Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-07-29 / 16. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1992. július 29. Választottjaink A város és az atomerőmű ellentéte mondvacsinált probléma Amikor Kőváry László református lelkész, a Paks Városért mozgalom képviselője lemondott mandátumáról, Paczolai Sándorné került a helyére. A képviselő asszony Pakson született és egyetemi éveit leszámítva itt élt. Közgazdász, hosszú éveket töltött a Konzervgyárban, mielőtt, mint pénzügyi vezető az atomerőműbe került. Nemrég - pályázat útján - a PA Rt. pénzügyi osztályvezetőjévé nevezték ki. Két gyermeke van, egyik már főiskolás, a másik most tett sikeres felvételi vizsgát az egyik műszaki főiskolán. Két éve - amikor férjét elvesztette - gyermekei, idős szüleiről való gondoskodás és a munkája tölti ki az életét.- Képviselő asszony! Ón paksi születésű és az atomerőműben dolgozik Mit hozott az atomerőmű Paksnak?- Lényeges hangulati változást a város, illetve a régi Paks életében. A korábbinál sokkal intenzívebb fejlődést Egy kicsivel több művelődési lehetőséget. Változást az ellátásban. Hozott korszerűbb iskolákat és ebben lehetőséget az itt élők gyermekei számára. Persze a nagyobb változás a lakótelepen történt Hisz ott lett nagyobb a népsűrűség, a PAV-os dolgozók ott telepedtek le. Természetes, hogy ott kellett megteremteni jobban a lehetőségeket. Az ott épült üzleteket a régi város lakosai is igénybe vették és veszik is. A régi tanácsnak nagyszabású tervei voltak, de igazából ahhoz mért anyagi lehetőségei nem. Az erőműtől nem lehetett elvárni, hogy az egész várost egyformán fejlessze. Rendkívül nagy volt így is a segítség, amit adni tudott Sokkal több pénzre lett volna szükség ahhoz, hogy ennél látványosabb fejlődést lehessen produkálni.- Ehhez a témához pontosan illik az uszoda építése.- Az uszoda építése körüli problémákról én csak pletykaszinten tudok Az igaz, hogy alapító tagja voltam az Uszodaépítő Egyesületnek, de láthatóvá vált, hogy adományokból, támogatásból az egyesület nem tud létezni. Az, hogy végül is felépült az uszoda? Az atomerőmű segítségének köszönhető.- Ma a legidőszerűbb beszédtéma a városban talán az ürgemezei strand átadása. Valóban szó volt annak idején a testületben arról, hogy az addig sokmilliós költséggel előkészített területet (amit a képviselő-testület 1990-ben átvett) azon indokkal, hogy a városnak nem lesz hozzá anyagi lehetősége - eldózerolják?- Én ezt elképzelhetetlennek tartom, mivel Paks bevételeit és költségvetését tekintve, igen előkelő helyen áll az ország önkormányzatai között Nekem nem volt olyan érzésem, hogy a testületben vagy akár a város vezetésében ez így felmerült volna. Lehet, hogy egyes személyekben igea Azt gondolom: vagy meggyőzték őket, vagy meggyőzték saját magukat ennek a strandnak a szükségességéről. Már korábban említettem: a lakótelepen igen nagy a népsűrűség. Sok a kisgyermekes család, sok a fiatal. Hadd élvezzék a gyerekek és a fiatalok a nyár örömeit egy igazi, szép, kulturált strandon. Természetesen biztos vagyok benne, hogy a mai testület a strand építésébe már nem kezdene bele.- Nem lehetett volna, akár hitel árán is továbbépíteni a strandot vagyis a harmadik medencét?- Azért a városban vannak súlyosabb problémák is, amelyeket ennek az önkormányzatnak meg kell oldania. Ezek nem új keletűek, de most már a városi infrastruktúrát mindenütt biztosítani illenék. A strand továbbépítéséhez az is szükségeltetik, hogy az atomerőmű eredményesen dolgozzék, hogy ne legyen a városban nagyon nagy a munkanélküliség, hogy ne váljék szükségessé termelő üzemek bezárása. Ma sok olyan tényező merülhet fel, amire jó pár éve nem is gondolhattunk volna. Mert ma a gazdaságban lefelé menő tendencia uralkodik.- Ön a Paks Városért Mozgalom képviselője. Úgy gondolom, hogy ez a paksiak „pártja”. Ön is úgy érzi, hogy a mozgalom most is a paksiakat képviseli?- Határozottan úgy érzem, hogy mi - ott hárman a testületben - a paksiakat képviseljük és „paksiasan” gondolkodunk, tekintettel arra, hogy mindannyian tősgyökeres paksiak vagyunk.- A négyéves ciklusnak majd’a fele elmúlt. A mozgalom ki tud állni legközelebb is a választópolgárok elé azzal, hogy ismét szavazzanak a jelöltjeire?- Érzem én, hogy a mozgalom lendülete kissé „leült”. De azt sem tudom, tulajdonképpen mit várnak tőlünk Mit tett a többi párt képviselője? Mi az a plusz, amit ők adni tudtak?- Mi az összefüggés az ipartelep létesítése és a nemrég létrejött koordinációs bizottság között?- Az atomerőmű igencsak meghatározó tényező Paks életében. A koordinációs bizottságot rendkívüli gesztusként ajánlotta fel a városnak Segíteni kívánja az önkormányzatot, amennyiben módjában áll; szellemi kapacitással, emberi erőforrással, ötletekkel és akár anyagilag is. Én úgy érzem, hogy a paksi önkormányzat ilyen szempontból csak az atomerőműre támaszkodhat Mindezen elképzelések megvalósításához került sor a városrendezési terv módosítására, illetőleg egy ipartelep kijelölésére, mert új munkahelyekre Paksnak mindenképpen szüksége van. Akár az atomerőmű fokozatos leállítását, akár az itt felnövő generáció elhelyezkedési lehetőségeit tekintve. —Mi a véleménye: legyenek-e egyházi iskolák vagy óvodák Pakson?- Ebben az esetben a testület többi tagjának a véleménye más, mint az enyém. Én nem tartom helyesnek az egyházi iskolák létrejöttét. Hogy miért? Nem tartom egészségesnek, hogy már kisgyermekkorban kialakul: én katolikus iskolába járok, te evangélikus iskolába jársz... stb. Nekem meggyőződésem: a szülők többsége nem fogja az egyházi iskolát választani, ha majd választásra kerül sor. Esetleg jogos lenne, ha az egyházi iskolák többet, jobbat, szebbet tudnának nyújtani, mint az állami iskolák! Azonban, ha mindez önkormányzati pénzekre épül, sokkal több nem lesz. Ha - mondjuk - a pedagógusok mások lennének, mint az állami iskolában, de hogy jobban szeresse a gyerekeket, azért nem kell egyházi iskolákat létrehozni. Óvodára meg végképp nincs szükség egyházi kezelésben. Igaz, a testület nemrég megszavazta egy ökumenikus óvodai csoport indítását. Olyan szép szólamok hangzottak el arról, hogy mit is akarnak ott! Egyik képviselőtásam - Herczeg úr - fel is tette a kérdést: „A többi csoportban mi lesz?” A többi képviselő rászólt, hogy ne élezze a kérdést!- Néha úgy érzem, Ön egy kicsit „ellenzéki” magatartást tanúsít a testületben.- Én a képviselők többségével ellentétben - paksi vagyok. Éppen ezért sok mindent másképp látok. A környezet, ahol élek, nem a város legszebb helye. Nincs ez, nincs az. A Kosár utcáról van szó.- A Költségvetési Üzemmel kapcsolatban is ellentétes volt a véleménye a képviselő társakkal szemben.- Nem mondom, hogy én láttam jól, mindenesetre változatlanul ez a véleményem, mint akkor. Valójában a történteket „koncepciós per”-félének tartottam. Szerettem volna, ha ennek az ellenkezőjéről meggyőznek, de ez - sajnos - nem sikerült. Komoly, elmarasztalást maga után vonó tényeket egyik vizsgálat sem tárt fel, pedig igazán pártatlan személyeket és társaságot kértek fel erre.-Ma milyen a város kapcsolata az atomerőművel?- Hadd mondjam el: sok konzervgyári dolgozónak a gyereke az erőműben dolgozik. Amikor én idekerültem, féltem, hogy egyedül leszek és nehéz lesz majd itt megszokni. De alighogy végigmentem a folyosón, legalább tíz ismerőssel találkoztam, akik tősgyökeres paksiak voltak. Nincs különállás paksi és paksi között, ez mesterségesen fenntartott nézet. Ma nagyon sok paksi családból valaki az erőműben dolgozik, a gyereke az ESZI-be jár, vagy járt Nos, ha itt jobb, mint máshol, akkor ezt az előnyt ő is élvezi. Az erőmű közvetetten mindenkinek adott valamit, kinek így, kinek úgy. Az ellentét mint mondtam, mondvacsinált probléma.- Köszönöm a beszélgetést. FEKETE ARANKA Válasz a képviselőnek Néhány szóban kívánok válaszolni Hanoi István képviselő úrnak a Paksi Hírnök július 15-i számában megjelent nyilatkozatára: A Városi Művelődési Központ június 15-ig szombaton és vasárnap is nyitva volt. A többéves tapasztalat alapján alakítottuk ki a nyári nyitvatartási mely szerint június 15-től augusztus 31-ig szombatonként a rendezvényekhez igazodva van az intézmény nyitva. Úgy vettük észre, hogy az emberek a nyári hétvégeken inkább kirándulásra, vízpartra vágynak, mint a művelődési házba. A mozi zárva tartása az intézménynek is kellemetlen volt mert a látogatók igen gyakran érdeklődtek, de rajtunk kívülálló ok miatt nem tudtunk lépni. Mivel a vetítőgépek a megyei moziüzemi vállalat tulajdonában voltak, csak akkor szervezhettük a vetítéseket mikor azokat rendelkezésünkre bocsátották. Tudomásom szerint mindössze Szekszárdon az önkormányzat és Dunaföldváron egy vállalkozó indította előbb a vetítéseket mint mi. Amíg a mozi nem üzemelt (az első negyedévben) addig sem tátongott üresen a színházterem, ugyanis a rendszeres próbák mellett huszonöt előadásra, hangversenyre és egyéb rendezvényre vártuk a látogatókat abban az időben. , , BALOG PÁLNÉ a Városi Művelődési Központ gazdasági vezetője
