Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-10-07 / 21. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1992. október 7. Vállalkozók klubja Szeptember 11-én megalakult Pakson is a vállalkozók klubja. Most Gárdái Györgyöt, a paksi KISOSZ-csoport vezetőjét faggatom, aki egyúttal megyei vezetőségi tag is.- Hogyan értékeled a klub létrejöttét?- Én csak arra vagyok hivatott, hogy a megjelentek számáról nyilatkozzam. 600 meghívót küldtünk szét, s ebből közel százan jöttek el. Amint tapasztaltam a fogadtatás vegyes volt Sokan lelkesedtek, de voltak olyanok is, akik fenntartásokkal fogadták az egészet.- Hogyan szerveződött ez az alakuló ülés?- A hivatalos részét a polgármesteri hivatal bonyolította le (ezt hadd köszönjem meg itt tagtársaim nevében is), a megjelentek fogadásáról pedig mi gondoskodtunk. Egyik sem járt kis munkával.- Szerinted mikor fog igazán működni a klub?- Akkor, ha kialakul egy stabil létszámú társaság és a különböző csoportok vezetői, illetve a klub elnökének a személye is ismeretes lesz már.- Ez mikorra várható?- Csakis rajtunk múlik már. A klub minden vállalkozó előtt nyitott, bárkit szívesen fogadunk, sőt a hetenkénti (péntekenként este 7 órakor) találkozóinkon az oda ellátogatok kedvezményes áron használhatják a biliárdot.- Sokak szerint te vagy az elnöki poszt várományosa.- Sajnálom, hogy ezzel sokaknak csalódást kell okoznom, de ez nem így van. Semmilyen körülmények között nem vállalnám el a klub elnökségi poszt betöltését.- Különböző csoportokról beszéltél az előbb, milyenek lennének ezek?- Lenne egy iparosokból álló, akkor egy jogi szférába tartozó és a harmadik az ún. egyéb kategóriába tartozó csoport. Szerencsés lenne, ha ezen csoportok vezetői jelölnék ki a klub elnökét, s ha ez mihamarább megtörténne.- Milyen programok várják a klubtagokat?- Minden találkozás konzultációs jellegű lesz, tehát bárki bármilyen kérdést föltehet a meghívott előadónak. A célja az lenne az előadássorozatnak, hogy könnyítse a klubtagok munkáját, hogy fennakadások nélkül tudjanak dolgozni. Nem a büntetés, a tiltás, vagy a vállalkozások leállítása a céljuk, hanem hogy segítsenek a most bekövetkező profilváltással járó gondok megoldásában. Hála Istennek mindegyikük örömmel áll a klub rendelkezésére, tehát a kapcsolat már most kiválónak mondható. Október 9-én (péntek) este 7 órakor dr. Brázay László az ÁNTSZ-től (volt KÖJÁL) látogat el hozzánk, aztán okt 16-án János Ágoston helyi tűzoltóparancsnok előadását hallgathatjuk meg, majd okt. 30-án a rendőrkapitányságtól Köllő András alezredes úr, kapitányhelyettes tart érdekes előadást az ún. „Rimi” riasztórendszerről. Ennek lényege az, hogy a rendszer központja a kapitányságon van, s aki rendelkezik ezzel a riasztóval, oda pillanatokon belül ki tudnak szállni a rend őrei, ugyanis közvetlen csatlakozás köti össze őket. Mindegyik előadás este 7.00-kor kezdődik. A jövőben szeretnénk meghívni a biztosító társaságok, pénzintézetek képviselőit is. A biztosítási kötések és hitelfelvételek lehetőségeire lennénk kíváncsiak. Adóügyi tanácsadókat is meghívunk majd, illetve, akik a könyvelés területén otthonosabban mozognak. Végül hadd tudassam a Paksi Hírnökön keresztül is, hogy elkészültek a klubigazolványok.- Köszönöm a beszélgetést.- Én köszönöm a Hírnöknek, hogy fölkeresett. Megalakult a vállalkozók klubja Bor Imre polgármester köszöntő beszédével vette kezdetét szeptember 11-én este 6 órakor a volt Erzsébet Szállóban a vállalkozók klubjának alakuló ülése. Bor úr reményét fejezte ki, hogy hazánk jelenlegi gazdasági állapota nem tart örökké, s mindannyiunk életének jobbrafordulása érdekében fontos szerepettöltenek be a vállalkozók. Ezért is tartja örvendetesnek, hogy végre városunkban is megalakult ez a klub. Hisz abban is, hogy a leendő klubtagok közül sokan új munkahelyeket tudnak teremteni az arra rászorulóknak. Várszeginé Németh Mária, a polgármesteri hivatal közgazdasági irodájának vezetője, biztosította a leendő tagokat, hogy a hivatal a Városi Művelődési Központtal karöltve igyekszik majd megfelelően betölteni koordinációs szerepét, s továbbítja a klubnak a rendelkezésükre álló szükséges információkat Hangsúlyozta, hogy a jövőben ezen kívül nem kívánnak más szerepet vállalni, mert ez csak zavarná a klubot Gárdái György, a helyi KISOSZ elnöke rövid beszédében megköszönte a hivatal és a művelődési központ eddigi segítségét és a szép számú (70-80 fős) érdeklődőt a házigazda jogán egy svédasztal körüli beszélgetésre hívta meg, kifejezve reményét, hogy talán már ma is tudnak érdemi tárgyalásokat kezdeni egymással. Várszeginé Németh Máriával, a polgármesteri hivatal közgazdasági irodájának vezetőjével beszélgetek.- A hivatal részéről mennyire felelt meg a várakozásnak az alakuló ülés?- Megmondom őszintén, én nem számítottam nagy tömegre. Úgy gondoltam, hogy egy négy-öt főből álló mag fog találkozni, s pókhálószerűen terebélyesedik a klub. Gárdái Györgynek volt ez az ötlete, hogy minél többen jöjjenek el már az alakuló ülésre.- A koordinációs szerep fölvállalásán mit kell értenünk?- Az állami vállalatok kivonulásával megváltoztak a dominanciái viszonyok, helyükbe az egyéni, vagy társasági vállalkozói csoportok léptek. Eleddig a hivatal és a vállalkozók közt nem volt felhőtlen a kapcsolat, hiszen mi szankciókat alkalmaztunk, s a legtöbben az adószedőt látták bennünk. Mára viszont mindenki belátta: meg kell teremtenünk az együttműködés feltételeit, mert ez mindannyiunk érdeke. A hivatal költségvetésén is könnyítene, ha beindulna ezen az úton a fejlődés. A munkanélküliek száma is csökkenne, s ez is javítana a költségvetési mérlegünkön, tehát mi minden tőlünk telhető segítséget megadunk a vállalkozóknak, csak jöjjenek az információkért, nyújtsák be a pályázatokat költségvetéssel, s mi józan mérlegelés után megadjuk a lehetőséget, hogy bizonyítsanak. Következő beszélgető partnerem D. Szabó Mária, a Városi Művelődési Központ igazgatónője, aki a Vállalkozók klubjának egyik szervezője.- Én civil szerveződésnek szeretném látni a klubot. Egyik tag se várja el, hogy az ötleteket mi szállítsuk. Ennek önszervező társaságként kell működnie. A leendő programokat közösen kell megterveznünk, ebben számíthatnak a segítségünkre. Egy klubvezetőt is tudunk biztosítani, aki segítené az ottani közlekedést. Ha kell, könyvekkel és folyóiratokkal, illetve előadók meghívásával is szeretnénk lendíteni munkájukon, de mégegyszer mondom, mi leginkább a társasági élet beindításával szeretnénk közreműködni, a tagok bevonásával természetesen. -ozr Uj típusú szövetkezetté alakult a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet A Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet megtartotta alapszabály-megállapító és tisztújító közgyűlését. A rendezvénynek a Városi Művelődési Központ színházterme adott otthont. Az új alapszabály megállapítása, a vezetőség és a felügyelő bizottság beszámolója és az új tisztségviselők megválasztása szerepelt a közgyűlés napirendjén. FrastÁntal a szövetkezet elnökének tájékoztatójában a következőkre tért ki: „Valamennyiünk előtt ismert a politikai és gazdasági rendszerváltás eredményeként az ez év januárjában megszületett, s az országgyűlés által jóváhagyott 1992. évi I. törvény a szövetkezetekről, valamint az 1992. II. törvény a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény. Ennek következményeként a törvénynek megfelelően már áprilisban végrehajtottuk szövetkezetünkben a vagyonnevesítést. Az átmeneti szabályok értelmében a vagyonnevesítés után a szövetkezet közösségének dönteni kell ez év december hó 31-ig az átalakulásról más gazdasági társasággá, vagy az új szövetkezeti törvény szellemének megfelelő új szövetkezetté való alakulásról.” A tájékoztató után a közgyűlésen jelenlévő tagok elhatározták, hogy az új alapszabályt a szövetkezet működésének alapokmányaként elfogadják. Ennek megfelelően a szövetkezet a közgyűlés napjától kezdve a továbbiakban a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény rendelkezései szerint működik tovább szövetkezetként Ezt követően Frast Antal ismertette a vezetőség beszámolóját a vezetőség megválasztása óta végzett munkájáról és a szövetkezet jelenlegi gazdasági helyzetéről. Többek között hangsúlyozta, hogy a szövetkezet termelése egy olyan időszakban, amikor országosan termelés-visszaesésről beszélünk, hogy válsághelyzet van, akkor szövetkezetünk évről évre növelni tudta a termelését. Úgy hiszem, hogy ez a tény önmagáért beszél. Az elmúlt három év a bérfejlesztés szempontjából az elmúlt negyven évünk legfontosabb időszaka volt, mely az adatokból is kitűnik, hogy évenként átlagosan a 20%-ot meghaladó mértékkel nőtt az egy főre jutó bér. Ezután Vass Györgyné a felügyelő bizottság elnöke a bizottság beszámolóját terjesztette elő. Utolsó napirendi pontként a szövetkezet új tisztségviselőinek megválasztása szerepelt A választás kétfordulós volt. Először a jelölőbizottság által előterjesztett és a szavazólapra felvett tizennégy jelöltből kilencfős igazgatóságot kellett választani a tagságnak, valamint ötfős felügyelő bizottságot választottak. A második fordulóban a már megválasztott kilencfős igazgatóság és az ötfős felügyelő bizottság tagjai közül jelölték az igazgatóság és felügyelő bizottság elnökének személyét. A közgyűlésen jelenlévő tagok titkos szavazással az igazgatóság elnökének (aki egyben a szövetkezet elnöke is) ötéves időtartamra Frast Antalt választották. A felügyelő bizottság elnöke pedig ismét Vass Györgyné lett. (z)
