Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-07-29 / 16. szám
1992. július 29. 7 PAKSI HÍRNÖK Tévé-Hírnök Paks a Duna partján II. (A június 23-i stúdióbeszélgetés szerkesztett szövege) A beszélgetés résztvevői: Szentesi Alajos ny. testnevelő tanár, Frast Antal, a horgászegyesület elnöke, dr. Blazsek Balázs, a város jegyzője. Riporter: Leskó László Leskó: - A Paksi Hírnök június 17-i számában olvashatták kedves nézőink Szentesi Alajos tanár úr Paks a Duna partján című cikkét. Arra kérem Szentesi Alajost, mondja el: mi adta az ötletet a cikk megírásához? Szentesi: - A cikk megírásához az adta nekem az inspirációt, hogy itt születtem Pakson, hatvanöt éve itt élek a Duna mellett, szülőházam kb. kétszáz méterre van a Dunától. Emlékszem a régi dunai vízi életre, a malmokra, a komoly strandéletre. Ezt a 6-os út és a vasút megépítése gyökeresen megváltoztatta. Ebben a helyzetben szeretnénk valami kibontakozást találni, hogy a Duna és a város „közelebb kerüljön” egymáshoz. Ennek a beszélgetésnek is az lenne az egyik célja, hogy olyan megoldásokat keressünk, amikkel ezt a természetadta lehetőséget sokkal jobban kihasználhassuk, mint az elmúlt évtizedekben. Leskó: - Emeljük ki a cikk néhány sarkalatos pontját: csónakház, Duna-korzó, strandhajójárat, kompközlekedés. Kezdjük a csónakházzal! Blazsek jegyző úr korábban említette, hogy kedvezően alakul a csónakház ügye. Dr. Blazsek: - Aki rendszeresen figyeli a helyi televíziónak a testületi ülésekről szóló közvetítéseit, az láthatta azt is, amikor szó volt a város költségvetéséről. Az idén a lakótelepi strand befejezése és egyéb feladatok elvitték a város pénzét. Több alkalommal folytattunk megbeszéléseket a halászati szövetkezet elnökével a régi hajóállomás közös hasznosításáról. Ameddig az elfogadott általános rendezési terv alapján kialakítandó szabadidőközpont nem valósulhat meg, szeretnénk az épületet bérbe venni. A raktár alkalmas lehet száz-kétszáz műanyag hajótest befogadására. Bízom abban, hogy ez a tétel a város jövő évi költségvetésében is szerepel. A város megtette már az első lépéseket annak érdekében, hogy a korzót újra bekapcsolja a város vérkeringésébe: rendbe tették a lépcsőket, az idén pedig védetté nyilvánítjuk a gesztenyefákat. Leskó: - Ha valamelyik egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy csónakházat épít, van-e erre a városnak szabad területe? Dr. Blazsek: - Bármilyen műszaki létesítményhez az ott hatáskörrel rendelkező szervek előzetes hozzájárulása szükséges. A korzó és környéke a városé. A vasút a MAV-hoz, a 6-os út a közúti igazgatósághoz, a Duna rézsűje a Középdunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozik. A Táncsics utcai csomóponttól délre fekvő területek jó része a város és a Dunamenti Tsz tulajdonábanvan.Atsz nem zárkózik el ott a szabadidőközpont létesítésétől. Leskó: - Frast úrtól kérdezem: Ön szerint mekkora igény van a városban csónakházra?Lehetne-e a horgászegyesület tagjait arra kapacitálni, hogy ennek megvalósítását segítsék? Frast: - Igen. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt egyesületünknek tíz-tizenöt csónakja volt. Hogy ma egy sincs, ez annak a következménye, hogy a tárolásuk nem volt megoldott. A csónakok száma egyik napról a másikra jelentősen megnövekedne, ha itt lenne olyan terület helyiség, ahol az őrzés megoldható és a kisebb karbantartás elvégezhető lenne. Biztos vagyok benne, hogy egyesületünk számos tagja - a szervezésben és szerény anyagiakkal - a csónakház építésében partner lenne. Ezt magam is fölajánlom. Leskó: - Térjünk át a kikötő kérdésére!Motorcsónakosok, kenusok nem használhatják az innenső partot, mert nincs kiépített kikötő, táborozni is csak a túloldalon lehet. Kétféle kikötőt lehetne elképzelni: a csónakházhoz kapcsolódó csónakkikötőt és a hajókikötőt. Paks 1989-es általános rendezési tervéből idézek: „A tervezett kikötő a vasútállomás mellett helyezkedik el. Hossza 600 méter, párhuzamos elrendezésű. Éves teljesítménye egymillió tonna lehet. Közúti kiszolgálása a mai 6-os útról, vasúti kiszolgálása az erőműhöz vezető vágányokból kiágazó iparvágányról lehetséges. Jegyző úr!Ez ma is megállja a helyét? Dr. Blazsek: - Olyannyira, hogy holnap, 24-én megyünk Esztergomba az alpolgármester úrral aláírni a Duna menti Kikötővárosok Szövetségének alapító okiratát. Ezt azért kezdeményezték, hogy a Duna menti városokban éledjenek fel a kikötői hagyományok. Szeretnénk, ha a város újra kikötővel rendelkezne. Mohács már hajókat vásárolt hogy újra beindítsa Budapestre a „kofajáratokat”. Paks útbaesik, szeretnénk mi is bekapcsolódni, ha a helybeli termelőknek erre igényük van. Leskó: - Érdeklődtem a MAHART-nál. Ők nem terveznek Budapesttől délre hajójáratot. Dr. Blazsek: - Attól, hogy a MAHART nem tervezi, tervezheti a város, vagy más gazdálkodó szerv. Nem árulok el titkot ha elmondom: a szövetséghez igen sok gazdálkodó szerv kapcsolódott. Gondolom azért hogy koncessziót szerezzenek egy-egy városban a kikötésre. Leskó: -Apaksi strand a Duna túloldalán van. Szentesi: - A kulturáltságot kell biztosítani a strandon. Ami az utóbbi években szombati, vasárnapi strandolás után volt az borzalmas állapot. Ezen kívül: hol tehéncsordát hol birkanyájat hajtanak itatni a Dunába, a szombati, vasárnapi strand kellős közepén. Ennek megszüntetésére is megoldást kell keresni. Dr. Blazsek: - Az állampolgárok kulturáltságát az önkormányzat nehezen tudja befolyásolni. A másik problémát jeleztem a kalocsai tisztiorvosnak. Darázsfészekbe nyúltunk. Egy magángazdálkodó lehajtja a jószágait a Dunára. Most ott tartunk, hogy levelezünk a kalocsai és a Bács-Kiskun megyei tisztiorvossal, hogy szüntessék meg az állatok itatását ott, ahol több ezer paksi pihen, üdül nyaranta. Leskó: — Van-e arra mód, hogy Paks város megvásárolja azt a területet? Dr. Blazsek: - Nem zárja ki semmi, hogy egy település ingatlant vásároljon egy másik település területén. Ezt magánvállalkozó is megteheti. Frast - Még nem esett szó arról, hogy nemzetközi rangja is van ennek a területnek, hiszen a Duna-túra egyik legfontosabb magyarországi megállóhelye. Ha azt megkérdőjelezik, hogy ott szabad-e strandot kialakítani, akkor azt is megkérdezhefiük: lehet-e csónakázni vagy fürödni a Dunán. Itt a hatóság védi magát. Leskó: - Strandhajójárat. Hozzászólás érkezett a tanár úr cikkére a „Charon” Betéti Társaságtól. „Nem fedi a valóságot az a megállapítás, hogy az óránkénti indulás nem megfelelő, mert strandidőben, ha bizonyos létszámú utas összejött, nem vártuk meg az óránkénti indulást, hanem igény szerint közlekedtünk a komppal. Ez az idei nyárra is vonatkozik” — írja Kiszl Károly. Szentesi: - Az órás indulás alatt a buszjáratok indulását értettem. Teljesen fedi a valóságot, amit Kiszl úr közölt. Én is sokszor tapasztaltam, hogy a komp nem várja meg az indulási idő óráját, hanem folyamatosan szállítja a népet. Pár évvel ezelőtt az volt a kifogásolható, hogy hatkor jött az utolsó komp. Egy nyári szombaton, vasárnap sokan szeretnének hétig, nyolcig is a strandon lenni. Leskó: - A s trandhajójáratról Kiszl úr egy másik észrevételt is tesz: a korzóról induló kishajó üzemeltetése annyira sokba kerül, hogy az nem érné meg a városnak Az előbb említett hajóvásárlással sem? Van-e mód arra, hogy a hajóbár környékén levő csomópontnál ideiglenes (akár pontonos) kikötőt építsenek? Dr. Blazsek: - Az elmúlt évtizedek bebizonyították: mi történik akkor, ha a dunai kishajózást a város veszi a kezébe. Az majdnem a hajózás megszüntetéséhez vezetett, akkora veszteség volt rajta valamilyen okból. Ha magánvállalkozó végzi ezt a tevékenységet, látszik, hogy megél belőle. Az önkormányzatnak nem feladata a vállalkozás, viszont feladata vállalkozások elősegítése és a lakosság kulturált szórakozási lehetőségeinek megteremtése. Ha egy vállalkozó bekopogtat az önkormányzathoz, hogy reális lakossági igényt szeretne kielégíteni és ehhez támogatást kér, ez már tárgyalási alap lehet. Leskó: - Lehetőség lenne arra, hogy (Dunaföldvár mintájára) úszó csónakház vagy valami hasonló horgonyozzon a paksi part mellett? Dr. Blazsek: - Szegeden több ilyen működik. Az alpolgármester úrral a minap folytattam erről megbeszélést: ezeket meg kellene nézni és a tanulmányterveket elkérni. Leskó: - A paksi polgárok legnagyobb sérelme: a 6-os út megépültével elveszett a Duna-korzó. Az utat nem lehet lebontani, a vasutat se. Van-e műszaki megoldás arra, hogy a vasúton túl kialakítsanak korzót, ami kedves színfoltja lenne a városnak Dr. Blazsek: - Megvizsgáltuk ezt a kérdést is. A rövid távú tervben ez nem szerepel. Reálisabbnak tartom, hogy az idén vagy jövőre a csónakház megvalósuljon és utána, fokozatosan lehet a Duna-partot rendbe tenni. Ez súlyos milliókba kerül. Szentesi: - Mint nagyapának lenne hozzáfűznivalóm a Duna-korzóhoz: öt-hat évvel ezelőtt egy évig nálunk volt a kisunokám. Sokat vittem sétálni. De hova lehet sétálni vinni Pakson féléves, egyéves gyereket? A Fő utcán irdatlan a forgalom, a legtöbb mellékutcában is. Egyetlen lehetőség lenne: a Duna-korzón olyan állapotokat teremteni, hogy ott a gyed-en lévő kismamák eltölthessenek pár órát vagy fél napot a gyerekeikkel. Egy sövényt kellene a parton létesíteni, amin nem tud a kisgyerek átmenni. Leskó: - Köszönöm a megjelenést. Arra buzdítom a vállalkozókat, ha fantáziát látnak abban, hogy Paks ismét Duna-parti város legyen, bátran vágjanak bele, saját gyarapodásuk érdekében és a paksiak örömére.
