Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-10-21 / 22. szám
1992- október 21-7 PAKSI HÍRNÖK Ellenzékié a Paks Varosért Mozgalom? I ONINTERJÜI I Paks varosában van egy egyesület, amely a rendszerváltást megelőző 1-2 evben mar aktívan működött, a választások során nem csatlakozott egyetlen parthoz sem, tömegbázisa jelentős volt Tagjai varosunk közismert, nagyreszt köztiszte, leinek is örvendő emberei. Választási koalíciót hoztak letre, 4 képviselői mandátumot szereztek, ugyanannyit, mint az SZDSZ, a FIDESZ vagy a KDNP. Ez a mozgalom mostanában keveset hallat magáról, képviselői kisebbségben maradtak a kepviselő-testuletben. Szóbeszéd az is, hogy a mozgalom szembehelyezkedik a partokkal, ellenzéki beállítottságú lett A felmerült kérdésekre próbálók felelni önöknek az alábbiakban:- Hogyan és miért alakult a mozgalom?- Amikor megalakult a PVM, a rendszerváltásnak es a többpártrendszernek tálán meg a csírái sem látszották. A varos vezetesenek akkori gondjai tettek szükségessé az itt elő es a varosért tenni akaró emberek valamilyen szervezett összefogását. Az ember gyarló, de nemi ösztökélésre hajlandó lényegesen többet dolgozni. Nem kívánom untatni a kedves olvasót mindennap hallható szövegekkel, ezert csupán ezt mondom; A mozgalom üzemelni kezdett, egyre nagyobb létszámmal. A „regi” es az „új” Paks minden rangú-rendű retege képviseltette magat benne. Es lass csudát ekkor es itt megszűntek a városrészek közti ellentetek, szamunkra csak az egy es oszthatatlan Paks létezett. Foglalkoztunk városfejlesztéssel, kereskedelemmel, Óvodák, iskolák gondjavai, megvitattuk az öregek helyzetét. Azt hiszem, érzékelhető volt az akkori tanacsvezetes kedvező stílusvaltasa, ez részben a mi érdeműnk is volt.- Elárulna a jelenlegi taglétszámot?- Abban a pillanatban közlöm, mihelyt a jelenleg aktív partok képviselői is hajlandók ezt közölni. _ Titkosak ezek az adatok?- A, dehogy! Csak utánozom a partokat. A létszámok elhallgatásának oka tálán az lehet, hogy megfelelő aktivitással néhány ember is imitálhatja azt, hogy nagy létszámú közösseget képvisel.- Politikai jellegü-e a PVM?- Néhány évig csak gazdasagpolitikaval foglalkoztunk, de a választások idején ügy döntöttünk, hogy érdekeinket partokon kívül képviseltetni kívánjuk a leendő onkormanyzatban. Választási koalíciót hoztunk letre, csatlakozott hozzánk az Agrárszövetség, a sportkorok, a nyugdíjasklub es a Ciganyszövetseg. Ezek a szervezetek sok ertekes embert is mellénk állították, de mint mindenütt, itt is voltak linkek. A PVM regi tagjai közül nehanyan ezzel a koalícióval nem értettek egyet, komoly viták után kiléptek a mozgalomból. Megindultak a választási csatározások, nem szeretném felidézni ezeket az eseményeket. Bar varosunkban sikerült demokratikusan befejezni a választásokat, az előkeszftesi propaganda es antipropaganda szamomra nem egy esetben rendkívül gusztustalan volt A legtöbb szavazatot koalíciónk kapta, en ezt akkor természetesnek tartottam, hiszen elég sok „hüzö-emberunk” volt. Az eredmény kötelezett bennünket tehat azóta reszt veszünk varosunk tarsadalmi gazdasagi életében. A kérdésre tehat az a helyes válasz, hogy a mozgalom tagjai politizálnák.- Felteszem a nagy kérdést; ellenzékit a mozgalom?- Képviselőink komoly szakemberek, higgadtan gondolkozó es nyilatkozó emberek, akik minden ténykedésükkel a varosban lakó nagy többség érdekeit szeretnék képviselni. Ellenzékinek tálán azért tűnhetünk, mert az SZDSZ-FIDESZ koalíció 8 mandátuma a KDNP 4 mandatumaval a képviselő testületben minden esetben többséget jelent (Ehhez tudni kell azt hogy Pakson a választások után a KDNP az országos politikával ellentétben nem az MDF-et segítette, hanem az SZDSZ-FIDESZ melle állt) _ Miért állt az SZDSZ melle a KDNP?- Ha rosszmájú lennék, azt mondanám, hogy azért, mert az MDF csak 1 mandátumot kapott, de azt hiszem, nem ez az oka. Magánvéleményem az, hogy a hatterpolitika csak így tudta megakadályozni, hogy Jakli Peter vagy Herczeg József eséllyel induljon a polgármesteri választáson. _ Ügy tudom, hogy Jakli Peter Somogy me. gye főjegyzője lett, helyette Tóth Károly lett a képviselő. Herczeg József pedig vállalatvezetőként dolgozik, nincs munkahelygondja, O aktív képviselő. Maradt tovább ez a látható elkülönülés a kepviselő-testuletben?- Csak kérdéssel válaszolhatok; Biztos-e az, hogy minden esetben a PVM képviselőivel ellentétetesen szavazok döntése a helyes? Képviselőink egyébként nem kirívóan ellentétes allasfoglalasüak Kategorikusan kijelenthetem, hogy mozgalmunkban semmiféle ellenzéki hangulat nincs. Ügy gondolom, hogy a mi tudásunk es információink alapjan így kell allastfoglalnunk annak érdekében, hogy célunk - a jöl üzemelő varos, a jö ellátás, a teljes foglalkoztatottság, a nyugalom és biztonság megvalósuljon. _ Vant véleménye a képviselO-testuletrOl?- Természetesen, hiszen a háttérben folyamatosan es elég komolyan figyelem a munkájukat Paks szerencsés varos. Képviselői csaknem teljes egészében nagy tudású, meggondolt emberek, akik mindennapos munkájukkal is a varosért dolgoznak. Tudásuk, emberségük, a megoldandó feladatokhoz való hozzáállásuk eredendően mas es mas. Alaposabb elemzéssel biztosan lehetne egyeseknél helycserét javasolni, de az egész testület működését ez jelentősen nem tudna megváltoztatni. Azt javaslom, hogy bízzunk a testületben, segítsük munkáját Egy dolgot nagyon nem szeretnek; ha az új típusú borotválkozó automata a közéletben is elterjedne! - A viccre gondol? - Igen. Két ember beszélget.- Hallottad, áj borotválkozókeszálek van a fodrásznál. Csak beledugod a fejed, egyket házas es maris kész vagy.- Na, de az emberek feje nem egyformát- Csak először, barátocskámt KOVÁCS LÁSZLÓ építész? a PVM alelnöke tartani az eötvösi harmas egyseget meg is nyerte a választásokat Társadalmunk másik három nagy tényezője a rendszerváltozás, a műkodóképesség fönntartása és a társadalmi igazságosság. Debreczeni József azt a meggyőződését fejtette ki, hogy egy kormány és nem utolsósorban egy kormanyzópart csak akkor lehet eredményes, ha ezt a három elemet egyensúlyban tudja tartani. Nagyon fontos pontosan meghatározni ezeket a fogalmakat mert sokan tévesen használjak - különösen a rendszerváltozást A rendszerváltozás kategóriája nem több, mint a politikai rendszer (többpárti parlamentáris demokrácia, jogállamiság), a gazdasági rendszer (piacgazdasag) és az intézményrendszer megváltoztatása. Ez Magyarországon gyakorlatilag végbement a gazdásági rendszerváltozás folyamatban van. A diktatúra intézményrendszerei megszűntek, szinte teljesen üj parlament van, a kormány 100%-ban üj, létrejött az alkotmánybíróság, a koztarsasagi elnök intezme. nye, a tanácsrendszer helyébe onkormanyzati rendszer lepett. A működőképességről feltétlenül el kell mondani, hogy a rendszerváltoztatással egyidejűleg válságmenedzselést kell folytatni, tehat ez nem egyszerűen átállás a piacgazdaságra, hanem a totális csődhelyzet kezelése. A működőképesség fenntartása kiterjed a közigazgatásra, az igazságszolgáltatásra, az egész társadalomra. A harmadik tényező az igazságérzet. Ha a három közül valamelyik túlsúlyba jut - pl. ha az igazságérzet lesz az egyetlen, döntő szempont - ez a működőképességet veszélyezteti, vagy akar a jogállamiságot is. Az MDF eredeti programjában ennek az egyensúlynak a partja volt 1990-ben. Az SZDSZ és az MSZP egyaránt spontán privatizációs programja például az igazságérzet tényezőjét rendelte alá a rendszerváltozásnak, míg a Kisgazdapárt az igazsagetelt helyezte abszolút értékként - privatizációs programjában - a másik két tényező föle, ami súlyosan veszélyeztette volna a működőképességet Aktuálpolitikai tényezőkre térve az előadó kijelentette, hogy a fentiekben vázolt - az MDF-ben meglévő - egyensúlyok felbomlását jelentene a Csurka István által megfogalmazott nézetrendszer egyes elemeinek érvényre jutása, „...nincs más szentség, csak a nemzet" - írja Csurka. Ez nem más, mint a nemzeteszmeny mindének föle helyezése. A másik Csurka István által képviselt téves nézet a liberalizmus tagadása. Ezt azokban az európai országokban nem tudjak elfogadni, ahol a politikai kultúra alapelemévé vált a liberalizmus. De a történelmünkre visszatekintve le kéne mondanunk Kossuth Lajosról, Deák Ferencről, Batthyány Lajosról és a reformkor nagyjairól, azokröl, akik egységesen az akkori Ellenzéki (Liberális) Part tagjai voltak Vagy a XX századot említve Ady Endréről, Bibö Istvánról. A következő egyensúlyvesztést Csurka István az igazságtétel mindenek fölé helyezésével éri el, ezzel veszélyeztetheti (Debreczeni József értelmezésében) a működőképességet vagy még radikálisabb esetben a jogállamiságot a demokráciát is. A Csurka István által elképzelt radikalizus ma Magyarországon nem valósítható meg, ugyanis nem volt forradalom, hanem a rendszerváltozás folyamata a jogfolytonosság teljes fenntartásával megy végbe. A Csurka István által megfogalmazott igény a hatalom, a hatalmi agak majdhogynem HXBfeos kisajátítása diktatúrához vezet A működőképességre, a jogállamiságra nézve talán a legveszedelmesebb nézete az, hogy a spontan privatizációban törvényesen szerzett vagyonokat visszamenőleg is felül kell vizsgálni. Az könnyen megjósolható (Debreczeni József szerint), hogy ezután a törvényesen—még, na a tulajdonszerzésük az igazsagerzetunket melyen sérti is - tevékenykedő külföldi befektetők is elmennek, mert nem ereznek jogbiztonsagot Azt nem kell mondani, hogy a tőke- és forráshiányos magyar gazdaságnak ez a totális csődöt jelentheti. A Csurka-tanulmany nemzetközi hatásairól példálózva többek kozott megemlítette az előadó, hogy a határon tüli magyarság egyik ismert és elismert reprezentánsa, Kanyadi Sándor szerint a szerb, a román és a szlovák nacionalistáknak legalább 10 évre hivatkozasi alapotadott a Csurka-dolgozatban szereplő „...aj magyar eletterteremta lehetőségek..." felelevenítése. Az előadást követően - mintegy másfél órában - kérdésekre, véleményekre válaszolt az országgyűlési képviselő. A felszólalók érintették a gazdaság, a szociálpolitika, a médiák és nem utolsósorban a következő választások várható eredményének kérdését Debreczeni József szerint az MDF csak akkor tarthatja meg vezető pozícióját, ha biztosítani tudja a gazdaság működőképességet esetleg felmutatva bizonyos kézzelfogható javulást is; továbbá, ha meg tudja őrizni az eotvo si (szabadság, egyenlőség, nemzetiség) és az alapszabályában megfogalmazott - kereszténydemokrata, népinemzeti és nemzeti liberális - eszmerendszerek egyensúlyát magyarul a NYUGODT ERŐ t (ess)
