya. Honnan jött ez a hajó, hol van most és mer. re tartunk?- Ez a hajó a pangásnak a na­gyon élettelen vizeiből jött és megy a nyílt tenger fele. Az obol mar el is maradt mögötte, nem kötelező vízi folyosók szabjak meg irányát, ha­nem a szabadságnak a lehetőségei hívogatják; úgy, ahogy Petőfi; Le­vél Arany Jánoshoz című versé­ben írja; Szétszakad a horgony, fut gályám, elmarad a part, S ringat habkarjan a latkor nélküli tenger, Es mig az orkán zug, s a felhők dorgenek, en a Lant idegebe kapok, s vad tűzze! zengi el ajkam Harsány himnuszodat, szazszorszent égi szabadsági A különbség a régi, kötelező vfzi­­folyosőkon hajozas és a latkor nél­küli tenger szabadsagának a hajó­zási módszere kozott éppen az, hogy itt napról napra fel kell merni a greenwichi koordinátarendszert, a partoknak a közelséget a tólso part perspektívájának a nagysze­rűséget es azokat az energiákat amelyek segítségével el tudjuk ér­ni a boldog revet. Hogy most hol tartunk? A kötelező vfzipalyak el­hagyása kapitányi es vezérkari szinten megtörtént a legénység meg sok tekintetben ügy gondolja, hogy azok biztosabb, nyugodtabb hajózási körülményeket jelentet­tek, s oda úgy visszakívankozhat mint Egyiptom húsos fazekaihoz visszakjvankozott a választott nép a pusztában. Valóban nyugodtabb volt Egyiptomban élni, csak halálo­sabb; es nehezebb volt a pusz­ta szabadsagában élni, de elete­­sebb. Megint Petőfit idézem, A kutyák dala es A farkasok dala cfmu ver­seit; A kutyáknak uruk otthoni csendjében meghunyászkodva él­ni sokkal egyszerűbb, mint a farka­soknak, kiknek részük minden nyomor, de szabadok.- Három verset is idéztél, püspök úri Nekem is eszembe jut egy vers, szintén hajóról; Rimbaud-nak a Részeg hajó című verse. Mi, egyházi embe­rek elég sok kritikát kapunk li. berálisainktól, hogy a tágabb terektől, ettől az újonnan jött szabadságtól hajónk mintha megrészegült volna és olyan mámorosán fut ki szabadsá. gunk vizeire, mint Rimbaud, nak a részeg hajója. Egy gon­dolatnyit áldozzunk ennek a gyanúsítgatásnak!- A gyanusftgatasok önmaguk agyongyőzesevel es cafolataval teljesek; ugyanis a szabadság kate­góriájában a körülbelül kétszáza­lékos iskolaztatasi aranynál tar­tunk a regi 70 százalékos iskolaz­tatasi aranyhoz képest mai hajo­­utunkon. Ekkor azt állítani, hogy nekünk nagyobb önmérsékletre van szükségünk; es: hogyha az egy százalékról két százalékra emelke­dés közepette nem gyakorlunk ön­mérsékletet és meg nagyobb meg­­gondoltsagot, akkor csak káosz es szfnvonaleses következik be - mindez önmagáért beszel. Ha ré­gen az iskolák 70 százaléka egyhá­zi kezelésben volt es most a két szá­zalékot közelítjük, akkor a vadak teljesen hamisak. Ha mar a 70 szá­zalékból negyvenet egyhazkor­­manyzoi szinten visszaszereztünk volna es akkor figyelmeztetne va­laki; vigyázzon a püspök, hiszen a ’45 utáni állapotban nem folytat­ható az egyház elete; közben (a to­tális diktatúra miatt is) a szekulari­záció annyira előrehaladt es nyu­gati viszonylatban is olyan elvila­­giasodas következett be, hogy csak sokkal szerényebb keretek kozott folytathatjuk az egyházi munkát; akkor hiteles alapon beszélne az il­lető. Valószínűleg hitelesnek is ta­lálnám mondását, így azonban magától értetődő, hogy a két szá­zaléknak az elerese mutatja; nem felelemnek, de nem is a részegség­nek lelket adta nekünk Isten, ha­nem az erőnek, szeretetnek es jó­zanságnak a lelket. Mindezek az Uj irányulások tel­jes energiánkat lekötik, ugyanak­kor teljes remenyseget adnak afe­lől, hogy ez a néhány százalékos koncentráció (ot százaléknál fo­gunk tartani tíz ev múlva) maga­sabb teológiai, lélektani színvona­lon (es az ateizmus utáni keresz­­tyénségnek az egyedülálló jellegé­vel) olyan hatékony lesz, mint ré­gen tálán a 70 százalék volt. Reméljük, hogy a világ fiai is olyan lelki szomjúságot es igényt fedeznek fel sajat életükben, amelynek nyomán meg inkább el­végezhetjük társadalmi színvona­lú szolgalatunkat. Ezt kérik tőlünk mar a katonasagnal, a kedélybete­geknél, az ongyilkosjelolteknel, a családi es a személyes lelkigondo­­zasban, de nélkülözhetetlennek tartjuk az iskolaztatasban is. Ez a két százalék a magyar társadalom szervezeteben azt a szerepet tölti be szellemileg, mint amit az ember testi szervezetében betolt a való­ban minimális, de az elethez nelku­­lozhetetlen vitamin. Ezért nem mondunk le róla.- Milyen távlatok felé visz bennünket a szél?- Megemlítem tehat a legalább otszazalekos iskolaztatasnak az elérését, amelyben minden jelen­tős iskolai hagyományunk benne van; nemcsak Debrecen, Sárospa­tak, Budapest es Papa, hanem ben­ne van - dunamelleki szinten - Szentendre es Cegléd, Nagykőrös, az övodatol a tanítóképző főisko­láig; Kecskemét ö- és új kollégiu­ma, Kiskunhalas, Kunszentmiklös; ahogyan benne van a Dunántúlon Csurgó, a miskolci bolcseszegye­­suletnek protestáns fakultassa té­tele. (A különböző világi egyete­meken vallastanar-kepzes fog megindulni. Nem azért, hogy ott képezzük sajat vallastanarainkat es ne Nagykoroson, hanem, hogy más szakokkal - magyarral, törté­nelemmel, angollal, kémiával - hit­­tan vallastanari szakértelmiséget neveljünk, akik világi pályán mo­zognak, mégis teológiai képesítés­sel rendelkeznek. Ez fogja eredmé­nyezni a magyar társadalom teoló­giai szintű, hfVö eszmeleset Lat­juk, hogy egy olyan csodalatosán enciklopédikus elmének és zseniáli­sán felkészült embernek, mint Németh László, a látóköréből csak egyetlen lényég hiányzott; a kor teo­lógiai klasszikusainak ismerete.) Manapság, a XX. szazad vegere mindenki, aki komoly intellektus, felméri; lehetetlen vállalkozás, hogy aki egyetemi szintre jut el mondjuk a maga orvosi szakmájá­ban, autodidakta módón szinten egyetemi szintet erjen el filozófia-200 éves a református templom Szeptember 26-án a református templom fennállásának kétszáz, éves évfordulója alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten dr. Hege­dűs Lóránt, a Dunamelleki Egyházkerület püspöke hirdetett igét, az istentisztelet után pedig felszentelte a gyülekezet új parókiáját

Next

/
Thumbnails
Contents